Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Miért mindig az kell, amit nem kaphatunk meg?

2020. június 29. 4:05 // Forrás: mindsetpszichologia.hu
A szomszéd kertje mindig zöldebb – nem véletlenül született ez a mondás. De miért van az, hogy a legtöbbször nem vagyunk elégedettek azzal, amink van és szebbre, jobbra, többre vágyunk?

Beszélhetünk akár egy termékről, szolgáltatásról vagy egy személyről, ami-aki eddig kevésbé vagy közepesen érdekelt. Aztán a hozzáférésünk fokozatosan korlátozódik, ekkor nő az akaratunk a megszerzésére.

Mondhatjuk, hogy ez az érzés általános, hiszen, ha a szívünkre tesszük a kezünket, mindannyian megéltük már azt, hogy olyasmi iránt érdeklődtünk, ami elzárt, titkos, véges, tilos, tehát amit nem kaphatunk meg. Ilyen lehet a gyűjtőknek a ritka bélyeg, tizenéveseknek egy lopott csók kedvenc hírességüktől, de a mostani tapasztalatunk alapján az ember szabadsága is.

Természetes, hogy vágyunk dolgokra, de vajon tényleg tudjuk, mire vágyunk, és ha megkapjuk, tudunk neki örülni és elégedetten élvezni, amink van? Vagy csak azért szeretnénk megkapni azt a bizonyosat, az áhítottat, mert megtiltották nekünk?

A pszichológiában a szakemberek ezt a jelenséget a hiány elvével, valamint a reaktanciával magyarázzák.

Azt hittük 2020 egy szép év lesz, akkor még megvolt a szabadságunk, oda mentünk, ahova szerettünk volna, és akkor, mikor úgy tartotta kedvünk. Majd hirtelen szabad kezeinket megkötötték, elvették a jogot tőlünk attól, hogy szabadon döntsünk szabadidőnkről. Dr. Robert Cialdini, az arizonai egyetem professzora úgy fogalmaz „…az ember olyan állatfajta, aki a szabadságán csorbát ejtő dolgokra igencsak érzékeny.” Gondoljunk csak bele, most mi történt…

A szaknyelvben ezt nevezik reaktanciának, tehát az a vágy, szükséglet, ami azt magyarázza, hogy meg akarjuk tartani a döntési szabadságunkat, akkor is, ha azt valaki valamilyen okból korlátozza. Ez egy természetes és ösztönös reakció, amit nem könnyű elkerülni.

Arról nem is beszélve, hogy a tiltott jelzés az agy számára olyan, mintha fogyókúra ideje alatt megvonnánk magunktól az édességet. Hisz ekkor sem ehetünk kedvünkre, szabályok szerint cselekszünk.

Biztosan találkoztunk már a bevásárlóközpontban olyan feliratokkal, hogy „utolsó darabok” vagy „a készlet erejéig”. Ez a hiány elvére - ami Cialdini, szerint nem más, mint a ritka lehetőségek felértékelése pusztán azért, mert azok elérhetetlenek - alapozott korlátozott készlet technikája, amely miatt a termékek még vonzóbbak lesznek a számunkra.

Tehát valamit, ami addig hidegen hagyott, lényegesen vonzóbbnak érzek egyedül azért, mert tudom, hogy kis idő múlva nem lehet az enyém.

A keletkezett hiány a kutatások alapján jobban késztet a hiány előtti helyzet előteremtésére, mint a stabil hiány, hiszen a veszteséget ilyenkor a saját bőrünkön tapasztaljuk. Ahogy most is megtapasztaltuk azt a veszteséget és hiányt, melyet a szabad döntésünkről kiállított „jogosítvány” elvesztése idézett elő. Vajon, ha a 2020-as évek előtt nem lett volna ekkora mértékű szabadságunk, akkor most hiányozna az az érzés, hogy bármit bármikor megtehetünk?

Ez természetesen csak költői kérdés, ám az biztos, hogy most még jobban megbecsüljük szabadságunkat, jobban odafigyelünk majd a döntéseinkre is.

 

Címlapfotó: mindsetpszichologia.hu

Krónusz-Riskó Annamária
további cikkek
Mit tud a dubai csoki, amit más nem? - Marketinget legfőképp Hétvezér Mit tud a dubai csoki, amit más nem? - Marketinget legfőképp Valamit rosszul tudtunk a marketingről. Amikor már komplett tudományterületté nőtte ki magát a közgazdaságtanból az, hogy egy terméket megszerettessenek a vevőkkel és minden szelet csokoládé eladására külön stratégiát is alkotnak az irodaházak minimalista stílusában berendezett tárgyalóiban a marketingcsapat fiatalosan dinamikus tagjai, akkor az ember olyan értetlenül áll a dubai csoki népszerűsége előtt, mint John Travolta a Ponyvaregény mémmé vált jelenetében. Hiszen egy óriásplakáton sem köszön vissza, egy televíziós reklám sem szól arról, de még a Youtube-videók elején sem idegesít tizenöt másodpercen keresztül az a bejátszás, hogy milyen jó ez a tejcsokiba burkolódzó pisztáciakrémes tahinises – pirított török cérnametéltes – arab édesség-csoda. 2024. december 19. 15:49 A coaching szerepe az önálló fejlődésben – interjú Császi Mariannával A coaching szerepe az önálló fejlődésben – interjú Császi Mariannával A személyes és szakmai fejlődés iránti vágy mindenki életében jelen van, ám gyakran kihívást jelent a célok meghatározása és elérése. A mai dinamikus világban gyorsan amortizálódnak az ismeretek, a korábban elsajátított viselkedési formák nem működnek, egyetlen megoldás az élethosszig tartó tanulás. Ezt a folyamatot támogatja a coaching, ami egy eszköz a fejlődéshez, egy segítő beszélgetés, amely teret ad az ügyfélnek, hogy elgondolkodjon, mit szeretne változtatni az életében, hogy kitűzze a céljait, mérlegelje a lehetőségeit, megtervezze, hogyan tudja azt megvalósítani.  2024. december 9. 14:20 Nem kérünk többet a „mai fiatalokból” Hétvezér Nem kérünk többet a „mai fiatalokból” De igen, a fiatalokból természetesen kérünk, és akkor most áttérek egyes szám első személyre, mert más nevében nem beszélhetek, de bizonyára nemcsak én tapasztalom, hogy a „mai idősek” – persze nem mindenki, de akkor maradok én is az általánosításnál – folyamatosan lenézik a fiatalabbakat. Teszik ezt úgy, hogy valószínűleg a maguk módján ők pont ugyanolyanok voltak fiatalon, mint a mostaniak. 2024. december 1. 21:12 Mit üzen az életed? – megjelent Buda László új könyve; interjú pszichológia Mit üzen az életed? – megjelent Buda László új könyve; interjú Dr. Buda László orvos, pszichiáter, pszichoterapeuta. Vezetett egyetemi tanszéket, saját módszereket fejlesztett ki, mára a SzomatoDráma és az Ultrarövid Terápia óriási sikerrel működik. A Mit üzen a tested?, valamint a Mit üzen a lelked? nagysikerű könyvek után immár a trilógia harmadik része, a Mit üzen az életed? című kötet is megjelent. Ebben olyan módszerekkel, történetekkel, konkrét példákkal látja el az olvasókat, amelyeket megértve és elsajátítva lehetőségünk nyílik egy tudatosabb életre. Ezekről beszélgettünk a pszichiáterrel. 2024. november 27. 9:47

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.