Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Felépült Déva vára a Pannon Várszínházban

2019. október 26. 14:21
Vándorfi László rendezésében mutatta be a Kőműves Kelement a Pannon Várszínház, mostantól tehát Déva várának története Veszprém városában épül estéről estére…

Egy várat persze nem egyszerű felépíteni, Vándorfi László kísérletet tett rá, méghozzá tizenhárom kőművessel közösen: a történet alapváza elég jól ismert a magyar népköltészetben, egy fiatal csapat lehetőséget kap, hogy felépítse Déva várát. Idáig viszonylag egyszerű a cselekményszál, meg is kezdik az építést, ugyanakkor innentől kezdve a nem magától értetődő – emberfeletti –eseménysorozat következik.

Akármilyen keményen is küzdenek: „Amit rakunk nappal, éjjelre leomlik”. Hogyan tovább? – teszik fel a kérdést a kőművesek. Sikertelenségüket kezdetben hitetlenséggel magyarázzák, ahogy Szörényi Levente és Bródy János megírta: „Hit nélkül sem alkotni, sem élni nem lehet”. 

A tanácstalanság közepette a kőművesekhez érkezik egy vándor – akit P. Petőcz András alakít –, a megjelenésével már teljes mértékben visszafordíthatatlanná válik a kőművesek fejében elindulni látszó zavar; megtudják, hogy Déva várán átok ül. Az átok elűzéséről tanakodva konfliktusok tömkelegével találják magukat szembe, ember az ember ellen, ember a hatalom ellen, így pedig ismét megkérdőjelezik a folytonos küzdés értelmét.

A címszerepben Koscsisák Andrást láthatjuk, aki színpadi létezésével magában foglalja Kelemen minden egyes kételyét, kétségét, félelmét, vagy akár erejét. A kőművesek hihetetlen összjátékát nemcsak a kiválóan összehangolt tizenhárom férfi jelenléte erősíti, de a játszók mögött „elbújó” – ugyanakkor észrevehető – zenészek is tovább mélyítik.

Mondani sem kell, milyen hatással bír a nézőre az, ha a szóban forgó rockballadát élőben hallhatja az ember. Az előadás zenei vezetője Győrfi Judit, de természetesen Krámer György koreográfus munkája mellett sem mehetünk el: a szimbolikus jelentéssel bíró eszközöknek, kellékeknek összhangban kell lenniük a kőművesekkel, méghozzá a mozgás során, de sikerült elérni, hogy valóban egységben történjenek az "események". 

Koncentrált játékot és pontosságot igényel az előadás, de a Várszínház újra és újra bebizonyítja, hogy az említett igények kielégülnek a profi munka során. Egyetlen egy női szereplő van az előadásban, hiszen Kelemen felesége megjelenik, őt Kárpáti Barbara testesíti meg, nem egyedül, hanem mélyreható énekével, és kiváló színészi játékával.

Galéria
Galéria: ilyen volt a Kőműves Kelemen a Pannon Várszínházban
Szabó Eszter
Kovács Bálint
további cikkek
Gryllus Dániel: a könyvek ideje nem járt le, hiába mondják Gryllus Dániel: a könyvek ideje nem járt le, hiába mondják Csütörtök délután hivatalosan is megnyitotta az Ünnepi Könyvhetet Gryllus Dániel, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, a Kaláka együttes alapító tagja. Természetesen az ünnepi szavakat dallamok követték. ma 11:39 Hogyan született a Balaton mint álom? Hogyan született a Balaton mint álom? A hatvanas-hetvenes évek balatoni nyaralókultúráját megidéző kiállítás nyílt a Laczkó Dezső Múzeumban csütörtökön. ma 17:35 Szép sikerekkel zárta a tanévet a Paszta Szép sikerekkel zárta a tanévet a Paszta A Komáromi Sándor vezette Pannon Színitanoda számos elismerést zsebelt be az elmúlt időszakban. Vezetője megkeresésünkre részletesen elmondta, pontosan milyen fesztiválokon jártak, de megtudtuk azt is, hogy Komáromi Sándor csapatához még most sem késő csatlakozni. tegnap 12:11 Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét kereszténység Krisztus sebeit is magán viselte a szentéletű veszprémi apáca, mégis alig ismerjük az életét A Szentatya májusban döntött arról, hogy Bódi Mária Magdolnát a boldogok sorába emeli, ezzel a Veszprémhez kötődő szentéletű személyek között Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre, Szent Margit mellett immáron a vértanúhalált halt fiatal lányt is tisztelhetik a keresztény katolikusok. Van viszont még egy olyan ember, akinek élete összefonódott Veszprémmel, mégis Olaszországban sokkal nagyobb kultusz övezi a nevét, mint Magyarországon. Boldog Ilona a mai Margit-romok között élte az életét, a legendák pedig arról szólnak, hogy itt több csoda is történt az apácával, de mindez csupán egy középkori egyházpolitikai vita miatt lett szélesebb körben ismert. 2024. június 18. 15:21

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.