2021. március 9.
//
Franciska névnap

Az Egyetemen is megemlékeztek az aradi vértanúkról

A Pannon Egyetem Kultúraszervező Csoportja tartott megemlékezést az 1848/49-es forradalom és szabadságharc mártírjairól.

Elsőként Felföldi Gábor, a Pannon Egyetem kulturális referense köszöntötte a megemlékezőket. Beszédében a huszonegyedik század emberének viszonyulását taglalta az október hatodikai eseményekhez. Gondolatait a megemlékezés jelentőségére fűzte fel, és a történtek ismeretének fontosságára, kapcsolódva annak megkérdőjelezhetetlen mozzanatához, hogy az egyetem is méltó módon emlékezzenek.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora rendhagyó beszédében – a szokásos ünnepi köszöntők helyett, szinte műfajt váltva – saját kötődését, viszonyulását mesélte el az eseményhez, mindezt egy átfogó történelmi kitekintésbe helyezve. Október hatodika már a borongós ősz, az elmúlás jelképévé vált, mely keretbe foglalja a forradalom és szabadságharc másfél évét.

Október hatodikán az aradi vértanúk kivégzésére emlékezünk, a tizenhármak mérhetetlen szabadságvágyára, hazaszeretetére. Felföldi Gábor, a méltó emlékezés befejezéseként a valóság borzalmait, az esemény pillanatait mondta el, Lengyel Dénes nyomán:

"A szabadságharc leverése után 1849 szeptemberének végén összeült a haditörvényszék. A tizenhárom tábornokot felségsértés címén halálra ítélték. Az ítéletet kimondták, de teltek-múltak a napok, és a végrehajtásról nem esett szó. A családtagok már abban bíztak, hogy Ferenc József kegyelmet ad az elítélteknek. Október 6-án a pesti Újépület falánál főbe lőtték Batthyány Lajos volt miniszterelnököt. Az aradi várban pedig különleges intézkedésekkel készítették elő a kivégzést. (...)

(...),,Arad pedig a magyar Golgota" - írta Kossuth, mert a szabadságharc mártírjai is új hitet öntöttek a hazafiak szívébe."

Végül az emlékezés koszorúinak elhelyezése következett: a Pannon Egyetem, majd a Magyar Honvédség képviselői rótták le tiszteletüket, a koszorúk helyére tételével.

Szabó Eszter

További cikkek

Hinni csak abban szabad, amit a párt mond
Hinni csak abban szabad, amit a párt mond
Legtömörebben talán így lehetne összefoglalni a kommunista diktatúrák ideológiáját az elhíresült Rákosi-mondat mellett, s bár az elnyomás éveit leginkább a szürkeség jellemezte, a filmművészet igen színesen mutatja be a korszakot. Öt nemzetközi és magyar filmet hoztunk a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján.
Holokauszt emléknap: Magyarország levonta a tanulságokat
Holokauszt emléknap: Magyarország levonta a tanulságokat
Orbán Viktor miniszterelnök a holokauszt nemzetközi emléknapján a legmagasabb elismerését fejezte ki Ronald S. Laudernek, a Zsidó Világkongresszus elnökének azért a munkáért, amelyet az áldozatok emlékének megőrzése érdekében, illetve az antiszemitizmus újjáéledése ellen kifejt.
Félárbócon a nemzeti lobogó az Országház előtt
Félárbócon a nemzeti lobogó az Országház előtt
Katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 64. évfordulóján, szerda reggel Budapesten, a Kossuth téren. A kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbócon marad.
Az aradi vértanúk erőt adhatnak nekünk
Az aradi vértanúk erőt adhatnak nekünk
Az aradi vértanúk nemzedékeken átívelő változást szerettek volna elérni, hogy az elkövetkezendő generációk számára ne csupán reményfoszlány legyen a szebb jövő - mondta megemlékező beszédében Hegedűs Barbara alpolgármester.
Áder: a vértanúk hősi halálából erő lett
Áder: a vértanúk hősi halálából erő lett
Az aradi vértanúk hősi halálából erő lett, örök jel, hogy a magyarok szabadságharcát túlerővel le lehet törni, de szabadságvágyukat elfojtani nem lehet - mondta Áder János köztársasági elnök kedden a Kossuth rádióban.