2020. október 20.
//
Vendel névnap

Mindenki filozófus, akinek vannak kérdései

Nem csak az ókori Görögországban fogalmaztak meg mélyreható filozófiai gondolatokat, erre kiváló példa volt szerda este András Ferenc filozófus legújabb könyvének bemutatója. A megértés ösvényeiben boncolgatott témák látszólag nem a legkönnyebb olvasmányok közé tartoznak, mégis minden embert érintenek.

Szerda délután a belvárosi Papírkutya kultúrbisztróban mutatták be András Ferenc filozófus legújabb kötetét, amely A megértés ösvényei címet viseli. Az eseményen a szerzővel Szabó B. Eszter, portálunk újságírója beszélgetett.

Rövidhírként gyakorlatilag ennyiben össze is lehetne foglalni a kötetbemutatót, bár így az elhangzott filozofikus gondolatok rejtve maradnának az olvasók előtt. Ezekből pedig nem volt hiány, és bár a szerző nem titkolta, hogy könyvében nem feltétlen a legegyszerűbben értelmezhető gondolatait sorakoztatja fel, azok mégis a mindennapi életünk, már-már monoton és egyszerű valóságát helyezik egy teljesen új megközelítésbe.

Szerda délután a belvárosi Papírkutya kultúrbisztróban mutatták be András Ferenc filozófus legújabb kötetét, amely A megértés ösvényei címet viseli.

Adott az esemény, amelyet az újságíró megpróbál hitelesen és informatívan átadni az érdeklődő olvasóknak. De ugyanez az esemény a beszélgetőpartnerek szempontjából önállóan megfogalmazott kérdésekkel és az azokra adott válaszokból állt. A Papírkutyában jelenlévő hallgatóság pedig lehet, hogy csak egy szellemi feltöltődésre vágyott a szürke októberi hétköznapon.

Lényegében így is, úgy is egy eseményről beszélünk, mégis, az teljesen mást jelenthet a különböző embereknek. Akkor valóban ugyanarról az eseményről beszélünk? Létezik-e egyáltalán, leírható-e nagy általánosságban ez a beszélgetés úgy, hogy azt mindenki megértse?

A szerző szerint a megértés kulcsa abban áll, hogy az eltérő emberek ugyanúgy látnak egy dolgot, ha ez másképpen van, akkor már félreértésekről beszélhetünk.

Ha valaki ennyitől elvesztette a fonalat, nem kell kétségbe esni, egyszerű hétköznapi példákkal a saját életünkből rá lehet jönni, hogy minek a filozófiai boncolgatását választotta András Ferenc legújabb kötetében, amelyben 12 tanulmányát gyűjtötte össze.

A szerző, akit, mint filozófus mutattak be az eseményen, habár emellett a Pannon Egyetem oktatója, korábban tanítóként is dolgozott, a médiában pedig még a mai napig aktív. Hogy ő hogyan definiálná saját magát, arra konkrét választ nem kaptunk, csak ismét egy filozofikus gondolatot:

Az vagy te, amit akkor is csinálsz, ha látszólag semmi értelme, ha egyébként nem is kifizetődő.

András Ferencnek a filozófia pont ilyen, habár egyértelmű definíciót nem könnyű találni erre a hivatásra (?), hiszen szerinte mindenki filozófus, akiben kérdések merülnek fel. Leginkább akkor, amikor döntési helyzetbe kerül. „Lenni, vagy nem lenni” - hogy egy klasszikust idézzünk.

De térjünk vissza a könyv eredeti kérdéskörére, a megértés rejtélyeire! Honnan tudjuk, hogy a saját értelmezésünk helyes-e, hogyan vegyük észre a félreértéseket? Erre a dilemmára az egyik legkézzelfoghatóbb példa a manapság oly sűrűn hallott „fake news” jelenség, azaz az álhírek problematikája.

A szerző filozófus ezen is csavart egyet és azt állítja könyvében:

Nem az a kérdés, hogy mi a hamis és mi az igaz. A fake news a hitelesség kérdése.

Ha olvasunk egy cikket, akkor nem az fog először felötleni bennünk, hogy amit leírtak, az igaz, vagy sem, hanem, hogy mennyire megbízható a forrás.

Ezzel némileg megelőlegezte a soron következő könyvének témáját is, amiben a hitelesség kérdéskörét fogja boncolni.

Ehhez viszont véleménye szerint először saját magunkkal kell tisztában lenni, a saját gondolatainkat kell megfelelően értelmezni.

Minderre pedig lehetséges, hogy a filozófia az egyik legalkalmasabb gyakorlótér. Tegyük fel a kérdéseket magunknak is, csavarjunk egyet az egyértelműn és könnyen lehetséges, hogy beválik András Ferenc állítása: mindannyian filozófusok vagyunk, ha kérdéseket teszünk fel.

Értelek téged. Értem, amit mondasz. Vajon mit jelentenek ezek a mondatok? Mire utalnak? Ha valamit ugyanúgy értek, mint te, akkor az egy és ugyanaz? Amit többen értünk, azok azonosak? S ha mindenki egyetért, akkor egyet ért? Ugyanazt az egyet? Ez puszta szójáték, vagy vegyük komolyan, és fogalmazzunk így: a megértéssel, az értelmezéssel kapcsolatos összes probléma valamilyen módon visszavezethető az azonosság paradigmájára.

/Részelt András Ferenc – A megértés ösvényei című kötetéből/

Hajas Bálint
Domján Attila

További cikkek

Megjelent a Séd folyóirat 28. száma
Megjelent a Séd folyóirat 28. száma
A Covid-sújtotta időkhöz mérten meglepően sok dolog történt Veszprémben az elmúlt két hónapban – ezekről olvashatunk a Séd folyóirat idei ötödik lapszámában.
A második világháború előtti utolsó békeéveket bemutató kiállítás nyílik a Laczkó Dezső Múzeumban
A második világháború előtti utolsó békeéveket bemutató kiállítás nyílik a Laczkó Dezső Múzeumban
A Magyar Világ 1938-1940 című kiállítás a világháború előtti utolsó békeévek társadalmát, eseményeit, gondolkodását mutatja be.
Így dolgozták fel a traumákat őseink
Így dolgozták fel a traumákat őseink
A modern világban számos lehetőségünk van testi és lelki fájdalmaink enyhítésére – a régi falusi közösségekben is léteztek módszerek, ezek egy részét pedig ma is használhatnánk a mindennapokban.
Márai elemzése első díjat ért a veszprémi újságírónak
Márai elemzése első díjat ért a veszprémi újságírónak
Az első díjat érdemelte ki Zatkalik András veszprémi újságíró, riporter a Magyar Nemzeti Írószövetség által meghirdetett Márai-pályázaton. A „Szindbád jelet hagyott” című pályaműve mellett a magyarok olvasási szokásairól és a szülők felelősségéről is beszélgettünk a díjazottal.
Foglalkozása könyvtáros, alteregója művész
Foglalkozása könyvtáros, alteregója művész
Gyöngyöt fűznek, könyvszobrokat készítenek, babát varrnak. Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár munkatársainak alkotásaiból nyílt kiállítás az intézményben, megmutatva a kollégák sokféle tehetségét.