2020. október 22.
//
Előd névnap

Az Egyetemen is megemlékeztek az aradi vértanúkról

A Pannon Egyetem Kultúraszervező Csoportja tartott megemlékezést az 1848/49-es forradalom és szabadságharc mártírjairól.

Elsőként Felföldi Gábor, a Pannon Egyetem kulturális referense köszöntötte a megemlékezőket. Beszédében a huszonegyedik század emberének viszonyulását taglalta az október hatodikai eseményekhez. Gondolatait a megemlékezés jelentőségére fűzte fel, és a történtek ismeretének fontosságára, kapcsolódva annak megkérdőjelezhetetlen mozzanatához, hogy az egyetem is méltó módon emlékezzenek.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora rendhagyó beszédében – a szokásos ünnepi köszöntők helyett, szinte műfajt váltva – saját kötődését, viszonyulását mesélte el az eseményhez, mindezt egy átfogó történelmi kitekintésbe helyezve. Október hatodika már a borongós ősz, az elmúlás jelképévé vált, mely keretbe foglalja a forradalom és szabadságharc másfél évét.

Október hatodikán az aradi vértanúk kivégzésére emlékezünk, a tizenhármak mérhetetlen szabadságvágyára, hazaszeretetére. Felföldi Gábor, a méltó emlékezés befejezéseként a valóság borzalmait, az esemény pillanatait mondta el, Lengyel Dénes nyomán:

"A szabadságharc leverése után 1849 szeptemberének végén összeült a haditörvényszék. A tizenhárom tábornokot felségsértés címén halálra ítélték. Az ítéletet kimondták, de teltek-múltak a napok, és a végrehajtásról nem esett szó. A családtagok már abban bíztak, hogy Ferenc József kegyelmet ad az elítélteknek. Október 6-án a pesti Újépület falánál főbe lőtték Batthyány Lajos volt miniszterelnököt. Az aradi várban pedig különleges intézkedésekkel készítették elő a kivégzést. (...)

(...),,Arad pedig a magyar Golgota" - írta Kossuth, mert a szabadságharc mártírjai is új hitet öntöttek a hazafiak szívébe."

Végül az emlékezés koszorúinak elhelyezése következett: a Pannon Egyetem, majd a Magyar Honvédség képviselői rótták le tiszteletüket, a koszorúk helyére tételével.

Szabó Eszter

További cikkek

Az aradi vértanúk erőt adhatnak nekünk
Az aradi vértanúk erőt adhatnak nekünk
Az aradi vértanúk nemzedékeken átívelő változást szerettek volna elérni, hogy az elkövetkezendő generációk számára ne csupán reményfoszlány legyen a szebb jövő - mondta megemlékező beszédében Hegedűs Barbara alpolgármester.
Áder: a vértanúk hősi halálából erő lett
Áder: a vértanúk hősi halálából erő lett
Az aradi vértanúk hősi halálából erő lett, örök jel, hogy a magyarok szabadságharcát túlerővel le lehet törni, de szabadságvágyukat elfojtani nem lehet - mondta Áder János köztársasági elnök kedden a Kossuth rádióban.
Félárbócon a nemzeti lobogó
Félárbócon a nemzeti lobogó
Katonai tiszteletadás mellett, Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján kedd reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.
Mindannyian a kommunista diktatúra áldozatai vagyunk
Mindannyian a kommunista diktatúra áldozatai vagyunk
A kommunista diktatúra valójában nem csak a közvetlen áldozatokat, meghurcoltakat érintette: a történtek meghamisítása mindannyiunktól elvette a világos, megismerhető múlt lehetőségét – hangzott el a veszprémi Fidelitas által szervezett kedd esti megemlékezésen.
Mindenszentek és halottak napján róják le legtöbben kegyeletüket elhunyt szeretteik előtt
Mindenszentek és halottak napján róják le legtöbben kegyeletüket elhunyt szeretteik előtt
Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való megemlékezéssé. Kozma Imre atya szerint az embereknek ilyenkor sokkal nagyobb gondot kellene fordítaniuk arra, hogy békességet teremtsenek a lelkükben.