Noha legyőzhető alakulat érkezett a királynék városába, a hazaiak nem bízták el magukat, a találkozót ennek ellenére tompán, fásultan kezdték (1-3). A helyzetek (…és a ziccerek) kialakításával ugyan nem volt gondjuk, ám azok értékesítésével már több, a tizenhetedik percben három lőtt góllal álltak, még szerencse, hogy éppenséggel az ellenfél sem tündökölt (3-5).
A mieink tudták, érezték, hogy később ennél csak jobb jöhet: megnyugodtak és zsinórban négy találatot szereztek (7-5). A kaotikusra sikeredett szakaszban ugyan még kiegyenlítettek a – zajló kiírásban két idegenbeli diadallal álló – Baranya megyeiek (7-7), aztán a nagyszünetig megint bátor és pontos előadással szolgáltak, igazolván a korábbi mondandójukat, mármint, hogy komolyan veszik a tabella hátsó feléhez tartozó rivális elleni csatát (11-7).
Ismét nyert a VKKFT (archív fotó)
A fordulást követően egy ideig újra vitte őket a lendület (15-10), de idővel – az egykori válogatott kapus, Szente Gábor vezérletével – a Mecsek-aljaiak is „daráltak” becsülettel, a hálóőr többször is elbizonytalanította a helyi lövőket (15-14).
Örvendetes, hogy a másik oldali kollégája, Andorka Gábor is jó napot fogott ki, a védéseivel újfent tartást adott a társainak, akik egységes csapatként tudták, hogy mi vezethet sikerre (19-14). A vetélytárs a folytatásban csak kozmetikázni tudott az eredményen (21-18), az összességében jól védekezett és fegyelmezettebb gárdánk taktikusan tartotta az előnyét (24-21).
Férfi kézilabda NB I/B Nyugati csoport, 21. forduló:
Veszprémi KKFT–Pécsi VSE 26-22 (12-8)
Veszprém, 150 néző. Vezette: Altmár, Horváth.
Veszprém: Andorka – Lovas 1, Haszilló 5, Éles 6, Bugyáki, Bartha 5, Hári 2. Csere: Csíki (kapus), Melnyicsuk 3, Bendicsek, Tóth M., Kreisz, Szmetán P. 2, Heiczinger 2, Füleki, Árpási. Vezetőedző: Vágó Attila.
Edzői értékelés
Vágó Attila: – Mint arra előzetesen számítottunk, nem volt ez könnyű mérkőzés, a szokatlan kezdési időpontban (…az itthoni fellépéseiket általában szombaton vívják – a szerk.) meg kellett dolgoznunk a sikerért. Szerencsére helyén volt a szívünk, a kispadról beállt fiatalok ütemet hoztak a csapatba, ám az igazsághoz tartozik, hogy sok lehetőséget puskáztunk el.
