A megnyitón betekintést nyerhettünk a magyar kormány tervezett intézkedéseibe, valamint veszprémi példán keresztül a kultúra és a fenntarthatóság különleges, de annál izgalmasabb elegyébe is.
Sehol sincs lefektetve az, hogy képzőművészeti alkotások kizárólag a klasszikus értelemben vett márványszobrok, olajfestmények, vagy éppen rézmetszetek lehetnek, ahogyan sokan gondolnak erre a művészeti ágra. A Hybridart csapata Erdélyi Szabolcs vezetésével pontosan ezt a művészeti szabadságot ragadta meg és egyesítette a fenntarthatósági és környezettudatos elvekkel. Így léptek be 2016-ban azon streetart – azaz utcai művészek – sorába, akik a legkülönfélébb megoldások alkalmazásával készítenek köztéri installációkat, amelyek sokszor nem csak küllemükben, hanem elkészítési módjukban is komoly üzenetet hordoznak magukban.
A Hybridart filozófiája az, hogy a hulladékra, mint alapanyagra gondolnak, ezekből alkotnak új, művészeti értékkel is bíró alkotásokat, amelyekkel Magyarországon már Budapesten, Kecskeméten és Pécsett is találkozhatott az utca embere.
Erdélyi Szabolcs
Az, hogy erre az újragondolt művészetre, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos értékekre mennyire befogadó a társadalom, jó példa, hogy Szabolcsék azóta a mindennapi élet további szegmensei felé is nyitottak, pontosabban a menedzsmentszerepet vállalták magukra, hogy megismertessék és elhintsék a környezettudatossági alapelveket olyan területeken, mint a mobilitás, a gasztronómia, divat, vagy éppen a szépségápolás.
A Hybridart gondozásában megvalósuló Waste (R)evolution névre keresztelt konferencián pontosan ezeknek az ágazatoknak az eredményeit mutatták be, illetve tárták a közönség elé, hogy újragondolva tovább fejlesszék, a mindennapi élethez igazítva.
fotó: Hybridart
Október 29-én a fővárosi Budapest Music Centerben tartott összejövetelen összesen 11 szekcióban, kerekasztal-beszélgetések formájában kerültek terítékre a különböző fenntarthatóságot előtérbe helyező megoldások, hazai és nemzetközi törekvések.
Mielőtt azonban a résztvevők brainstorming keretében megvitatták volna az egyes ágazatok lehetőségeit, a konferencia megnyitóján Boros Anita, építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár tolmácsolásában ismerhették meg a résztvevők a magyar Kormány fenntarthatósági törekvéseit, nem csak elvi, hanem gyakorlati téren is.
Rendíthetetlen szélmalomharc a szemetelők ellen
Csak az idei évben a Kormány 14 milliárd forintot különített el a „Tisztítsuk meg az országot” programra, amely nem kisebb célt tűzött ki, mint felszámolni azokat az illegális hulladéklerakókat, ahol már-már tarthatatlan a helyzet, mindezt országos szintre kiterjesztve. A leggyakoribb ilyen területek a forgalmas közutak, valamint vasútvonalak melletti részek, erdőkben a turistaútvonalak mentén, valamint folyópartokon és városi közterületeken.
Boros Anita
A néhány elhajított üdítős doboz és csokoládépapír már önmagában kimeríti a vizuális környezetrongálás fogalmát, viszont tudni olyan helyekről is, ahol hiába viszik el az illegálisan lerakott kommunális hulladékot, az egy óra múlva ismét megjelenik a területen.
Szemetelés = bűnözés
Boros Anita előrevetítette, hogy a némely esetben a helyzet javítása csak drasztikus lépések bevezetésével érhető el. Éppen ezért körvonalazódik egy olyan törvénytervezet, amely az illegális hulladéklerakást egy bizonyos mennyiség fölött már bűncselekményként kezeli, illetve tettenérés esetén jóval nagyobb pénzbírsággal számolhatnak a szemetelők, amellett, hogy elbúcsúzhatnak azoktól az eszközöktől, amelyekkel odaszállították a hulladékot.
Illegális hulladék Veszprém határában
Új életet adni a hulladéknak
Nem törvényszerű, hogy egyes termékek használatuk után egyből haszontalan hulladékká váljanak. Erről szól lényegében a körforgásos gazdálkodás, ahol már az egyes termékek tervezésénél belekalkulálják azt, hogy később, a használat után hogyan tudják visszavezetni azt a gazdaságba. Boros Anita egyenesen nemzetgazdasági kérdésnek nevezte azt, hogy minél jobban megalapozzák az ilyen körforgásos rendszerek alapjait, hiszen sok esetben még bőven bír értékkel az, amit már hulladékként aposztrofálunk.
Ennek a gondolkodásnak pedig horizontálisan kell jelen lennie a döntéshozatalban, így már nem különleges és egyedülálló szempont az, ha minden döntés esetében a fenntarthatósági ismérveknek is eleget kell tenni, ágazattól függetlenül.
A kultúra, mint a fenntarthatóság közvetítője
Veszprém 2023-ban Európa kulturális fővárosa lesz, a projekt sikeres megvalósításáért pedig kormányzati szinten Navracsics Tibor kormánybiztos felel. Azonban a „kulturális” jelzővel illetett cím a gyakorlatban jóval több kihívást, egyben lehetőséget is hordoz magában. A Waste (R)evolution megnyitóján személyesen a kormánybiztos jelentette ki, hogy az Európa Kulturális Főváros projekt sikeres megvalósítása mellett Veszprém további céljául tűzte ki azt is, hogy ő legyen az első európai fenntartható kulturális főváros.
Navracsics Tibor
Mindezt pedig több eszköz, de egyfajta szemléletmódon keresztül kívánják elérni.
Navracsics Tibor szerint a kultúra a közösségek közti bizalom kialakításának leghatásosabb módja, de miért ne lenne alkalmas arra, hogy ugyanígy a fenntarthatóság égisze alatt hozzon közelebb embereket!
Az Európa Kulturális Főváros projekt lényege, hogy olyan örökséget hozzon létre, amely a későbbiekben meghatározza Veszprém és a megyeszékhely vonzáskörzetének életét, mind életszínvonalban, mint a társadalom gondolkodásában. A fenntarthatóság pedig elképzelhetetlen anélkül, hogy a gyermekeket ne olyan gondolkodás szerint neveljük, ahol előtérben vannak a környezettudatos, innovatív és fenntartható megoldások, hogy nekik ezt már ne kelljen tanulni, hanem természetes legyen számukra.
Az Európa Kulturális Főváros projektben is ezen szemlélet szerint szervezik a programokat és alprojekteket, amelyek közül Navracsics Tibor többet is megnevezett.
A veszprémi fesztiválokon már idén is figyeltek a szelektív hulladékgyűjtésre
Maga a stáb is úgy dolgozik ezeken, hogy lehetőség szerint újrahasznosítható, környezetbarát termékeket használjanak a mindennapos munka során, lehetőleg a helyi iparból kikerült eszközökkel, megtermelt javakkal, vagy felkínált szolgáltatásokkal, hiszen a fenntarthatóságot gazdasági értelemben is lehet és kell is értelmezni.
A kormánybiztos ezt a rendszert úgy definiálta, mint egy fenntarthatósági koalíciót, ahol egymás támogatása és előremozdítása mellett kiemelt figyelmet kell, hogy kapjanak a gyermekek is. Ezt a Blue Veszprém oktatási-nevelési program hivatott megvalósítani, amelynek keretében a legkisebbek is megismerkedhetnek a fenntarthatóság logikájával, célkitűzéseivel. Nem csak azok, akik itt élnek, hanem az ide látogató érdeklődők is elsajátíthassák azokat a magatartásmintákat, amelyeket szeretnének 2023-ra magukénak és az egész országnak tudni.
