Séta a csillagösvényen
A nyári időszak egyik legkedvesebb, helyszíntől szinte teljesen független elfoglaltsága a csillagos égbolt és a meteorzáporok megfigyelése. A szinte szó persze az esetben nem elhanyagolandó, hiszen a fényszennyezés miatt még a város legeldugottabb, magaslati pontján sem találkozhatunk olyan tiszta égképpel, mintha a Tejútrendszert mondjuk az erdő széléről kémlelnénk. Ha tehát igazán látványos éjszakai égboltot szeretnénk látni, érdemes kimenni a pusztába, vagy biztosra menve, a Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetséghez fordulni: ők nevükkel ellentétben nem a Star Wars új gonoszai, hanem egy olyan szervezet, amely összegyűjti azokat a helyeket, ahol az elenyésző mértékű fényszennyezés miatt zavartalanul lehet szemlélni az égboltot. Magyarországon három ilyen hely van szerintük: a Zselici Csillagpark, a Hortobágyi Nemzeti Park területe és a Bükki Nemzeti Park. Zselicben az éjszaka is bejárható tanösvények mellett csillagászati bemutatókat is tartanak, valamint egy 25 méter magas kilátóból is nézelődhetünk, a Hortobágyi Nemzeti Parkban pedig akár 2000 fénypontot is felfedezhetünk – a Tejút szalagja mellett itt a piramist formázó fényhíd, az állatövi fény is kirajzolódik. Nem kevésbé látványos a bükki csillagda: előzetes bejelentkezés után általános csillaglesen, meteorzápor túrán és holdfogyatkozás kémlelésen is részt vehetünk, a legjobb szpotok felfedezéséhez pedig 18 pontos térkép dukál.
Bükki Csillagoségbolt-park /Fotó: Novák Richárd
Látogatás a Rudabányai tónál
Ha kicsit úgy szeretnénk érezni magunkat, mintha Kanada egyik híres nemzeti parkjában túráznánk, irány a keleti országrész és a Kazincbarcikától 15 km-re fekvő Rudabánya. Általános iskolai történelem óráinkról biztosan ismerős a név: annak idején itt találták meg a 12 millió éves emberszabású majom, a Rudapithecus maradványait. A városnak viszont akad egy másik nevezetessége is, az egykori bányató, mely jelenleg hazánk legmélyebb állóvízének számít. A tó területén eredetileg két külön állóvíz volt, amelyek a vízszint emelkedésével egyesültek és így érte el mai kiterjedését a tó. Hosszát tekintve mintegy 300 méter, átlagos szélessége 80 méter, legnagyobb mélysége pedig közel 60 méter. Különlegességét adja továbbá, hogy a bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalak és omlások határolják, a tavasz végén, nyár végén körös-körül burjánzó természet pedig igazi vadregényes táj hangulatát kelti. Fontos tudni, hogy a tó magántulajdonban van, így ha szeretnénk megtekinteni, azt előzetesen jeleznünk kell a Rudabányai múzeum felé.
Fotó: szallas.hu
Hőlégballonozás a Balaton felett
A világ számos pontjáról érkeznek turisták a törökországi Kappadókiába, hogy egyszer az életben kipróbálhassák a hőlégballonozás élményét és több száz méteres magasságból élvezzék a különleges vulkáni tájat. Kétség sem férhet hozzá, hogy itt repülni, főleg napfelkeltében, hatalmas élmény. De madártávlatból nézni a Balatont valószínűleg ugyancsak az, főleg nekünk, akik itt lakunk mellett és talán mindenkinél jobban kötődünk hozzá. A Balaton Ballooning csapatának köszönhetően pedig pár éve viszonylag könnyűszerrel meg is tehetjük ezt, noha azt el kell ismerni, a tó feletti hőlégballonozás nem olcsó mulatság a maga 42 ezer forintos árával, viszont olyan, amit nem felejtünk el egyhamar. A ballon a Gyenesdiás-Keszthely-Hévíz térségben száll fel és egészen 1000-1500 méteres magasságig emelkedik – innen tekinthetünk le a türkizkék magyar tengerre és az azt körülölelő hegyes-dombos vidékre, a szőlőtőkékkel tagolt településekre. Ráadásul a repülés a nap legszebb szakaszában történik: késő délután és napnyugta között, az élményt pedig pezsgős koccintással koronázhatjuk meg.
Fotó: Balaton Ballooning
Nyitókép: Christian Nielsen/Unsplash
