A konferencia csütörtöki napján – többek között – a Filozófiai Munkabizottság előadóit hallgathattuk meg: szó esett influencerekről, a digitális-nemzedék elmagányosodásának kérdésköréről, sőt, új érzékszervek teremtésének lehetőségéről és valóságáról.
A már említett munkabizottság elnöke is előadott, dr. András Ferenc, a Pannon Egyetem docense, a Dunaföldvár Tv alapítója, vezetője. Érthető tehát, hogy a kommunikáció egy cseppet sem áll tőle távol, előadásában pedig – melynek címe A fakenews igazságértéke –, a fakenews jelentését a filozófia oldaláról közelítette.
Maga a szó – fakenews – egy viszonylag új fogalomnak számít a digitális kultúrában, noha az előadó szerint a hírek hitelessége, és azok ellenőrizhetőségének problémaköre egyidős a kommunikációval. A fakenews alapvető tulajdonsága, hogy hamis, de ez még kevés, ugyanis az álhírek sajátossága a valóság szándékos ferdítésében rejlik, vagyis nem puszta tévedésből fakad. Ezért mondhatjuk, hogy egy fakenews nem akkor tárul fel teljes mélységében, ha kiderül, hogy nem igaz, hanem ha tudjuk, miért is nem az.
Az előadó szerint kulcsfontosságú a kritikai gondolkodás megerősödése. Ha már felmerül egy hírrel szemben, bennünk olvasókban, hogy igaz-e vagy hamis, jó úton járunk, az már a kritikai gondolkodás kezdete.
Vajon hogyan tudjuk megítélni egy hírről annak igazságát?
Ösztönünk azt súgja, az igazhoz tudnunk kell, mi is az, ami valódi. Igaz a hír, ha megfelel a valóságnak. De nem a filozófiai bizottság lenne, ha nem tennénk fel a kérdést: mi is a valóság? Mi áll a rendelkezésünkre, amikor ellenőrizni kívánjuk egy hír igazságát?
A valóság pillanatnyi rögzítése néha lehetséges egy egyszerű fotóval, vagy valamilyen adatrögzítővel – de sajnos a valóság nem mindig fotózható, s nem mindig adatolható. Ilyenkor különböző állítások, értelmezések összegyűjtéséből és összevetéséből érdemes következtetéseket levonni. Ez persze szövevényes út, a tévedés folyamatos veszélyével – ami azt jósolja, hogy nem egy igen vagy nem lesz a válasz, ami aztán megmarad nekünk, mint igazság.