2020. május 26. // Fülöp névnap

Érkezzen meg Veszprém térsége Európába!

Csúcsminőségű programok helyett a térségi identitás erősítése, költséges infrastruktúra helyett a nemzetközi figyelem felhívása: dr. Navracsics Tibor kormánybiztos szerint 2023-ban erre van szüksége a régiónak, melyről a Veszprém megyei közművelődési szakmai napon beszélt.

A csütörtök délelőtt, az Agórában megrendezett szakmai nap célja, hogy közös eszmecserére hívja a közművelődés területén tevékenykedő megyei szereplőket, részben az Európa Kulturális Főváros évad kapcsán is. A 2023-as év megtervezéséből természetesen nem szabad kihagyni ezeket a szereplőket, hiszen Veszprémben épp azért tudunk olyan nagy álmokat megcélozni, mint az EKF cím, mert jó közösségi hálózat és együttműködések jellemzik a megyeszékhelyet – ahogy arra Hegedűs Barbara alpolgármester rámutatott köszöntőjében.

Dr. Navracsics Tibor előadásában arról beszélt, hogyan tudnak ahhoz a gyakorlatban csatlakozni az egyes települések, illetve kitért az EKF cím történetére és céljára is: lehetőséget nyújtani a helyi közösségek megerősödésére és a helyi identitás fontosságának hangsúlyozására, másrészt arra, hogy a címet viselő megmutassa magát az Európai Unióban. „A cím birtokosai egy olyan klubba is belépnek, ahol be lehet kapcsolódni az európai kulturális térbe, mivel a volt fővárosok összetartanak és egységet alkotva dolgoznak és cserélnek információt, akár pályázatokon is közösen vesznek részt.”

30 év alatt erre számos városnak volt lehetősége, a keleti blokk EU-s csatlakozásával a szinte magától értetődő nagyvárosok mellett kevésbé evidens helyszíneknek is. Veszprém győzelme ugyanakkor talán meglepő, hiszen európai, sőt magyar mércével nézve is kisvárosnak számít. Ráadásul a megyeszékhely a közigazgatási változások miatt, mint megyei jogú város, hivatalosan nem tartozik a megyébe, ezért az utóbbi 20-30 évben kicsit eltávolodott a többi településtől és inkább csak magára koncentrált.

„2023-ra készülve viszont lehetőséget kapunk, hogy ismét újraszerveződjön a térségi együttműködés és közös legyen az, ami mintegy ezer évig egybetartozott

– fogalmazott a kormánybiztos.

– Ez talán a nehezebb út, de hosszú távon fenntarthatóbb megoldás. Hiszen a cél az, hogy az Európa Kulturális Fővárosa vállalkozás ne fejeződjön be 2023. december 31-én, és mind a felkészülési időt, mind 2023-at arra használjuk, hogy kiépítsük azokat a kiindulási pontokat, amelyek 23 után ennek a térségnek egy fenntartható gazdasági modellt nyújtanak.”

Erre jött létre a Veszprém-Balaton 2023 Zrt is: a cég feladata megszervezni, koordinálni és adott esetben támogatni a térségi együttműködéseket, a már meglévő programokat és a jelentkező programigényeket. Utóbbi, a támogatás kényes kérdés lehet, hiszen az EKF régióba minden település beletartozik a Bakonytól délre és a Balaton déli partjáig, ami komoly költségvetést jelentene. Ezért a zrt. egy pályázati alapot hozna létre: a térséghez tartozó települések lakosonként 1 euró, a járásszékhelyek lakosonként 2 euró fejében tudnak belépni a pályázati közösségbe, amely lehetőséget nyújt arra, hogy pályázhassanak programokra és ehhez támogatást kapjanak. Tehát nem automatikusan válik minden település részévé a programoknak, illetve a belépők minden programja sem feltétlenül válik anyagilag támogatottá, ehhez először minőségi szűrőn is át kell menniük.

Ez a minőség persze sokszínű lehet, jelentheti akár az innovációt, a közösségszervezés ideáját is, hiszen 2023-ban nem csúcsminőségű, presztízs ízű programokra van szükségünk. „Számomra sokkal szimpatikusabb az a modell, amely társadalmasítja az Európa Kulturális Fővárosát” – vélekedett Navracsics.

Ebből a szempontból egyébként szerencsések vagyunk, hiszen a térségben már most nagyon sok jó kulturális program és szervezet működik, amelyek támogatásával, további fejlesztésével el lehet lépni a nemzetközi figyelem irányába. A fesztiválok ebben kulcsszerepet tölthetnek be, itt is szem előtt kell azonban tartani, hogy azok ne csak a turizmus szempontjából legyenek érdekesek, hanem az ott élőknek is fontosak legyenek. Hiszen azt kell elérnünk, hogy a helyiek is úgy érezzék, kapnak valamit az Európa Kulturális Fővárosa címtől.

A fesztiválok mellett számos egyéb aktivitás lehet még érdekes és támogatandó, ezért egy referensi hálózatot is kiépít a zrt. Ennek a munkatársai kifejezetten azon dolgoznak majd, hogy összegyűjtsék a térségi programokat, népszerűsítsék azokat és információval lássák el a szervezőket, elősegítsék együttműködések létrejöttét, amellyel még láthatóbbá válhatnak ezek a programok.

A fesztiválok kulcsszereplői lehetnek az EKF-nekA fesztiválok kulcsszereplői lehetnek az EKF-nek

A kormánybiztos beszélt az infrastruktúra fejlesztésének kérdéséről is, ezt illetően azonban önmérsékletre intette a résztvevőket, hiszen a látványos létesítményeket nem elég felépíteni, fenn is kell tudni tartani, amibe nem egy város roppant már bele.

„Kulturális infrastruktúra ellátottság területén Veszprém egyébként is Európa élvonalába tartozik. Emiatt megkockáztatom, ha csak azokat az eseményeket hoznánk 2023-ban, amelyeket egy évben egyébként is hozunk a térségben, akkor is nagyobb botrány nélkül megtörténhetne az Európa Kulturális Fővárosa évadunk. De természetesen nem ez a célunk, hiszen nem ezért kaptuk ezt a történelmi lehetőséget, miszerint egy évig mi lehetünk Európa központi kulturális térsége. Hanem az, hogy szép lassan megismertessük a térségünket Európával”

– fogalmazott Navracsics.

 

Ehhez viszont legkésőbb 2021-ben el kell indítani az első programokat, vagy a meglévőket úgy kezelni, mintha már 23-ban lennénk, éppen azért, hogy mire eljön a tényleges EKF évad, már biztosra tudjunk menni és ne olyan programmal próbálkozzunk, ami mégsem olyan népszerű, mint gondoltuk. És ehhez már most el kell kezdenünk gondolkodni térségi szinten is, hogy mi az, amit érdemes fejleszteni, amiben nagy segítséget jelenthetnek a belső szakmai ítészek mellett a testvérvárosi/falusi kapcsolatok is.

„Hiszen a végső cél ez: hogy ne csak a kultúra, a művelődés, a művészeti produkciók területén mutassunk valami emlékezeteset 2023-ban, hanem az, hogy ez a térség érkezzen meg Európába. Ehhez pedig két magatartástól kell óva intenünk magunkat: a kishitűségtől és a nagyképűségtől. Legyünk alázatosak, de ne gondoljuk azt, hogy kevesek vagyunk ehhez a címhez. Nem kell megfeszülni és az adottságainknál és a képességeinknél többet nyújtani. Ha komolyan vesszük a feladatot és a legjobb szintünkön, kiválóan tudunk teljesíteni, nagyon sikeresek leszünk. Márpedig tapasztalom szerint ez a térség úgy szokott.”

Bertalan Melinda
Kovács Bálint
2020. május 26. // Fülöp névnap