2020. május 31. // Angéla névnap

Mennyit hajlandó az ember feladni azért, hogy legyőzze a magányt?

Delia Owens Ahol a folyami rákok énekelnek című regénye tanulságos lecke arról, hogy a lesajnált dolgokban és kitaszított emberekben gyakran több potenciál rejlik, mint hisszük.

Tudták, hogy a láp nemcsak egy elvadult susnyás, nagy pocsolyával és vízinövényekkel, hanem lakóhely is? Vízimadarak, különleges növények – zsombék, sás, moha –, fűzfák, akár több tízezer évről itt maradt apró állatfajok lakóhelye – és olykor embereké is. Persze, a láp nem egy Rózsadomb vagy Malibu, de még a múlt században is voltak olyan emberek, akik itt rendezkedtek be az életre.

Így van ez az Ahol a folyami rákok énekelnek főhőse esetében is: Kya és családja Észak-Karolina ritkán lakott, mocsaras partvidékén él az 1950-60-as években. A láp a kitaszítottak, a bűnözők és a szélhámosok területe, így a városlakók általában lenézik az ittenieket, és ami azt illeti, Kya édesapja sem éppen az a mintaapa és jótét lélek: a megkeseredett férfi rendszerint alkoholra költi kevéske kis bérét, a dühét pedig a családján vezeti le. Egy nap emiatt aztán Kya anyja nem jön haza többé, nem sokkal később pedig a testvérei, majd az apja is elhagyják, így a hatéves kislány teljesen magára marad.

A történet két szálon fut: az egyikben az 50-es évek eseményeit követhetjük végig, azt, hogyan alkalmazkodik Kya a kialakult helyzethez, óriási leleményességgel és kitartással hogyan neveli fel tulajdonképpen önmagát, és lel új családra a láp képében. A másik történetszál 1969-ben indul, és egy rejtélyes gyilkosság felderítését viszi végig, miután két fiú holtan találja a mocsárban a város aranyifját, Chase Andrews-t. Első látásra ugyan balesetnek tűnik a dolog – a férfi látszólag a tűztoronyból zuhant ki, erre utal a nyomok hiánya is –, az eset mégis gyanús. A hírre persze egyből felbolydul a helyi közösség, és a gyanú hamarosan a titokzatos „Lápi Lányra”, Kyára terelődik.

A regény Reese Witherspoon könyvklubjában is szerepelt, a színésznő-producer pedig filmet is tervez forgatni belőleA regény Reese Witherspoon könyvklubjában is szerepelt, a színésznő-producer pedig filmet is tervez forgatni belőle

Az elsőkötetes Delia Owens regénye tehát hivatalosan egy fejlődésregény és egy krimi keveréke, én azonban inkább hívnám a kitaszítottság balladájának és egy lenyűgöző biológiaalbum kettősének. Míg ugyanis a nyomozás és Kya fejlődésének tekintetében tudnék azért némi kivetnivalót találni, a kislány, majd később már fiatal felnőtt nő magányának és a mássággal szemben való ódzkodás bemutatásában Owens igazán sziporkázik.

Bár Kya világa a történet előrehaladtával kismértékben folyamatosan tágul, univerzumának valójában ugyanazok maradnak a határai. Az persze kétségtelen, hogy a családja eltűnése után látszólag halálra ítélt kislány még így hatalmas utat jár be: a gyámügy némi csekély próbálkozástól eltekintve gyakorlatilag ugyanúgy sorsára hagyja, mint a családja, Kya mégis megtanul túlélni, ellátni magát, néhány barátra lel és a szerelmet is megismeri, a láp iránti természetes szenvedélye pedig idővel a tudomány figyelmét is felkelti. De kitaszítottsága, magánya ugyanúgy megmarad: a csalódások nem maradnak el, és olyankor újra és újra meg kell tanulnia, hogy csak magára számíthat, és az igazi társa örökre a láp marad.

Owens nagyon szépen láttatja ezt a magánnyal vívott harcot, az amiatt hozott rossz döntéseket, azt, hogy időnként annak ellenére hagyunk cserben valakit, akit szeretünk, hogy ezt a legkevésbé akarnánk, mert néha a saját magunk terhét is éppen elég cipelni. Hangulatában, talán a bírósági tárgyalás miatt, egy kicsit hasonlít a regény a Ne bántsátok a feketerigót!-ra: Harper Lee klasszikusához hasonlóan a másság iránti viszolygás és a meg nem értés itt is központi szerepet kap, hogy hogyan lesznek céltáblái és a negatív események elszenvedői azok, akik valamilyen okból kifolyólag kilógnak a megszokottból.

De ami miatt igazán emlékezetes marad az Ahol a folyami rákok énekelnek, az a láp és a természetes sokszínűségének láttatása. A 71 éves Delia Owens eredeti foglalkozását tekintve zoológus, a természetes iránti szeretete és hozzáértése pedig minden során átüt. Könyve mégsem fullad egy tudományos értekezés unalmába. Éppen ellenkezőleg. A láppal gyakorlatilag szimbiózisban élő Kya szemén keresztül a szerző egészen érdekfeszítően írja le, mennyivel színesebb és élettel telibb az a hely, amit mi gyakran csak elkerülendő pocsolyás-gazos területnek tartunk, újra és újra emlékeztetve bennünket a minket körbevevő környezet és élővilág nagyszerűségére.

És talán éppen ezért figyelemre méltó olvasmány Owens regénye: mert apróbb hibái ellenére is érzékletesen láttatja, mennyivel több rejlik a lenézett helyekben és emberekben.

Bertalan Melinda

További cikkek

Megújul az ország egyetlen Trianon múzeuma megyénkben
Megújul az ország egyetlen Trianon múzeuma megyénkben
Trianon 100. évfordulója előtt alig egy héttel tartották meg Várpalotán a Trianon Múzeumnak is otthont adó Zichy-kastély fejlesztésének alapkőletételét péntek délelőtt. Az ország egyetlen Trianon-múzeumának szellemi tartalma és infrastruktúrája 465,5 millió forint uniós támogatásból újul meg még ebben az évben.
Játszó medvéket és Nagy bánatot is találtunk Veszprémben
Játszó medvéket és Nagy bánatot is találtunk Veszprémben
Nemcsak a nagyobb veszprémi tereken helyezkednek ikonikus szobrok, műalkotások, hanem az eldugottabb utcákban, vagy éppen a társasházak árnyékban is belefuthatunk egy-egy különlegesebb emlékműbe. Mi most ezeket a kevésbé ismert alkotásokat kerestük fel és készítettünk egy listát belőlük. Tesztelje tudását, hogy hányról tudja megmondani, hol található pontosan?
Így tűnt el, majd éledt újjá Veszprém eldugott kegyhelye
Így tűnt el, majd éledt újjá Veszprém eldugott kegyhelye
Létezik egy eldugott kegyhely Veszprémben, ahol a legenda szerint Szűz Máriával beszélgethetnek a hívők. A Rab Mária forrás története egy ártatlanul elítélt fiatal nőtől indult és a több évtizednyi feledés után az utóbbi években ismét kezdi visszanyerni régi fényét.
Aki elbeszélgetne egy tündével is
Aki elbeszélgetne egy tündével is
A XX. század egyik, ha nem a legnagyobb kitalált eposzában nem csak mitikus lények és népek történetét ismerheti meg a regényolvasó, hanem önálló nyelveket is megtanulhat, amit mind-mind egy személy fantáziája szült meg. Egy veszprémi angoltanár most elkalauzol a tündék földjére és megszólalunk a tündék nyelvén is.
Elmarad a VeszprémFest
Elmarad a VeszprémFest
Jövőre viszont hét napos lesz, és három fellépőt már be is jelentettek.
2020. május 31. // Angéla névnap