A két gárda csatája hosszú éveken át kivételes jelentőséggel bírt, de mert a feleket jelenleg nagy különbség választja el egymástól a tabellán, a megyei rangadó – a papírforma alapján – egyoldalúnak ígérkezik. Kosárlabdázóink az NB I/B Nyugati-csoport élén állnak, tizenhat győzelemmel és két vereséggel, zsinórban aratott hat sikerrel, ráadásul makulátlan a hazai mérlegük (kilenc-nulla). Együttesünk legutóbb a Bajai Bácska FKE otthonában nyert (71-82). A mieink álmosan kezdtek, kintről rosszul dobtak, nehezen találták a ritmust: sokáig az eredmény után futottak. Érett a meglepetés, tizenegy pontos hazai vezetéssel indult a záró negyed, ám végül – nagyobb erőbedobással dolgozva – sikerült megtörni a sokáig fegyelmezetten játszó, aztán elfáradt Duna-partiak ellenállását. Szerencsére a végén már csak egy csapat volt a pályán.
A pápaiak nem mondhatják ezt el magukról, Fortuna istenasszonya régen elengedte a kezüket, mintha az ág is húzná őket. Négy győzelemmel és tizenöt vereséggel pillanatnyilag tizenegyedikek, az előző tizenegy fellépésüket elbukták, s idegenben egy-kilenc a mutatójuk. A hét elején a Vasas Akadémia is győztesen távozott tőlük (68-105). Kis túlzással: a veszprémiek hoztak rájuk rontást, mikor az év végén 72-60-ra diadalmaskodtak náluk. Azóta képtelenek begyűjteni a két pontot. Ez nehezen érthető, mert olyan remek képességű sportolóik vannak, mint az ex-veszprémi Puszta Dávid, Rados Vukolic, Keresztes Rafael, de Németh Armand, Kutasi Gergely és Henrik István sem ügyetlen. Ha mindez nem lenne elég a pápaiaknak, nemrég derült ki, hogy egyik spílerük, Szanati Mátyás novembertől sportorvosi engedély nélkül szerepelt a ligában. Amennyiben a hivatalos eljárás megállapítja a jogosulatlan játékot, elvehetik tőlük három győztes csatájuk után járó pontokat és a tabella végére csúsznak.
– Tisztában vagyunk azzal, hogy ellenfelünk nem a legszebb napjait éli, hogy legutóbb több mint negyedéve nyertek, ám aligha a mi sajnálatunkra van szükségük – mondta Mérész Csaba vezetőedző. Mi mindig magunkkal, a saját dolgainkkal foglalkozunk, mi több, ellenünk rendre felszívják magukat. A pompás bajai hajránkkal bebiztosítottuk, hogy az alapszakaszt a csoport első négy helyének egyikén zárjuk, viszont a folytatásban megtartanánk a mostani pozíciónkat. Nem elégszünk meg ennyivel, hiszen nagy célok lebegnek előttünk. Nem szabad hátradőlnünk, s nem téveszt meg bennünket a rivális aktuális helyzete sem. Azon leszünk, hogy nyerjünk és kiszolgáljuk a szurkolóinkat. Mint minden győzelemért, ezért is meg kell dolgoznunk. Ha azt nyújtjuk, amit tudunk, akkor nem lehet baj. Gyorsan, pontosan és erőszakosan pattogtatnánk, a saját – taktikus és fegyelmezett – kosárlabdánkat játszanánk. Reményeim szerint teljes elánnal küzdünk majd. Mint mindig, most is a védekezés lehet a siker kulcsa. Azért van rajtunk nyomás, ugyanis ezen derbiket mindenki szerint meg kell nyernünk.
