2020. február 17. // Donát névnap

Már csak hét város van Veszprém előtt

2020. január elsejétől Európa Kulturális Fővárosai között két új szereplőt köszönthetünk. A horvátországi Fiume és az ír Galway megosztva viselik idén azt a címet, amit három év múlva Veszprém egyedüliként fog. Utánajártunk, hogy mit érdemes tudni ezekről a városokról.

Rijeka, vagy Fiume neve ismerős lehet, déli szomszédunk harmadik legnépesebb városának elnevezése horvátul és olaszul – ahogyan mi magyarok is nevezzük Fiumét – egyaránt folyót jelent. A Recsina nevű horvát folyó itt ömlik az Adriai-tengerbe, ugyanakkor Fiume nem csak emiatt áll szoros kapcsolatban a vízzel.

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején Fiumében volt a birodalom legnagyobb tengeri kikötője, ma pedig fontos kereskedelmi és idegenforgalmi központ mellett a hajóépítésről is neves ez a közel 130 ezer főt számláló város.

Tengerparti városként Fiumében meghatározóak a hajók és kisebb-nagyobb csónakokTengerparti városként Fiumében meghatározóak a hajók és kisebb-nagyobb csónakok

A városnak több híres magyar szülöttje is van, itt látta meg a napvilágot Kádár János kommunista pártvezér és Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas pszichológus is.

Ahogy Veszprémben is hosszú évek, évtizedek óta élnek a hagyományos fesztiválok, úgy Fiumében is találkozhatunk ilyen tradicionális rendezvényekkel. A leghíresebb ezek közül a Fiumei Nyári Éjszakákra keresztelt fesztivál. Júniusban és júliusban a város több pontján szerveznek különböző kulturális programokat, elsősorban a gazdag épített örökségük bemutatása céljából.

Ezen kívül még tavasszal a Fiumei Karnevál hozza el az igazi déli fesztiválhangulatot, valamint a városban 1969 óta folyamatosan szerveznek amatőr filmfesztivált is.

Igazi fesztiválhangulat uralkodik a Fiumei Karnevál idején (kép: horvatorszaginfo.hu)Igazi fesztiválhangulat uralkodik a Fiumei Karnevál idején (kép: horvatorszaginfo.hu)

Szintén vízparti város az ír Galway, ami Fiume mellett Európa másik kulturális fővárosa lesz idén. Közvetlenül az Atlanti-óceán partjánál elterülő 80 ezer fős város a középkorban az ír szigetek egyik leggazdagabb települése volt, lévén, hogy a portugálokkal és spanyolokkal Galway-en keresztül bonyolították a legnagyobb kereskedelmet. Érdekes, hogy az egész várost 14 kereskedőcsalád irányította, hagyományosan minden évben ők adták a polgármestert is.

A városban Kolumbusz Kristóf is többször megfordult, sőt, állítólag a Szt. Nicholas-templomban imádkozott sokat első nyugatra vezető felfedezőútja előtt.

Az angol forradalom után megtiltották Galway-nek, hogy az eddigi jövedelmező kereskedést folytassa az Ibériai-félsziget országaival, amibe gazdaságilag majdnem beleroppant a város, viszont a halászatban, a könnyűiparban, az idegenforgalomban és az oktatásban új lehetőségek nyíltak előtte, ma is ezekről híres a város.

Galway-nál ér véget a szárazföld és kezdődik a végtelen óceánGalway-nál ér véget a szárazföld és kezdődik a végtelen óceán

Galway emellett az ír népzene fővárosa is, júliusban a háromhetes összművészeti fesztiváljára pedig a világ minden pontjáról érkeznek látogatók.

Tehát idén Fiume és Galway csatlakozik Európa kulturális fővárosai közé. Ők a 61. és 62. fővárosok a sorban. Felkészül 2021-ben Temesvár, Eléfszina, Újvidék, 2022-ben Kaunas (Litvánia) és Esch (Luxemburg), majd következik 2023-ban Veszprém, Európa 69. kulturális fővárosaként.

Hajas Bálint
2020. február 17. // Donát névnap