Ahogy arról mi is beszámoltunk, Gerstmár Ferenc (LMP) a legutóbbi közgyűlésen kérdezett rá, hogy mennyivel csökkent a szén-dioxid kibocsátás Veszprémben? A kérdés azért volt aktuális, mert ahogy a képviselő fogalmazott:
„az Európai Parlament jelentős többséggel megszavazta annak a rendeletnek a módosítását, amely 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 %-os csökkentését írta elő az 1990-es értékhez képest. Új célként a 60 %-os csökkentést fogalmazta meg. Van olyan álláspont, amely szerint ugyanakkor már ez is kevés: 65 százalékkal kellene csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást 2030-ig ahhoz, hogy ne lépjük túl a 1,5 Celsius-fokos felmelegedési értéket.”
Porga Gyula polgármester a közgyűlésen azt mondta, mivel részletes adatok és kimutatások vannak ezzel kapcsolatban, írásban válaszol majd. Lejjebb ezt, a Gerstmár Ferencnek küldött üzenetet idézzük.
Ahogy pénteki levelében a polgármester megírta, a kérdés nagyon aktuális, hisz az Innovációs és Technológiai Minisztérium Építésgazdaságért, Infrastrukturális és Fenntarthatóságért Felelős Államtitkárságának felkéréséére a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, az MVM csoport, a Megyei Jogú Városok Szövetsége és a Pannon Egyetem az év eleje óta készíti elő azt a módszertani anyagot, amely az EU rendeletének megfelelve meghatározza, hogyan kell Magyarország területén számítani az 1990-es kibocsátási mutatókat.
Porga Gyula kiemelte, az EU rendelet, -ellentétben Gerstmár kérdésével- nem a szén-dioxid-kibocsátás, hanem az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentését tűzi ki céljául, így a magyar kormány, illetve a módszertani bizottság is e mutató vizsgálatát kezeli kiemelt feladatként.
Veszprém a 2026-ig szóló energetikai stratégiájában 1985-87-hez képest 25,39%-os szén-dioxid-kibocsátás vállalt abban az esetben, ha megfelelő anyagi források rendelkezésre állnak. Ez számokban kifejezve 102 000 tCO2 (összes szén-dioxid) csökkenést jelent, aminek becsült költsége 2011-es árakon 121,5 milliárd forint volt. Ezt a csökkenést a város vezetése és a város területén működő gazdasági szereplői közösen vállalták. Ebből 26 300 tC02 csökkenés esett a veszprémi önkormányzatra.
A város utoljára 2018-ban készített Fenntartható energia és klíma akcióterve kapcsán összeállította a teljes kibocsátási leltárát, és az energetikai stratégiájában alkalmazott számítási módszertan szerint a város az 1985-87-es bázisév 103, 584,1 tCO2-kibocsátáshoz képest 53 465 tCO2-ot bocsátott ki.
Ez 48,4%-os csökkenést jelent, azaz közel kétszeres teljesítményt az eredeti célkitűzéshez képest
- írja Porga Gyula.
A város területén működő gazdasági szereplők szén-dioxid-kibocsátásáról és a többi kibocsátóról szerkesztőségünknek nincsenek pontos adatai.
A polgármester az LMP-s képviselőnek írt válaszában azt is írta, a fent említett érték azóta csak javult a város által végrehajtott és megvalósítás alatt álló új beruházásoknak köszönhetően, majd részletezte mik vezettek/vezetnek többek közt a csökkenéshez:
- Lebontották és újjáépítették az Egry úti óvodát
- Energetikailag megújították az Aprófalvi bölcsődét
- Újjáépítették az gyulafirátóti óvodát
- Völgyikút utcai idősek otthona energetikai megújítása (közbeszerzés alatt)
- Északi iparterület közlekedésfejlesztése (megvalósítás folyamatban)
- Kulturális negyed (támogatási szerződés megkötés előtt, tervek felölvizsgálata, engedélyeztetése folyamatban)
- Szabadságpuszta és Felsőörs közötti kerékpárút (közbeszerzés folyamatban)
- Márkó-Bánd kerékpárút (közbeszerzés folyamatban
- Jutasi út és Szabadsápuszta kerékpárút projektek
Porga Gyula megjegyzi azt is, hogy Veszprém előkészíti a Fenntartható energia és klíma akciótervének jövő év elején esedékes felülvizsgálatát, amit a Pannon Egyetem szakemberei fognak végezni. A felülvizsgálat része az új kibocsátási leltár elkészítése a 2019/2020-as adatok alapján, ami a Gerstmár Ferenc által is hivatkozott EU rendelet szerint fog készülni a Magyarországon elfogadott módszertan szerint, így pontosan meghatározható lesz a csökkenés mértéke és összehasonlítható adatokkal fog szolgálni az Európai Unió városaival.
