2020. november 29.
//
Taksony névnap

1956-os tények a lábjegyzetből

Hol dördültek el az első fegyverek 1956-ban? Ki nevezte először szabadságharcnak a felkelést? Mit mondott Nagy Imre utolsó szó jogán kivégzése előtt? Hogyan menekült el egy Debrecen méretű város lakossága az országból? Tények és érdekességek a forradalom és szabadságharcról, amelyekről kevesebb szó esik.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc történelmünk ezidáig utolsó olyan eseménye, amely nagybetűkkel került be a történelemkönyvekbe, annak eseményei és hatásai, ha rövid időre is, de Magyarországra irányították - nem túlzás kimondani - az egész világ figyelmét.

Az európai rendszerváltás után, megszabadulva a szocialista diktatúra szólásszabadságot korlátozó uralmától, immáron szabadon lehet beszélni, a történészeknek és újságíróknak pedig elemezni az akkori történéseket, mindazt, ami az utcán és a tárgyalóasztalok körül történt.

Cikkünkben az évforduló kapcsán összegyűjtöttünk néhány olyan érdekességet, amelyek 1956-ban történtek, de talán ezidáig csak a történelemkönyvek lábjegyzeteiben szerepeltek. Nagy Imrétől kezdve a Corvin-közi forradalmárok elmés harctechnikáján át a 18 évesen kivégzett pesti srácig.

Szovjet tank Budapest utcáinSzovjet tank Budapest utcáin

Az '56-os események kitörését mindenki október 23-hoz köti és a budapesti tüntetésekhez, ugyanakkor egy másik magyar városban, Debrecenben ennél korábban elkezdődtek a megmozdulások, sőt, az első véres események is itt történtek, amikor október 22-én az ÁVH emberei a tüntetők közé lőttek.

'56 eseményei olyan gyorsan történtek, hogy sokáig nem is lehetett pontosan meghatározni, leírni, hogy mi zajlik Magyarországon. Elsőként Mindszenty József bíboros, november 3-ai rádióbeszédében utalt az eseményekre úgy, mint szabadságharc.

Amikor ezt megtesszük, ne tévesszük szem elől a következőket: tudja meg mindenki az országban, hogy a lefolyt harc nem forradalom volt, hanem szabadságharc. 1945-től egy vesztett, számunkra céltalan háború után, erőszakkal épült ki az itteni rendszer, amelynek örökösei most a tagadás, megvetés, undor és elítélés izzó bélyegét ütik annak minden porcikájára. A rendszert az egész magyar nép söpörte el. Az örökösök ne kívánjanak erről még egy bizonyságot. A világon páratlan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel népünk élén.

Mindszenty 1956-os beszéde közbenMindszenty 1956-os beszéde közben

Kádár János neve ritkábban merül fel '56 kapcsán, inkább az azt követő rendszer kialakítását kötjük hozzá, pedig az egykori párttitkár tagja volt a forradalmi körülmények között megalakult Nagy Imre kormányának is, mint államminiszter. Ezt a pozíciót úgy kapta meg, hogy nem is volt jelen a döntésnél. A kormánytagok akkor nem gyanakodtak arra, hogy Kádár november 1-jén éppen Moszkvába tart szovjet kísérettel. Kádár eleinte védte Nagy Imrét Hruscsov előtt, lévén, hogy ő is kommunista volt. Magára vállalta, hogy minden, ami Magyarországon történik, az MSZMP megalakulása, a függetlenség kikiáltása, a Varsói Szerződésből való kilépés, ahhoz neki ugyanúgy köze van. Mindazonáltal Hruscsov előtt is bírálta Nagy Imre politikáját, véleménye szerint abban sok ellenforradalmi elem is volt.

Kádár a katonai beavatkozást nem tartotta szükségesnek, de Hruscsov hajthatatlan volt, aki mellett a jugoszláv Tito is támogatta a forradalom erőszakos leverését, feltéve, ha a reformista Kádár János lesz Magyarország vezetője.

Kádár erre már nem tudott, de vélhetően nem is akart nemet mondani, ezután már ő is azt állította Hruscsovnak, hogy Magyarországon a forradalmárok kommunistákat mészárolnak le, Nagy Imre pedig támogatja őket ebben.

Kádár János és HruscsovKádár János és Hruscsov

A harcok során a magyar felkelők a Vörös Hadsereg tankjaival vívtak véres küzdelmet a szűk pesti utcákban. Az, hogy több napig sikerült ellenállni a kor egyik legnagyobb fegyverarzenállal rendelkező seregének, a felkelők leleményességén is múlott. A Corvin-köz szűk utcáiban felfordított levesestányérokat helyeztek ki az utca köveire, ezekre pedig a tankot irányító szovjet katonák azt hitték, hogy aknák vannak kihelyezve, ezért megtorpantak. Innentől viszont könnyű célpontjai lettek a házak ablakaiból a magyar ellenállóknak.

Ugyanakkor a forradalmi harcokban sok téves hír is szárnyra kelt, egyik ezek közül az volt, hogy Budapest utcái alatt régi kazamatákban ÁVH-s foglyokat őriznek. Állítólag a Szabadság téri pártház előtt a felkelők egy csoportja munkagépekkel elkezdte feltúrni a földet, hogy megtalálják ezeket a föld alatti helyiségeket, de hiába ástak néhol 10 méter mélyre is, végül nem találtak semmit.

A forradalom leverése után véres megtorlás kezdődött, rengeteg felkelőt ítéltek börtönre, vagy akár halálra is. Közülük Mansfeld Péter neve mégis kitűnik. 1956-ban mindössze 15 éves volt, amikor ő is aktívan részt vett a harcokban. Elfogása után őt is halálra ítélték, de mivel akkor még kiskorú volt, csak 1959-ben, amikor betöltötte a 18. évét, akkor végezték ki.

Mansfeld Péter, akit 18 évesen végeztek kiMansfeld Péter, akit 18 évesen végeztek ki

Az '56-os magyar szabadságharcnak külföldön is nagy visszhangja volt. Magyar emigránsok az amerikai szabadságszoborra november 18-án kitűzték a magyar zászlót, ami fél órán át lobogott így. Még ennél is nagyobb figyelmet kapott az '56-os melbourn-i olimpia, ahol a magyar vízilabda-válogatott a szovjet csapattal játszotta az elődöntőt. A magyar csapat 4-0-ás vezetésénél az egyik szovjet játékos könyékkel úgy eltalálta Zádor Ervin arcát a vízben úgy, hogy a magyar játékosnak eleredt a vére. Zádor ezek után szándékosan a távolabbi oldalon lépett ki a medencéből. Az arcából folyó vérét látványosan szétkente a saját testén, miközben elsétált a tribün előtt. Ennek hatására a szurkolók egy személyben fordultak a szovjet csapat ellen, olyannyira, hogy a mérkőzést előbb le kellett fújni, a győzelmet pedig Magyarországnak ítélték. A „melbourni-vérfürdő” néven elhíresült esemény után a szovjeteket rendőrök menekítették ki az uszodából. A döntőben egyébként Magyarország Jugoszláviát verte meg 2-1-es arányban.

Zádor Ervin felszakadt szemöldökkelZádor Ervin felszakadt szemöldökkel

Az olimpiai bajnok vízilabda-válogatott tagjai közül többen, köztük Zádor Ervin már nem tértek vissza Magyarországra, hanem emigrációba kényszerültek. Mellettük pedig 200 000 másik honfitársunk is így döntöttöt, köztük Puskás Ferenc labdarúgó, Kristóf Ágota írónő, Zsigmond Vilmos, Oscar-díjas operatőr és az akkor 12 éves Andy Vajna is. Ez az ország akkori lakosságának a 2%-a. Az emigránsok közül többen a zöldhatáron át menekültek el az országból, aknamezőkön és szögesdrótokon át, hogy elkerüljék a határellenőrzést.

Hogy mekkora nemzetközi visszhangja volt a magyar forradalomnak, arra jó példa, hogy a Time magazin – aminek a szerkesztősége minden évben kiválasztja és címlapon közli az év emberét – abban az évben a magyar szabadságharcot tűzte a címlapjára. Érdekesség, hogy az ezt követő évben már Hruscsov szerepelt ugyanitt.

Time magazin 1956-banTime magazin 1956-ban

1956 eseményeinek részleges elégtételére a rendszerváltásig kellett várni. Szimbolikusan Nagy Imre újratemetése hozta el a fordulatot. Az egykori miniszterelnök, mielőtt kivégezték volna, utolsó beszédében azt mondta, hogy az a bizottság, amely aláírta a halálos ítéletét, ugyanazok fogják kérni rehabilitációját is később. Igaza lett.

Kapcsolódó cikk
Így zajlott az '56-os forradalom Veszprémben, napról napra
Mára történelem, mégis oly közel van még, hogy nem kell régészeti leletekért a földbe ásni, csupán végigsétálni a helyszíneken, beszélgetni azokkal, akik átélték 1956 eseményeit. Az évforduló alkalmával kronológiailag összegyűjtöttük, hogyan zajlott Veszprémben a forradalom.

A cikkben nagy segítséget nyújtott az Időutazó Youtube-csatorna, amely összegyűjtötte a leírt történelmi tényeket.

Hajas Bálint

További cikkek

Félárbócon a nemzeti lobogó az Országház előtt
Félárbócon a nemzeti lobogó az Országház előtt
Katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 64. évfordulóján, szerda reggel Budapesten, a Kossuth téren. A kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbócon marad.
Együtt koszorúzott Ovádi Péter és Porga Gyula
Együtt koszorúzott Ovádi Péter és Porga Gyula
A városi megemlékezések ugyan elmaradtak, de az országgyűlési képviselő és a polgármester elhelyezte a megemlékezés koszorúit az 1956-os emlékműnél a Megyeháza téren.
Október 23. - Felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt
Október 23. - Felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt
Katonai tiszteletadással Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 64. évfordulóján péntek reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
A Pannon Egyetemen „édes kötelesség” a megemlékezés
A Pannon Egyetemen „édes kötelesség” a megemlékezés
Az 1956-os forradalom és szabadságharc veszprémi, és az ország más részein tevékenykedő hőseire emlékeztek a Pannon Egyetemen.
Ovádi: Brusznyai elbújhatott volna a harcok elől, de a nem a könnyű utat választotta
Ovádi: Brusznyai elbújhatott volna a harcok elől, de a nem a könnyű utat választotta
Az 1956-os veszprémi mártírra, a 62 éve kivégzett Brusznyai Árpádra emlékeztek a róla elnevezett emlékműnél csütörtök este.