Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Mindenki filozófus, akinek vannak kérdései

2020. október 19. 4:10
Nem csak az ókori Görögországban fogalmaztak meg mélyreható filozófiai gondolatokat, erre kiváló példa volt szerda este András Ferenc filozófus legújabb könyvének bemutatója. A megértés ösvényeiben boncolgatott témák látszólag nem a legkönnyebb olvasmányok közé tartoznak, mégis minden embert érintenek.

Szerda délután a belvárosi Papírkutya kultúrbisztróban mutatták be András Ferenc filozófus legújabb kötetét, amely A megértés ösvényei címet viseli. Az eseményen a szerzővel Szabó B. Eszter, portálunk újságírója beszélgetett.

Rövidhírként gyakorlatilag ennyiben össze is lehetne foglalni a kötetbemutatót, bár így az elhangzott filozofikus gondolatok rejtve maradnának az olvasók előtt. Ezekből pedig nem volt hiány, és bár a szerző nem titkolta, hogy könyvében nem feltétlen a legegyszerűbben értelmezhető gondolatait sorakoztatja fel, azok mégis a mindennapi életünk, már-már monoton és egyszerű valóságát helyezik egy teljesen új megközelítésbe.

Szerda délután a belvárosi Papírkutya kultúrbisztróban mutatták be András Ferenc filozófus legújabb kötetét, amely A megértés ösvényei címet viseli.

Adott az esemény, amelyet az újságíró megpróbál hitelesen és informatívan átadni az érdeklődő olvasóknak. De ugyanez az esemény a beszélgetőpartnerek szempontjából önállóan megfogalmazott kérdésekkel és az azokra adott válaszokból állt. A Papírkutyában jelenlévő hallgatóság pedig lehet, hogy csak egy szellemi feltöltődésre vágyott a szürke októberi hétköznapon.

Lényegében így is, úgy is egy eseményről beszélünk, mégis, az teljesen mást jelenthet a különböző embereknek. Akkor valóban ugyanarról az eseményről beszélünk? Létezik-e egyáltalán, leírható-e nagy általánosságban ez a beszélgetés úgy, hogy azt mindenki megértse?

A szerző szerint a megértés kulcsa abban áll, hogy az eltérő emberek ugyanúgy látnak egy dolgot, ha ez másképpen van, akkor már félreértésekről beszélhetünk.

Ha valaki ennyitől elvesztette a fonalat, nem kell kétségbe esni, egyszerű hétköznapi példákkal a saját életünkből rá lehet jönni, hogy minek a filozófiai boncolgatását választotta András Ferenc legújabb kötetében, amelyben 12 tanulmányát gyűjtötte össze.

A szerző, akit, mint filozófus mutattak be az eseményen, habár emellett a Pannon Egyetem oktatója, korábban tanítóként is dolgozott, a médiában pedig még a mai napig aktív. Hogy ő hogyan definiálná saját magát, arra konkrét választ nem kaptunk, csak ismét egy filozofikus gondolatot:

Az vagy te, amit akkor is csinálsz, ha látszólag semmi értelme, ha egyébként nem is kifizetődő.

András Ferencnek a filozófia pont ilyen, habár egyértelmű definíciót nem könnyű találni erre a hivatásra (?), hiszen szerinte mindenki filozófus, akiben kérdések merülnek fel. Leginkább akkor, amikor döntési helyzetbe kerül. „Lenni, vagy nem lenni” - hogy egy klasszikust idézzünk.

De térjünk vissza a könyv eredeti kérdéskörére, a megértés rejtélyeire! Honnan tudjuk, hogy a saját értelmezésünk helyes-e, hogyan vegyük észre a félreértéseket? Erre a dilemmára az egyik legkézzelfoghatóbb példa a manapság oly sűrűn hallott „fake news” jelenség, azaz az álhírek problematikája.

A szerző filozófus ezen is csavart egyet és azt állítja könyvében:

Nem az a kérdés, hogy mi a hamis és mi az igaz. A fake news a hitelesség kérdése.

Ha olvasunk egy cikket, akkor nem az fog először felötleni bennünk, hogy amit leírtak, az igaz, vagy sem, hanem, hogy mennyire megbízható a forrás.

Ezzel némileg megelőlegezte a soron következő könyvének témáját is, amiben a hitelesség kérdéskörét fogja boncolni.

Ehhez viszont véleménye szerint először saját magunkkal kell tisztában lenni, a saját gondolatainkat kell megfelelően értelmezni.

Minderre pedig lehetséges, hogy a filozófia az egyik legalkalmasabb gyakorlótér. Tegyük fel a kérdéseket magunknak is, csavarjunk egyet az egyértelműn és könnyen lehetséges, hogy beválik András Ferenc állítása: mindannyian filozófusok vagyunk, ha kérdéseket teszünk fel.

Értelek téged. Értem, amit mondasz. Vajon mit jelentenek ezek a mondatok? Mire utalnak? Ha valamit ugyanúgy értek, mint te, akkor az egy és ugyanaz? Amit többen értünk, azok azonosak? S ha mindenki egyetért, akkor egyet ért? Ugyanazt az egyet? Ez puszta szójáték, vagy vegyük komolyan, és fogalmazzunk így: a megértéssel, az értelmezéssel kapcsolatos összes probléma valamilyen módon visszavezethető az azonosság paradigmájára.

/Részelt András Ferenc – A megértés ösvényei című kötetéből/

Hajas Bálint
Domján Attila
további cikkek
21 kategóriában nyerhetik el idén a filmesek a Magyar Mozgókép Díjakat kultúra 21 kategóriában nyerhetik el idén a filmesek a Magyar Mozgókép Díjakat Február 28-ig lehet nevezni az 2026-os Magyar Mozgókép Díjra, amit a hagyományoknak megfelelően az éves magyar filmtermést felvonultató MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztiválon adnak át. ma 10:31 „Ha vállalod önmagad, nagyot nyertél” kultúra „Ha vállalod önmagad, nagyot nyertél” Színész, rendező, dalszerző – és mindenekelőtt érzékeny megfigyelője annak a világnak, amelyben élünk. Máté P. Gábor pályája az elmúlt másfél évtizedben látványosan kitágult: a színházi deszkáktól a filmvászonig, a mesedaraboktól a társadalmi valóságig, a dalszövegírástól az önálló zenei albumokig vezet az útja. Alkotói döntésekről, morális határhelyzetekről, a COVID idején született, díjnyertes kisjátékfilmjéről, a zene felszabadító erejéről és az önazonosságról is beszélgettünk vele. tegnap 12:20 Hangjegyekkel emlékezni Brusznyai Árpádra, díjakkal ápolni a szellemiségét koncert Hangjegyekkel emlékezni Brusznyai Árpádra, díjakkal ápolni a szellemiségét Szombaton este tartották a Pannon Egyetem Alulájában Veszprém egyik hagyományos koncertjét, a Brusznyai-emlékhangversenyt, amivel nemcsak a város 56-os mártírjára emlékeztek, hanem az ő szellemiségét ápolva a Brusznyai-díjjal a város egyik pedagógusát és tehetséges diákját is elismerték. 2026. január 11. 16:22

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.