Korábban a veszprémi polgármester is úgy fogalmazott, hogy egy település fejlesztési stratégiáját nem szabad politikai ciklusokban tervezni, egy-egy víziónak akár évtizedeket is fel kell ölelnie ahhoz, hogy eredményes legyen. Ha visszatekintünk csak az elmúlt tíz évre – ami két önkormányzati ciklust fed le – láthatjuk, hogy számos beruházás mostanra forrta ki magát, a veszprémiek megszokták, elsajátították és használják azokat a mindennapi rutinjukban is.
Ezek közül pedig soknál – ha nem az összesnél – jelen volt Brányi Mária városfejlesztésért felelős alpolgármester is, akit elsőként arról kérdeztünk, hogy három képviselői ciklus és két alpolgármesteri megbízatás után az előttünk álló négy és fél évben még mi motiválja, milyen tervek hevernek most is az íróasztalán a papírstócban?
A városi környezet és a körülmények is folyamatosan változnak, más és más kihívásokkal kell szembenéznünk, de ugyanakkor ez a változás új mozgásteret és lehetőségeket is ad számunkra
- kezdte Brányi Mária.
Ebben az évben a jelenlegi uniós programozási ciklus végén vagyunk, viszont az Európa Kulturális Főváros projektnek még csak az első időszakában járunk. Ez azt jelenti, hogy több uniós – azaz a Területfejlesztési Operatív Program, rövidebb nevén TOP-os projektek – már haladnak, vagy az utolsó simítások zajlanak, miközben az EKF infrastrukturális beruházásait gőzerővel készítik elő, hiszen ez a projekt lesz az, ami megszabja Veszprém arcélét a következő évtizedekben.
Brányi Mária egyébként az EKF infrastrukturális beruházásaiért felel alpolgármesterként, ahogy az korábbi interjúnkban elhangzott, Hegedűs Barbara, a másik alpolgármester a kulturális programok megvalósításáért felel a jövőben többek közt.
Amikor Brányi Máriánál a konkrét EKF-es beruházásokról érdeklődtünk, az alpolgármester elmondta, hogy több közterületi fejlesztés várható, ezek érintik a közlekedési hálózatot és a zöldterületeket is. Ezeken kívül több olyan régmúltú épület is van a városban, amelyeknek az EKF révén tudnak új funkciót adni, egyszerűbben megfogalmazva:
az eddig leromlott állapotú épületek új külsőt és ezzel együtt új funkciókat is kapnak.
Egy kritériumnak azonban minden esetben meg kell felelnie a fejlesztéseknek, függetlenül, hogy milyen konstrukcióban valósulnak meg, és erre az alpolgármester külön is felhívta a figyelmet.
Veszprém nem csak 2023-ig tervez, ezért az összes beruházás esetben a fenntarthatóság az egyik legfontosabb szempont, hiszen 2023 után is használni fogjuk ezeket az épületeket, intézményeket, ennek a módját és hatékonyságát pedig most kell megterveznünk.
De nem csak az EKF az a projekt, ami láthatóan megszabja Veszprém fejlesztésének az irányvonalát, több projektet is kiemelhetünk, amelyek, ha csak tervezési szinten, de jóval a pályázat benyújtása előtt már jelen voltak az önkormányzat tervezőasztalain.
Brányi Mária ezek közül a turisztikai célú beruházásokat emelte ki, valamint a közlekedésfejlesztési projekteket, viszont hogy ezek milyen hosszú időre tekintenek vissza, arra az is felkaphatja a fejét, aki kevésbé jártas az önkormányzat városfejlesztési stratégiájában.
2006 óta van jobboldali vezetése Veszprémnek, mi már akkor elkezdtük megfogalmazni azokat a projekteket, amelyek az utóbbi években, vagy most érnek célba. A korábbi időszakban nagy hiányosságnak éreztük, hogy Veszprémnek nem volt jövőképe, nem volt víziója, ezen sikerült változtatni.
- ecsetelte Brányi Mária, aki röviden úgy foglalta össze, hogy milyen célokat fogalmaztak meg 2006 után, hogy
Veszprém legyen egy magasabb életminőségű, élhetőbb város, ez pedig valósuljon meg a kulturális-, a sport-, turisztikai-, közlekedési-, vagy intézményfejlesztési projektekben egyaránt.
Hogy ezeket a törekvéseket mennyire írta felül a koronavírus járvány, hány projektet kellett elnapolni, vagy kihúzni a listáról, arról Brányi Mária úgy fogalmazott, hogy konkrét projekttől nem kellett elbúcsúzniuk, minden korábbi tervük továbbra is terítéken van. A járvány miatt a város jelentős anyagi forrásokat csoportosított át a helyi gazdaság megmentésére és mihamarabbi újraindítására, ez a fejlesztési projekteteket maximum annyiban befolyásolta, hogy pár hónapot, vagy egy fél évet csúszik egyik-másik, de nem kellett kihúzni egyet sem a listáról.
Hogy konkrétumokról is tegyünk említést, megkértük az alpolgármestert, hogy nevezzen meg három olyan beruházást, ami véleménye szerint leginkább megszabja majd Veszprém arculatát és a város mindennapjait a következő évtizedekben.
Brányi Mária elsőként a közlekedésfejlesztési beruházásokat emelte ki. Elsősorban a város észak-keleti és déli határában történő 8-as út fejlesztését, valamint a 8-as és 82-es számú főutak összekötését, ahol már a munkagépek javában dolgoznak és várhatóan a jövő évben el is készül az új útszakasz.
Nem lehet külön kezelni, hiszen szintén Veszprém útjainak tehermentesítését szolgálja az északi ipartelepen a kelet-nyugati nyomvonal fejlesztése is, ami a Pápai úttól kezdődik és a Dózsaváros mögött, egészen egy új Völgyhíd megépítésével a Jutasi útig tart.
Ezek a fejlesztések együttesen fogják tehermentesíteni a belvárost, valamint az egyik legforgalmasabb körgyűrűt, a Házgyári utat is a tervek szerint.
Másodikként a „kulturális negyed” néven a városi köztudatba beépült fejlesztést emelte ki Brányi Mária. Ezt a fejlesztést nem lehet egy konkrét épülethez és konstrukcióhoz kapcsolni, hiszen több forrásból, több városrészt és ingatlant is érint.
Egyrészről még idén elkezdik a Csermák Antal Zeneiskola belső részeinek felújítását, de ugyanúgy érintett a projektben a Petőfi Színház szecessziós épülete is, ahol figyelembe veszik az eredeti Medgyaszay-terveket is.
A kulturális negyed projekthez kapcsolódik még a régi zeneiskola épületének átalakítása, ezt szintén a színház fogja használni kiszolgálóegységként, de a környező parkok is új funkciót és még zöldebb arculatot kapnak, az Erzsébet-ligettől a jelenlegi Színházkertig végig. Ezeknek a legnagyobb problémája jelenleg az alpolgármester szerint, hogy bár a veszprémiek szeretik ezeket a tereket, de egyáltalán nem használják őket, holott a belváros szívében helyezkednek el. Ezért viszont nem lehet hibáztatni az embereket, hiszen nincs olyan funkció ezekben a parkokban, hogy az odavonzzon több embert. Ez a végső cél az alpolgármester szerint.
Végezetül a harmadik pontban Brányi Mária a várlift projektet emelte ki, aminek jelentőségét nem feltétlenül kell önmagában értelmezni, hanem a veszprémi várat fogja még népszerűbbé tenni, elsősorban turisztikai vonatkozásban.
Veszprém egy vertikális város, hét dombra épült és ez a tulajdonsága ma is nagyban befolyásolja azt, amikor egyik pontból a másikra szeretnénk eljutni. A Várral is pont ez a probléma, hogy a völgyből csak sok lépcsőt megmászva juthatunk fel, vagy távolabb leparkolva, néha az Erzsébet-ligettől kell elsétálni az ottani látnivalókért, ezt pedig sok turista esetében visszatartó erő lehet, pedig bőven van miért elsétálni a Várba is.
Végezetül az alpolgármester némi önkritikát is megfogalmazott azzal kapcsolatban, hogy Veszprém gazdag kulturális programkínálata nem minden esetben jut el megfelelően az itt élő emberekhez, pedig a város tele van a legkülönbözőbb rendezvényekkel, programokkal. Ezen a területen a jövőben még nagyobb összehangoltságot tervez Brányi Mária, hogy a jövőben se csak vízió legyen a 2006-ban megfogalmazott elvárás: legyen Veszprém egy élhető, magas életszínvonalú, virágzó város.
