A hónapban november 21-én ülésezett a városi közgyűlés a városházán, mely szokás szerint napirend előtti felszólalásokkal, interpellációkkal és a polgármesterhez intézett kérdésekkel indult.
Elsőként Gerstmár Ferenc, az újonnan alakult MSZP-LMP-Párbeszéd képviselője interpellált a veszprémi elvándorlással kapcsolatban. Mint mondta, 2014. októberében az önkormányzati választáskor a névjegyzékben lévő választópolgárok száma 47 653 volt Veszprémben. Ugyanez a szám 2019-ben 45 601 fő. Ez azt jelenti, hogy fogy a választókorú népesség a városban. „Az önkormányzat rendelkezik-e statisztikai adatokkal arra vonatkozóan, hogy a fogyás életkor, iskolai végzettség vagy egyéb mutatók alapján milyen jellemzőket mutat? Van-e szándék a tendencia megfordítására? Ha igen, milyen eszközök jöhetnek számításba?”
Porga Gyula polgármester elemzésében kitért arra, hogy Veszprémet is érinti a Magyarországon és Közép-Európában tapasztalható népességfogyás és az elvándorlás, részletes statisztikai adatok azonban jelenleg nem állnak rendelkezésre az életkorral és iskolai végzettséggel kapcsolatban. Kiemelte, a statisztikák szerint ma Magyarországon csak néhány megyei jogú városban nő a lakosságszám (Sopron, Érd, Győr), de a 2023-as EKF projekt egyik fő célja, hogy kulturális és művészeti programokkal vonzóbbá tegyék Veszprémet. A város európai szinten is színvonalas szolgáltatásokkal, munkahelyekkel és életminőséggel már ma is jó alternatíva a családosok számára-mondta.
Gerstmár Ferenc megkérdezte azt is, hogy várható-e változás a választókerületi keret szabályozásában, mértékében 2020-ban? Porga Gyula erre jelenleg nem tudott válaszolni, ugyanis azt a költségvetési rendelet szabályozza, melyet jövő februárban tárgyalnak.
Az idén közgyűlésbe jutott Guzslován Gábor (DK-Szakszervezet frakció) interpellációjában arra volt kíváncsi, a polgármester támogatja-e, hogy a lakóövezetek környékén a roncsautók elszállításával javuljon az egyre égetőbb parkolóhely hiány? Porga Gyula kifejtette, a közterületen lévő használaton kívüli autók elszállításáról jogszabály rendelkezik, ezek elszállítása tavaly óta folyamatban van. Idén 112 gazdátlan autót fedeztek fel Veszprémben, ebből 26-ot a lakosság vett észre. -Lassú folyamatról van szó, ugyanis egy-egy autó megtalálásakor levelezés, majd a tulajdonos felkutatása következik, így hosszas procedúra, míg minden autót elszállítanak. Számos esetben a tulajdonost sem sikerül azonosítani-válaszolta a polgármester.
Katanics Sándor (DK-Szakszervezet frakció) képviselő azt kérdezte, milyen lehetőséget lát a polgármester arra, hogy a kádártai orvosi rendelőben a jelenlegi rendelési időnél nagyobb időkeretben legyen a településrészen orvosi rendelés a felnőtt és a gyermek betegek számára is?
„A rendelő területén nem oldódott meg az orvosok parkolásai gondja. Problémák vannak az orvosi rendelőben a fűtéssel és az akadálymentesítés sem sikerült megfelelően, hiszen babakocsival nem lehet bejutni a rendelőbe”- kérdezte.
Porga Gyula válaszában elmondta, az önkormányzatnak háziorvosi feladatellátásról szerződése van az orvosokkal, akik maximálisan megfelelnek a benne foglaltaknak. Javasolta, ha Katanics változtatni valót lát, keresse fel az orvosokat és egyeztessen a hozzá tartozó városrészen. A fűtési hibáról tud az önkormányzat, melyet garanciálisan javít a kivitelező, az akadálymentesítés pedig a pályázati előírásoknak megfelelően készült el.
Napirend előtt Hartmann Ferenc (MSZP-LMP-Párbeszéd) frakcióvezető „a belvárosi közlekedési káosz sürgős megoldásával” kapcsolatban szólalt fel. Szerinte Veszprém tágabb belvárosa tele van körforgalmakkal és dupla körforgalmakkal, ám ezeknek ma már senki sem örül. Sem az autósok, sem a gyalogosok, mert úgy bedugult a város, mint korábban sohasem. Hartmann szerint a polgármester hiába takarózik azzal, hogy évente plusz ezer autó jelenik meg a városban, ez nincs szoros összefüggésben a kialakult helyzettel. A polgármester úgy látja, a megnövekedett autószám ok-okozati tünet, ha nem nyúltak volna hozzá a korábbi lámpás irányításhoz, a helyzet még rosszabb lenne. „Ne felejtsük el azt sem, hogy korábban önök ellenezték a buszpályaudvar és a belváros közti zebra megszüntetését, és ágáltak a Kossuth utcai aluljáró ellen”- fogalmazott Porga.
Halmay Gábor (Fidesz-KDNP) 1956 emlékezetével és a városi megemlékezésekkel kapcsolatban szólalt fel. Javasolta, hogy a jövőben a novemberi közgyűlések alkalmával egy perces néma csönddel emlékezzenek azokra, akik életüket adták a szabadságukért.
A Fidesz-KDNP frakcióvezetője, Pálinkás Roland az újonnan alakult veszprémi egyeztető fórumokról számolt be. A Cholnoky városrészen a Cholnoky Tanács Sótonyi Mónika képviselő asszony kezdeményezésére, amely a helyben működő közösségi életet formáló szereplők számára kívánja tovább erősíteni a párbeszéd lehetőségét.
Erről a Vehir is beszámolt:
A második a Jutasi úti lakótelepen működő oktatási és köznevelési feladatokat ellátó intézmények vezetői számára létrehozott kerekasztal, amin a lakótelep egész területén működő bölcsődék, óvodák, iskolák és a Hittudományi Főiskola vettek részt. Portálunk írását itt tudják elolvasni:
Hegedűs Barbara alpolgármester az Európai Hulladékcsökkentési Hét veszprémi vonatkozásáról számolt be. A programmal kapcsolatban kiállítás nyílt a hulladékokról, melynek megnyitóján a Vehir is jelen volt.
Sótonyi Mónika (Fidesz-KDNP) a kiemelkedő veszprémi iskolákról számolt be. Amellett, hogy a középiskolák közt a kompetencia mérések alapján a Lovassy Gimnázium az országos lista élén szerepel, nagyszerű eredményeket ért el három veszprémi általános iskola is.
A több mint 2000 általános iskola közül egyaránt a legjobb negyven között találjuk a Kossuth, a Botev és a Szilágyi Keresztény Iskolát.
Az Oktatási Hivatal a puszta számok mellett azt is vizsgálja, hogy hogyan teljesítenek az iskolák a családi háttérindexhez képest, illetve azt is, hogy a tanulók hogyan teljesítenek a korábbi felmérési eredményükhöz képest. Ezen a pozitív listán, a hátránykiegyenlítés és a tehetséggondozás területén az elmúlt öt évben a Kossuth és a Szilágyi tíz, a Botev pedig kilenc alkalommal szerepelt-mondta.
