2020. április 1. // Hugó névnap

Már Európában vagyunk, csak fel kell ismerni!

Első kézből kaphattak információt az Európa Kulturális Főváros projektről csütörtök este azok, akik ellátogattak az Utas és holdvilág antikváriumba. Azon kívül, hogy mitől lehet sikeres és mitől fulladhat kudarcba egy EKF cím, a résztvevők a célok megvalósításáért felelős kormánybiztos is közelebbről megismerhették.

1966-ban született Veszprémben, pedagógus családban. A Lovassyban érettségizett, majd az ELTE-n jogot tanult. Dolgozott a közigazgatásban, egyetemi oktatóként, volt parlamenti frakcióvezető, igazságügyi miniszter, uniós biztos, most pedig a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt kormánybiztosa. Veszprémi lokálpatrióta.

Nem találós kérdéssel készültünk, hiszen Dr. Navracsics Tibor pályafutása és veszprémi kötődése ismert lehet, főleg a város polgári középosztályának, akik csütörtök este teltházassá tették az Utas és holdvilág antikváriumot.

Az immáron hagyományos esteken időről időre a város egy prominens alakját, művészét, közéleti személyiségét hívják meg azzal a céllal, hogy az aktuális személy közelebb kerüljön az emberekhez, megismerjék azokat a gondolatait is, amelyek nem minden esetben kerülnek előtérbe, ezekkel is hozzáadva valamit a leendő kulturális főváros szellemi életéhez.

Navracsics Tibort Krámer György táncművész, koreográfus kérdezte, a beszélgetés pedig nagyon hamar személyes síkra terelődött.

Navracsics Tibor már születését is egyfajta sorsszerűségnek fogja fel, hiszen édesanyja eredetileg úgy tervezte, hogy a fővárosban hozza világra, ehelyett úgy alakult, hogy Veszprémben született meg. Nagyszülei kétkezi munkás emberek voltak, szülei pedagógusok, ő maga ezt egy szerencsés szociológiai együttállásnak tartja, hiszen így érti és érzi a magyar középosztály gondolatvilágát.

A jogtudomány és a politikatudomány felé is ez vezérelte, mindkettő egy régi embertudomány, de talán a tényleges politika az, amiben minden mozzanat, döntés – legyen az jó, vagy rossz – a legemberibb.

Navracsics Tibor szerint a politikában mutatkozik meg ténylegesen, hogy milyen az ember valójában, hiszen a politikusi szerep nem egy nyolcórás munka, nem lehet megválni tőle. Az emberek pedig időről időre ítélkeznek, sokszor látszólag nem is igazságosan. Viszont mindig vállalni kell ezt a megaláztatást is, a politikai ellenfeleknek viszont a nézetkülönbségek ellenére is a kölcsönös tiszteletet meg kell adni.

Ő azért boldog, mert azt csinálhatja és azt taníthatja, amit szeret.

A tanítás pedig egy fontos része az életének, brüsszeli élete alatt is rendszeresen hazajárt azért, hogy az egyetemi dobogóra állhasson.

Pontosabban az idő alatt, amikor a székhelye Brüsszelben volt, hiszen kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosként Európa számos kisebb és nagyobb városában megfordult. Saját elmondása szerint ebben az öt évben rengeteget tanult Európáról és a magyarokról is. Külső szemmel tudott nézni hazánkra és benne Veszprémre is, de ami ennél is fontosabb, nagyon jó összehasonlítási alapot kapott szülővárosa és már európai városok közti hasonlóságokról és különbségekről.

Véleménye szerint Veszprém már most megállja a helyét Európában. Nem kell szégyenkezni, nem kell lehajtott fejjel járni, hiszen a Királynék városa Európa kisvárosainak élvonalába tartozik.

Kisebb-nagyobb hibák mindenhol vannak, nem kell makulátlan városokat várni akkor sem, ha nyugatra megyünk. Veszprémben viszont van egy igényes közösség, a városban biztonság van, ez pedig óriási energiatartalék.

A beszélgetés során érintettek olyan témákat is, amelyek ezidáig főleg csak az utcai szóbeszédben jelentek meg. Az egyik ilyen az EKF cím odaítélésének körülménye, ami a rossz nyelvek szerint főleg az ő személye miatt alakult így. Holott uniós biztosként még neki sem volt lehetősége a döntési mechanizmust befolyásolni, szigorúan szakmai döntés született. Bár ő sohasem csinált titkot abból, hogy az egyik pályázó az ő szülővárosa, de ez, ha befolyásolta is a döntést valamely bírálónál, nem törvényszerű, hogy feltétlen pozitív irányba.

Szintén megosztja a városi közvéleményt, hogy a kulturális főváros rang mennyire fókuszáljon kifejezetten Veszprémre, esetleg kinyissa a kapukat a térség és Európa felé is. A kérdésre a válasz pedig egyszerűbb, mint sokan hinnék. Navracsics Tibor rávilágított arra, hogy a kulturális főváros címnek minden esetben két küldetése van: a helyi közösségeket bemutatni Európának, valamint ugyanezt a helyi közösséget a saját életterében fejleszteni. A kettőt nem szabad szétválasztani.

Ő maga – ahogy az EKF projekt is térségi pályázatként nyert – régióban gondolkodik. Rávilágított arra, hogy amikor Veszprém megyeszékhely lett, egyben el is szigetelődött a megye többi városától. 30 év után most jött el a lehetőség, hogy ezen változtassanak és ismét a Bakony és a Balaton többi településével együtt alkothassanak egy 2023 után is erős régi-új közösséget.

A beszélgetés során érintették az EKF során megvalósuló beruházások kérdéskörét is. A kormánybiztos elmondta, hogy az ő elsődleges feladata, hogy felügyelje az EKF címmel járó pénzügyi támogatás helyes felhasználását. Éppen ezért határozottan kijelentette, hogy csak olyan fejlesztéseket fog engedni, amelyek megalapozottan, 2023 után is fenntarthatóak lesznek és nem csak a cím ideje alatt tesznek hozzá Veszprém kulturális pezsgéséhez.

Ez pedig kulcskérdés lesz, hiszen nem új keletű Európában – de hazánkban sem – hogy egy EKF cím után a városoknak komoly nehézségekkel kell szembenézni, hogy fenntartsák mindazt, amit az EKF címük után létrehoztak.

A támogatások helyes felhasználása mellett legalább ilyen fontos, hogy az emberek is magukénak érezzék a címet – vélekedett Navracsics Tibor.

Az EKF nem fog bekopogni senkinek a nappalijába. 2023. január 1-jén sem fog másképpen felkelni a nap, mint most. Ha a veszprémiek azt mondják, hogy nem vesznek részt benne, akkor az kudarc lesz, ha viszont minél többen kíváncsiak lesznek, akkor sikeres lesz az EKF.

Navracsics Tibor szerint Veszprém komoly lépéselőnnyel indul, hiszen a veszprémieknek nincs identitásproblémája, erős a helyi öntudat. Viszont hogy ezt megfelelően kihasználjuk, ahhoz az EKF pályázatban is megfogalmazott kulcsmondatot kell magáévá tennie mindenkinek: Nézz magadba!

Hajas Bálint
Kovács Bálint

További cikkek

10 kedélyjavító film, ha kiszakadnánk a mindennapokból
10 kedélyjavító film, ha kiszakadnánk a mindennapokból
A mozi tulajdonképpen az eszképizmus egyik formája: a jó film átmenetileg képes elfeledtetni velünk a gondjainkat, az igazán jó pedig arra is, hogy a képkockák lepörgése után más szemmel tekintsünk rájuk.
Online múzeumok és digitális művészek
Online múzeumok és digitális művészek
A technológia eltaszítja vagy közelebb hozza a művészetet az emberekhez? Miközben ezen gondolkodunk, az első gép által festett kép már aukcióra is került.
Elsősegélycsomag szavakból
Elsősegélycsomag szavakból
Rendkívüli különszámmal jelentkezik a Veszprém Portré internetes kulturális magazin: a civil összefogással készült lapszám mindazoknak szeretne most segíteni, akik úgy érzik, a koronavírus járvány kirántotta a lábuk alól a talajt.
Shahid Nadeem pakisztáni drámaíró üzent a színház világnapján
Shahid Nadeem pakisztáni drámaíró üzent a színház világnapján
A színház világnapi üzenetet hagyományosan az esti előadások előtt szokták felolvasni a színházakban. Shahid Nadeem üzenetét előadások híján Jordán Tamás videóüzenetben olvasta fel.
A Pannon Egyetem EKF önkéntesei is segítenek a járvány idején
A Pannon Egyetem EKF önkéntesei is segítenek a járvány idején
Ugyan a CoolLaunch néven megalakult ifjúsági szervezet fő célja, hogy bevonja a környékbeli fiatalokat az EKF programba és annak előkészületeibe, az önkéntesek a járvány alatt is segítenek, bizonyítva: ez is lehet az összefogás és a határainkon való túllépés része.
2020. április 1. // Hugó névnap