2020. november 29.
//
Taksony névnap

Helytállni városvezetőként, családanyaként és nagyszülőként

Első női alpolgármesterként 10 évvel ezelőtt kapta meg a megbízatását Brányi Mária, akinek az íróasztalán megfordult az összes jelentősebb városi fejlesztés tervrajza. A jubileum alkalmából beszélgettünk a 10 év tapasztalatáról, családról és az eltérő szerepekben való helytállásról.

2010. október 14-én Veszprémben megalakult a rendszerváltás utáni hatodik önkormányzat. A polgármester a frissen megválasztott Porga Gyula volt, aki egyik alpolgármesterének Brányi Máriát kérte fel. A megyeszékhely történetében az első női városvezetőt ebbe a pozícióba.

Ekkoriban épphogy megnyíltak az uniós pályázatok, Veszprém pedig ott állt számos lehetőség és megvalósításra váró terv előtt. Ez a felfrissült politikai közhangulat, valamint a nagy tervek jellemezték azt az időszakot, amikor Brányi Mária először letette az alpolgármesteri esküt.

Porga Gyulával nem csak a bizalom volt meg köztünk, hanem a közös gondolkodásunk is egyfelé vitt minket. Ugyanazt a stratégiát fogalmaztuk meg, hogy hogyan tudna előrehaladni a város. Ne csak a hazai települések közt, hanem nemzetközi szinten is megállja a helyét Veszprém! Ez volt a víziónk akkoriban és ennek szellemében kezdtünk el dolgozni.

Így emlékszik vissza az alpolgármester a 10 évvel ezelőtti időszakra.

Igaz, Porga Gyulával a közös munkájuk ennél is régebbre nyúlik vissza, hiszen mindketten a Védegylet Veszprémért Egyesület tagjaiként kerültek be a testületbe már 2006-ban. Azt a ciklust Brányi Mária egyfajta tanulóidőszaknak tekinti, amikor elmondása szerint egy koncepció nélküli, tervekkel nem rendelkező városnak kellett kialakítani a jövőképét.

Városstratégiai tanácsnokként és a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnökeként részben már akkor elkezdte azokat a munkákat, amelyeket 2010-től még magasabb szinten tudott képviselni, immáron alpolgármesterként.

El akartuk felejteni azt a gondolkodást, hogy csupán egyik napról a másikra éljünk. Az volt előttünk, hogy megfogalmazzunk közös célokat, amikért tenni is tudunk, de fontos volt, hogy ezek mindig egy irányba mutassanak.

A célok megvalósításához pedig legegyszerűbben uniós projektek révén tudtak forrást szerezni, igaz az EU hétéves időszakokban rendelkezik a forrásairól, amely így túlnyúlik az önkormányzati négyéves – azóta ötéves – ciklusokon.

Négy év alatt nem lehet bebizonyítani, hogy annak, amit elterveztünk, valóban van létjogosultsága, ennél hosszabb távú gondolkodásra van szükség, ha valóban eredményeket akarunk elérni. Nem is mondtuk ki egymásnak, de titkon hosszabb időre terveztünk, hosszabb időszak terveinek a megvalósításába fogtunk bele 2010-ben. Azzal viszont tisztában voltunk, hogy csak akkor lesz még egy lehetőségünk, ha tényleg jól csináljuk, ha tisztességesek, hitelesek maradunk.

Mindezek szellemében vágtak bele azokba a fejlesztésekbe, amelyeknél Brányi Mária városfejlesztésért felelős alpolgármester a tervezőasztalnál megfogalmazott ötletektől a jogi és pályázati procedúrákon át a megvalósításig jelen volt.

Ezeket pedig hosszú lenne egyenként felsorolni, hiszen Veszprémet 2010 óta főleg a stratégiák mentén való gondolkodás jellemezte, ahol egy konkrét cél számos kisebb-nagyobb fejlesztést is magában hordozott.

De hogy mire is gondolt pontosan az alpolgármester, arra inkább hozzunk néhány példát az elmúlt bő évtizedből.

Akkoriban a Séd partját már benőtte a növényzet, nem volt megfelelően kiépítve a partszakasz. Az volt a cél, hogy az emberek ismét belakják a patakpartot, ezért első nagy uniós projektként megépítették a belvárostól a régi kolostorig tartó túraútvonalat, amelynek keretében a sétálóösvény mellett játszóteret, szabadtéri színpadot, vendéglátóegységet is kialakítottak.

A Jutasi-lakótelep szintén a múltszázad stílusában „díszelgett”, ezért elindították a Smaragdváros projektet, amely kifejezetten a lakótelepi társasházak energetikai felújítását, valamint az itt élők életminőségének a javítását célozta meg. Ennek keretében alakult át a Jutas ABC környéke is, ahol a régi bodegák a feledés homályába merültek, helyettük modern pavilonokkal lehet már találkozni, valamint a régi HEMO épületét is felváltotta egy új művelődési központ, amit mindenki csak Agóraként ismer.

Egy másik mintaprojektje az ilyen rendszerben való gondolkodásnak nem más, mint a megújult belváros, ahol 25 konzorciumi partnerrel közösen vágtak bele a projektbe. Épületek, utcák, terek újultak meg, illetve lettek akadálymentesek, miközben szökőkút és játszótér is épült, virágokat és fákat ültettek.

A legnagyobb projektek mellett még hosszan sorolhatnánk azokat a fejlesztéseket, amelyek megfordultak Brányi Mária íróasztalán, ha többet nem is említünk, a Hangvilla, az állatkert bővítése, a Szilágyi László Utcagaléria a Jutasi körforgalom aluljárójában, de ő menedzselte azt is, hogy megszülessen a magyar városok között elsőnek Veszprém klímastratégiája, vagy, hogy bővüljön a települési értéktár.

Hogy miért is mozog ennyire otthonosan a városfejlesztési kérdésekben Brányi Mária, arra egyfelől eredeti végzettsége adhat választ, hiszen anno táj- és kertépítész mérnökként végzett és dolgozott is a szakmájában politikai pályafutása előtt.

A sors azonban mégis az önkormányzat felé terelte, ahol nőként kell helytállnia a vitákban és a döntési helyzetekben is. Porga Gyulához hasonlóan önmagát is kompromisszum kész emberként jellemezné, de csak abban az esetben, ha az eredeti célkitűzések alapjai nem sérülnek.

Beszélgetésünk során, amikor felmerült a női szerepvállalás a városvezetésben, Brányi Mária elárulta, hogy kezdetben bele sem gondolt, hogy ő az első női alpolgármester Veszprémben, amikor viszont tudatosult benne, még nagyobb büszkeséggel töltötte el.

Nem vagyok egy feminista típusú személy, aki a női jogok élharcosa lenne, ugyanakkor már az édesapám is úgy nevelt, hogy nőként is helyt kell állni, a feladatot el kell végezni. Nem csak arra van a fejünk, hogy kisminkeljük magunkat és megcsináljuk a frizuránkat. Ugyanakkor a család ugyanolyan fontos. Számomra nem hierarchia kérdése, hogy a karrier, vagy a család fontosabb-e. Mindkettőben ugyanúgy helyt kell állni. Erre neveltem a lányomat is.

Manapság viszont már nagyszülőként kell otthon helyt állnia, hiszen alpolgármesteri időszaka alatt két unokával is gyarapodott a család. A hivatalban olykor nem szokatlan pillanat az sem, hogy Brányi Mária az unokájával jelenik meg, hiszen elmondása szerint, ha sürgős feladat van, azt meg kell oldani, abban a rövid időben pedig a kollégák közt már otthonosan mozog a kisunoka.

Ha az ember jól szervezi az életét, akkor bele kell, hogy férjen a család, a munka, a sport is. Én szerencsés vagyok, hiszen egy izgalmas, színes szolgálatot végezhetek bizalomból. Mindenkinek csak azt tudom kívánni, hogy az enyémhez hasonlóan boldog, szerethető feladata legyen.

 

Brányi Mária1960-ban Balatonlellén született, gyermekkorát Budapesten töltötte.
Az I. László Gimnázium matematika tagozatán érettségizett, majd a Kertészeti Egyetem Táj- és Kertépítészeti szakán szerzett táj és kertépítész mérnök diplomát 1984-ben. A diplomázás óta él Veszprémben. Férje a megyei kórházban sebész, érsebész főorvos.
Első munkahelye a Veszprémi Tervező Vállalat volt, ahol 1993-ig dolgozott táj- és kertépítész tervezőként, illetve vezető tervezőként. 1988–1990 között a BME Városépítés-városgazdaság szakmérnöki képzésén vett részt.
Alapszakmáját tekintve az embereket körülvevő környezet tervezése a szakterülete. Nemcsak Veszprémben, hanem a Dunántúlon és Budapesten is megvalósultak tervei. Szakmai munkája során kollégáival több pályázaton is eredményesen szerepeltek. Fontos sikernek tartja, 2001-ben a negyedik alkalommal meghirdetett Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázaton (FIABCI), a Szidónia Kastélyszálló pályázatával elért 3. helyezésüket.
A közösségi élet és a társadalmi felelősségvállalás fontos része életének, melyre az alábbi közösségekben volt illetve van módja:
- Alapító elnöke volt az 1996-ban megalakult Buhim-völgyi Baráti Körnek.
- A Magyar Építészek Veszprém Megyei Kamarájának Felügyelő Bizottságában vállalt több cikluson át elnöki feladatot.
- A Védegylet Veszprémért Egyesület alapító tagja, mely tevékenységhez kapcsolódik a korábbi években a VÁROS–TÉR Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnökeként végzett munkája.
- Alapító tagja a Kertvárosi Városvédő Egyesületnek, mely egyesület munkája szorosan összekapcsolódik a 6. számú egyéni önkormányzati képviselői körzetben végzett munkájával.
A 2006-os önkormányzati választásokon, a Védegylet Veszprémért Egyesület, a Fidesz és a KDNP jelöltjeként választották meg először önkormányzati képviselővé.
2010-ben és 2014-ben a FIDESZ-KDNP jelöltjeként választották újra. Az első ciklusban városstratégiai tanácsnokként vezette a Városfejlesztési- és Környezetvédelmi Bizottság munkáját, mely feladat 2010 őszétől átalakult, ugyanis a közgyűlés bizalmából városstratégiai alpolgármestere lett Veszprémnek.
A 2019-es önkormányzati választáson, a választók akaratából ismét tagja lett a városi Képviselő-testületnek. Porga Gyula felkérésére a 2019–2024 közötti ciklusban is alpolgármesterként tehet Veszprémért és a veszprémiekért.

Hajas Bálint
Kovács Bálint

További cikkek

Egy menedék, ahol megtanulhatsz szebben élni
Egy menedék, ahol megtanulhatsz szebben élni
Nincsen folyóvízük, de van balatoni panorámájuk, és leginkább boldogságuk. A nagyvárosi nyüzsgést cserélték le a Barnag melletti Hideg-hegy csendjére és békéjére, egy jurtára és egy kétkezi munkával felépített élettérre, ahol napról napra tanulják – reményeik szerint idővel pedig taníthatják is –, hogyan élhetünk szelídebb, természetközelibb, emberségesebb életet. A Hideg-hegyi Menedékben, Csatlós Reginánál és Tőgyi Balázsnál jártunk. Vportré cikke.
Szólista alkat vagyok – interjú Ókovács Szilveszterrel
Szólista alkat vagyok – interjú Ókovács Szilveszterrel
Veszprémi származású, operaénekes, televíziós szakember, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. Bennünket az Opera új művészeti központjában, az Eiffel Műhelyházban fogad, és rögtön az öthajós csarnokot reprezentáló maketthez kalauzol, hogy megmutassa, hogyan is néz ki a 6,7 hektáros objektum, amely az Opera próba-, gyártó- és raktárközpontja lesz, termekkel, zenekari stúdióval, háziszínpaddal.
Mentalistaként harcolni a győzelemért
Mentalistaként harcolni a győzelemért
Legenda övezi Veszprémben, pedig karrierje nagy részét Spanyolországban töltötte. Sterbik Árpád, a Telekom Veszprém kapusa idén januárban jelentette be visszavonulását a profi sporttól, de a kézilabdától nem tudott elszakadni. Borászatról, családról, csapattársakról és szurkolókról, valamint egy éjszakai telefonhívásról is beszélgettünk, aminek egyik legnagyobb sikerét köszönheti.
Porga Gyula: Európába álmodtuk Veszprémet
Porga Gyula: Európába álmodtuk Veszprémet
Napra pontosan 10 évvel ezelőtt, 2010. október 7-én vette át a városvezetői stafétát Porga Gyula. Azóta eltelt egy évtized, a veszprémi polgármestert pedig a mai napig így hívják. Az elmúlt évtized sikereiről, botlásairól, valamint a közel egy évszázaddal ezelőtt megfogalmazott jó tanács megfogadásáról is beszélgettünk.
Szijjártó Péter: Európában irigyek ránk
Szijjártó Péter: Európában irigyek ránk
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter veszprémi látogatása alkalmával exkluzív interjút adott portálunknak. A minisztertől a gazdasági trendekről és dimenzióváltásról, a Fehér Házról és a brüsszeli folyosók hangulatáról is beszélgettünk. Megtudtuk továbbá, hogy milyen személyes kapcsolata van a veszprémi futsalcsapattal.