Zsanett hét éves kora óta, azaz immár nyolc éve lép szőnyegre ebben a férfiak által dominált sportágban. – A bátyám vitt engem le először edzésre, persze egyből ott is ragadtam. Az évek során aztán megjöttek az eredmények. Háromszor lettem első helyezett a diákolimpián, kétszer az országos bajnokságban, illetve egyszer egy második helyet szereztem szintén az Ob-n. A legutóbb október elején a veszprémi Véniss Sándor Birkózó Emlékversenyen sikerült megszereznem az első helyért járó díjat.
- A versenyt tizenkettedik alkalommal rendezték a királynék városában, annak a Veniss Sándor tűzoltó-parancsnoknak a tiszteletére, aki annak idején meghonosította városunkban a birkózást – magyarázza a Táncsics Mihály Szakközépiskola diákja.
– Az évek során ez a verseny országos szintűvé nőtte ki magát, idén a két nap alatt kétszázötvenhét versenyző lépett szőnyegre – folytatja Zsanett. - A győzelemért négy ellenfélen kellett túljutnom, hármat tussal, azaz két vállra fektetéssel győztem le, egyet pedig pontozással vertem meg. Véleményem szerint a jó felkészülés minden sikernek az alapja.
A tizenöt éves lány jól érzi magát az egyébként csupa fiúból álló veszprémi birkózó csapatban.
- Bár én vagyok az egyetlen lány, ebből még soha semmilyen kellemetlenség, konfliktus nem származott. Természetesen nem egy finomkodó sportág ez, megesik, hogy megsérülök, de ez mindenkivel előfordul. De ha megfelelően edzettem eddig egy verseny előtt, ritkán akadt komoly ellenfelem.
Zsanettnek azért néha-néha eszébe jut, hogy talán már nem kellene folytatnia a versenyzést, de az újabb és újabb győzelmek mindig továbblendítik.
– Azt, hogy miként alakul a jövőm, még nem tudom. Néha úgy érzem, abba kellene hagynom, de utána mindig jön egy verseny, ahol egy jó eredmény arra ösztönöz, hogy folytassam tovább. Ráadásul a veszprémi verseny után az Országos Szövetség képviselői felajánlották nekem, hogy a válogatott keretben edzhetek. Ez egy nagy lehetőség lenne, hiszen onnan már csak egy lépés, hogy Magyarországot képviselhessem nemzetközi versenyeken, világszinten. Ez pedig minden sportoló álma, természetesen az enyém is – mondja mosolyogva.
- Úgy tűnik, bekerülhetek a Csanádi Árpád sportiskolába is, ami szintén nagy lehetőség lenne számomra. Gondolkodom az egészen még, mert azért vannak bennem félelmek, hogy túl hamar kiégek.
