2021. május 9.
//
Gergely névnap

Márai elemzése első díjat ért a veszprémi újságírónak

Az első díjat érdemelte ki Zatkalik András veszprémi újságíró, riporter a Magyar Nemzeti Írószövetség által meghirdetett Márai-pályázaton. A „Szindbád jelet hagyott” című pályaműve mellett a magyarok olvasási szokásairól és a szülők felelősségéről is beszélgettünk a díjazottal.

Egyes statisztikák szerint ma a felnőtt lakosság mindössze 50%-a olvas szépirodalmat. Ennél is kisebb az arány a fiatalok körében, ebben pedig a szülőknek és a tanítóknak már a gyermek egészen kicsi korától nagy felelőssége van, hiszen nem mindegy, hogy milyen példákat lát a gyermek otthon, illetve milyen könyvet adnak először a kezébe - vallja Zatkalik András, aki szerdán vette át a Magyar Nemzeti Írószövetség díját Budapesten a Puskin Kávéházban tartott ünnepségen.

A veszprémi újságírót a „Szindbád jelet hagyott” című pályaművéért díjazták, amelyben Márai Sándor egyik – irodalmárok által megfogalmazott jelző szerint – legkülönlegesebb szerzeményét elemezte, a „Szindbád hazamegy” című regényt.

De mitől olyan különleges ez a Márai-mű? - tesszük fel a kérdést a díjazottnak.

Márai Sándor, a Szindbád hazamegy című művét egy általa nagyra tartott kortárs író stílusában írta meg, ezzel is tisztelegve előtte. Ő nem más, mint Krúdy Gyula, az ő nyelvezetét használta Márai ebben a művében, amelyben tökéletesen és rendkívül finoman fogalmazva írja le a Trianon utáni magyarság lelki állapotát. A felébredés, vagy fel nem ébredés kérdését feszegeti, amely a magyarság fennmaradásának, a magyar nyelv megóvásának a kulcskérdése.

Zatkalik András számos idézeten és gondolatmeneten keresztül elemezte pályaművében Márai által szépirodalmi stílusban felsorakoztatott érveket a magyarság megőrzése mellett, ezt a munkát díjazták most a legmagasabb irodalmi szinten is.

A Magyar Nemzeti Írószövetség egyébként kampányt indított "Könyvet a kézbe!" címmel az olvasás népszerűsítéséért, nemcsak az idősebb, hanem a fiatalabb korosztályt megcélozva is, emellett újabb pályázati kiírásokkal szeretnék ösztönözni az irodalom iránt érzékeny embereket, hogy ők maguk is ragadjanak tollat, üljenek a klaviatúra elé és fogalmazzák meg önálló gondolataikat egy-egy irodalmi téma, mű kapcsán. A legjobb pályaművek a Magyar Múzsa című irodalmi-művészeti folyóiratban publicitást is fognak kapni.

Zatkalik András jövőbeni terveiről elárulta, hogy bár már nyugdíjas éveit tölti, a médiában és az írásban továbbra is aktív. Televíziós riporterként is dolgozik, valamint több újságba is rendszeresen publikál, emellett könyveket szerkeszt, nyelvi és stilisztikai korrektúrákat végez. Ezek mellett pedig legújabb kötetén is dolgozik, amelyben a Tollas próbákhoz hasonlóan saját gondolatait fogja megosztani az olvasókkal.

 

Zatkalik András elismerései és kitüntetései:

2003: Magyar Újságírók Közössége (MÚK) Lant és Toll Díja,
2006: IPOSZ (Ipartestületek Országos Szövetsége) és a Szakmai Ipartestület egy-egy díja
2015: MÚK Petőfi Sándor Sajtószabadság Díj
2009: Balatonfüred Városért Közalapítvány Kulturális Nagykövete
2016: Veszprém Megyei Jogú Város Szabad Sajtó Díja
2020: Magyar Nemzeti Írószövetség I. díja a Márai-pályázaton

Hajas Bálint

További cikkek

Ami Kosztolányi kötetét illeti: túlságosan is sok vers van benne
Ami Kosztolányi kötetét illeti: túlságosan is sok vers van benne
Kiragadott sorok, félreérthető mondatok, vagy valóban azt állította valaki Kosztolányi Dezső egyik kötetéről, hogy túl sok vers van benne?
A magyar gyökerű Louise Glück a tavalyi irodalmi Nobel-díjas
A magyar gyökerű Louise Glück a tavalyi irodalmi Nobel-díjas
A Nobel-díjasokról tartottak online konferenciát múlthéten az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága szervezésében. A rendkívül izgalmas előadások közül a tavalyi irodalmi Nobel-díjast Fenyvesi Ottó, költő mutatta be.
Ilyennek látták íróink a befagyott Balatont
Ilyennek látták íróink a befagyott Balatont
Nem csoda, hogy az író, amikor meglátja a befagyott Balatont, tollat ragad, hogy a lenyűgöző élményt megoszthassa olvasóival. Idézzük meg Eötvös Károly és Jókai Mór segítségével a pazar látványt!
Csorog az üres árok – Pilinszky 100
Csorog az üres árok – Pilinszky 100
Idén lenne százéves Pilinszky János, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, a Nyugat negyedik – újholdas – nemzedékének tagja. Kossuth-díjas, Baumgarten-díjas, kortársai többek között Nemes Nagy Ágnes, Örkény István. A százéves születésnap apropójából számos tematikus Pilinszky-programmal készülnek az irodalmárok.
Nem tehetünk úgy, mintha nem változna a világ
Nem tehetünk úgy, mintha nem változna a világ
A héten zajló VI. Pannon Unifest hétfői vendégei Simon Marci költő és Kemény Zsófia forgatókönyvíró, slammer voltak.