Csaba Lilla első, a Rögzített fogság című verseskötetében - mely 2019-ben regionális érettségi tétel volt a zirci gimnáziumban - a Sclerosis Multiplex betegség keltette belső mélységeit írja le. Egy elég erős irányelv mellett halad:
ha megnevezzük, és körülírjuk a betegséget, félig már le is küzdöttük.
Köztudott, hogy az írónő az említett betegséget nem csupán hírből ismeri, hiszen 2012-ben diagnosztizálták nála a kórt. E diagnózis hatására még inkább előtérbe került Lillánál az irodalom, az alkotás.
Már a verseskötet által is kiderült, Lilla nem csupán azért ír, hogy megfogalmazza e helyzetből adódó mély belső világának viszontagságait, hiszen az önterápia-jelleget túlszárnyalva, irodalmi nyelven fogalmaz meg olyan dolgokat, melyek elkerülhetetlenek, hiszen minden embert érintő, lényünket működtető mechanizmusokról beszél.
Legújabb, szintén az SM-hez kapcsolódó könyve, a Mosoly a holnaphoz. Már a címet olvasva is az életigenlő hangulat sejlik fel, bár aki személyesen is ismeri az írónőt, egyáltalán nem csodálkozik ezen. Az ezúttal esszékötetbe foglalt betegségtörténetét a betegség első jelétől indítja; ahogy az előhangban írja:
„Egy napfényes délelőttön szemében szokatlanul tükröződött vissza az élet. Már hetek óta renoválták a bazilikát… elakadt a tekintete, amikor egy lépés erejéig visszanézett a robusztus épületegyüttesre – falainak nehéz teste lidércesen elmosódott s életlen lebegett éles tükrében derengő sziluettje, mint valami kísértő szellemkép…”
A Mosoly a holnaphoz című könyv egyik hatalmas erénye és különlegessége, hogy az írónő – bár a Sclerosisból fakadó gondolatait fogalmazza meg, orvosi tényekkel alátámasztva – olyan nyelvet „használ”, amelyben minden olvasó otthonra lelhet, és egyáltalán nem csak azok, akik személyesen is érintettek a témában.
A könyv lírai részeket is tartalmaz, ehhez az írónő korábbi, Rögzített fogság című verseskötetét hívja segítségül. Izgalmas folyamat, ahogy a versek és a prózai részek szépen – mint a puzzledarabok – összeérnek, és minden a helyére kerül. Úgy tudnám megfogalmazni, olyan ez a könyv, mint egy izgalmas utazás, melynek igenis van egy nagy megérkezése.
A Mosoly a holnaphoz egy hihetetlen nagy önfeltárás, mely mindannyiunkat arra bátorít, hogy megváltozott élethelyzetünkben merjünk közel kerülni önmagunkhoz. A könyv olvasása közben felmerülhet a kérdés: mit kezdjünk a nyilvánvalóval? Az írónő a műben egyértelmű választ ad, mely röviden a nehézségekkel való belső megküzdés, hosszútávon pedig a jövőbe tekintő derűlátás, vagyis a Mosoly a holnaphoz.