- Ha a játékukat nézzük, az iram lassabb, de a pontosságuk, technikai tudásuk, megfelelő képzés után jobb, mint a férfiaké – folytatja az edző.
– A lányok, asszonyok most jönnek rá, hogy ez a lehetőség számukra is nyitott. Jó velük dolgozni, figyelmesek, pontosak. Ennek a kiváló női tulajdonságnak köszönhető a csapatom sikere.
- Az elmúlt időszak zűrzavara után majdnem teljesen új, fiatal gárda állt össze, akiknek még most kell megszereznie a meccsrutint. A régi csapatból csak nyolcan maradtak. Még a kemény munka időszakában tartunk, melyek majd két év múlva hozzák meg az igazi eredményeket. A mostani, középmezőnyben elfoglalt helyünk az NB 2-ben pontosan az teljesítmény, ami elvárható – vélekedik az edző.
– Persze van még sok problémánk, a legtöbb játékosunk még zavarba jön, ha hazai meccsen ismerősök ülnek a nézőközönségben. De ezt idővel megszokják. Súlyosabb az a helyzet, hogy nehezen találunk szponzorokat. Ezek a lányok ugyanúgy Veszprémet képviselik egy-egy idegenbeli meccsen, mint az általunk is nagyra tartott kézilabda csapataink. Nem akarunk mi több milliós támogatást, de például a várostól kevesebbet kapunk egy évben, mint egy megyei osztályban játszó falusi csapat. Ez megalázó – véli Pintér.
Kindornai Judit, a csapat kapitánya már tíz éve játszik különböző egyesületekben, azóta rúgja a bőrt, amióta megtanult járni. – Nekem fiútestvéreim vannak, akik mind focisták. Csak úgy játszhattam velük, ha fociztam. Mára persze változott a helyzet, egyre több iskolában és egyesületben adják meg az esélyt, hogy a lányok is ezt a sportot válasszák. Nem is nagyon értem, hogy ez eddig miért volt fiúsport, hiszen sokkal kevésbé sérülésveszélyes, mint például a kézilabda.
– Keményen edzünk, hogy a lehető legjobb eredményt érjük el az idén – folytatja a 31 éves játékos, akinek 12 éves kislánya is a fekete-fehér labdát választotta.
– A legnehezebb feladat az NB 1-ből kiesett Nagykutacs csapata, ők mindenkit megszorongatnak a mezőnyben. A többi ellenfelünk jó felkészüléssel és némi szerencsével verhető. Persze szükségünk van a közönség támogatására is, még akkor is, ha ez a legtöbb csapattársamra plusz teherként nehezedik. De úgy érzem a csapat egysége egyre jobb, egyre gyakrabban töltjük együtt az időnket a pályán kívül is. A vereséget elég nehezen dolgozzuk fel, ám sosem hibáztatjuk egymást, inkább magunkat. Most nem nehezedik ránk túl nagy elvárás, ez ad lehetőséget az összecsiszolódásra. Azt hiszem, ha tovább haladunk ezen az úton, akár egy osztállyal feljebb is juthatunk – véli Judit.
