A tíz városban – Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán, Szegeden, Tökölön, Baracskán, Kiskunhalason, Tiszalökön, Miskolcon, valamint Veszprémben – megvalósult beruházásoknak köszönhetően összesen 2750 új férőhely jött létre – csak Veszprémben 330 fő fogadására alkalmas új épületszárny készült el a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben. A zárkák három, illetve hat fő befogadására alkalmasak, a férőhelyek mellett pedig közösségi tereket – tantermeket, könyvtárakat, látogatószobákat –, valamint fürdő-, foglalkoztató- és egészségügyi helyiségeket, személyzeti irodákat alakítottak ki.
A férőhelybővítés kettős célt szolgál: egyrészt szeptember 30-ig megszünteti a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságát, ezzel együtt a börtönbizniszt is felszámolva, másrészt új munkahelyeket teremt.
A hétfői ünnepélyes átadón Varga Judit igazságügyi miniszter mondott beszédet, aki úgy fogalmazott, „a szabadság megvonása a jogállam legsúlyosabb büntetése a társadalmi egyensúly érdekében. A törvényt megszegők elzárását már Szent István király is előírta, és bár az elv nem változott, a börtön intézménye komoly változáson esett át az évszázadok során.”
A Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet történeti előzménye volt például a veszprémi várbörtön, mely az évszázadok alatt egyetlen cellából bővült megyei büntetés-végrehajtási intézetté. A 2000-es évek elejére a törvényszéki épületben helyet kapott börtön már nem felelt meg a kor kívánalmainak, ezért új helyre költözött, átadásakor pedig az ország legmodernebb intézményének minősült.
Börtönt építeni természetesen nem a legnépszerűbb intézkedés, a társadalmi igazságosság érdekében azonban elkerülhetetlenné válik – tette hozzá az igazságügyi miniszter. A büntetés-végrehajtási intézetek ugyanakkor ma már nem csak a közösség ellen vétő egyének kiemelésének és büntetésének a helyszínei. A börtön egy összetett helyszín, amely arról is szól, hogy az elkövetőt a büntetés letelte után visszavezessük a társadalomba. A munkáltatás, az oktatás, a jóvátételi programok mind azt segítik, hogy a fogvatartottak visszataláljanak a helyes útra és visszanyerjék a reményt és a méltóságukat, ezzel csökkentve a visszaesés esélyét. Az elítéltek fogva tartásuk alatt munkát végeznek, ez is bizonyítja, hogy a börtön egy olyan helyszín legyen, mely tükrözi a társadalmi együttélés alapvető normáit: a rendet, a munkát és az egyéni, valamint a közösségi felelősségvállalást” – hangsúlyozta Varga Judit.
A miniszter kiemelte, mindemellett a jogszabályoknak is azt kell tükrözniük, hogy a magyar kormány a sértett és az áldozat oldalán áll, ezért döntöttek a kártalanítási összegek kifizetésének felfüggesztéséről, valamint egy törvényjavaslatot terjesztettek az országgyűlés elé, miszerint már lezárt ügyekben is lehetőség legyen utólagos sértetti kártalanítási igénylésre. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az áldozatsegítő rendszer korszerűsítése és az áldozatsegítő központok átadása is. Az ott elérhető ingyenes jogi, pszichológiai, pénzügyi segítség, az éjjel-nappal hívható segélyhívó szám és a védett házak rendszere mind azt szolgálják, hogy minél biztonságosabb országban éljünk – jelentette ki Varga Judit.
A miniszter egyben köszönetet mondott a büntetés-végrehajtásban dolgozó munkatársaknak is, hisz mint mondta, egy állam csak akkor működik jól, ha az intézményei jól működnek, ez pedig elsősorban a munkatársakon múlik: az ő felelősségteljes munkájuk a mi biztonságuk és az igazság védelmének záloga.
