Korábbi cikkünkben részletesen megvizsgáltuk a bullying- jelenséget, azaz a tudatos zaklatás, megfélemlítés, megalázás témakörét, de ezeken kívül még hosszan sorolhatnánk a jelzőket a fogalom mellett.
A legfontosabb három tényező, amely szükséges ahhoz, hogy bullying-ról beszéljünk: a szándékosság, a rendszeresség és a kiegyenlítetlen erőviszonyok.
Nem egyszerű feladat felvenni a kesztyűt ilyen helyzetben a bántalmazóval (bully), de néhány módszert így is tudnak javasolni a pszichológusok.
Szögezzük le az elején, hogy egyértelmű módszertan nincs a bullying megoldására, tehát ne várjunk 10 pontos megoldási javaslatot a pszichológusoktól. Ez azért sem lenne életszerű, mert minden élethelyzet, minden személyiség más, így nem lehet egyetemes módszereket alkalmazni.
Javaslatok azonban vannak, amiket az adott helyzethez és személyiséghez lehet és kell is igazítani, hogy a szülők, vagy felnőtt korban maga az alany kezelni tudja a bullying-ot.
Gyermekeknél fontos, hogy, ha tapasztaljuk azokat a fizikai, vagy lelki tüneteket, amik akár a bullying-ra is visszavezethetőek, akkor ne habozzunk beszélgetni a gyermekkel erről. Egy bizalmi védőhálót kell alkotni, ahová őszintén elmenekülhet ilyenkor.
Az adott közösségen belül nehéz kezelni a bullying-ot, hiszen, ha a gyermek a szülők, vagy tanárok előtt be is vallja, hogy zaklatás áldozata lett társai által, sokszor az „árulkodó” jelzőt is megkapja a neve mellé. Ilyenkor nem ritka az iskolaváltás sem, ami megoldás lehet a problémákra, viszont új veszélyhelyzetet is teremt, hiszen új tagként egy összekovácsolódott közösségben az elején még sebezhető lesz a gyermek.
A felnőtt kori bullying kezelése sem egyszerűbb, bár itt is van néhány módszer, ami az adott helyzethez igazítva alkalmas lehet. Amennyiben mód és lehetőség van rá, akkor ignorálni kell azt a közösséget, akik elkövetik ellenünk a bullying-et. Ha erre nincs lehetőség, akkor a humor eszközével még lehet hatástalanítani a támadásokat. Ha van az áldozatban annyi lelki erő, hogy viccesen reagál a zaklatásokra, akkor előbb-utóbb a bully-közösség számára unalmassá válik, hiszen nem az előre elvárt reakciókat kapják.
A cyberbullying esete még ennél is bonyolultabb, főleg azért, mert sok esetben anonim módon történik a zaklatás. Mivel a magyar fiataloknak a 10-18 éves korosztály tagjai közül 88%-a aktív internet-felhasználó, rendelkezik profillal a legnagyobb közösségi oldalakon, óhatatlanul tanúi, vagy elszenvedői lesznek a cyberbullying-nek is.
Magyarországon legutóbb az UNICEF készített nem reprezentatív felmérést, hogy hány kiskorút ért már ilyen atrocitás. Ebben az esetben sem könnyű megbízható adatokat meghatározni, hiszen sokan még anonim módon sem vállalják a szégyenérzet miatt azt, hogy ők már voltak áldozatai a cyberbullying-nek. Egy becslés szerint viszont az internetező fiatalok 1/3-a volt már érintett benne.
A pszichológusok semmiképp sem azt tartják a helyes szülői magatartásnak ilyenkor, hogy megszüntetik a gyermek internet hozzáférését, hogy ne találkozzon ezekkel a tartalmakkal. Mivel a fiatalok életének szerves részét képezi a világháló, ez további lelki teher lenne számukra, hogy kontrolálatlanul, az ő tudtukon kívül folytatódhat a megszégyenítésük.
A megoldás ebben az esetben is a kommunikáció, a beszélgetés a gyermekekkel. Nem számonkérés és nem egyszeri alkalom, hanem egyenrangú, bizalmi viszony kiépítése. Annak az érzésnek az elültetése, hogy a szülőkkel bármit meg lehet osztani, nem lesz részük elutasításban.
Még jobb módszer, ha ezekbe a bizalmi beszélgetésekbe sikerül bevonni a gyermek korosztályából is társakat, hiszen sok esetben a bullying során a néma szemlélődőkből aktív támogatókat lehet találni.
Esetleg, ha egy közösségen belül több gyermek is érintett a zaklatásban, egy másik módszer, hogy ezek a megfélemlített fiatalok összeállnak, a közös teher mentén egy új közösséget alkotnak és így, egységben veszik fel a kesztyűt a bully-kkal szemben.
A szakértők szerint, ha mi már nem tudjuk kezelni a helyzetet, érdemes szakemberhez fordulni ilyen esetekben, egy pszichológus tanácsai fel tudják gyorsítani azt a folyamatot, amivel a bullying-ot az áldozat maga mögött tudja hagyni. De mindezt megelőzően az edukáció is nagyon fontos, beszélni kell a jelenségről, érteni a közösségi folyamatokat, ezzel lehet csökkenteni az elszenvedett lelki károkat. Több hazai és nemzetközi szakmai és civil szervezet is készített már programokat a bullying ellen, ilyen többek közt létrejött a Békés Iskolák, a NyugiOvi Program, vagy a KiVa, ENABLE, melyek pedagógusok, iskolai dolgozók bevonásával próbálják meg csökkenteni az iskolákban jelen lévő kortárs erőszakot.
A cikk elkészítésében nagy segítségünkre volt Kungli Dóra viselkedéselemző, aki megosztotta gondolatait a témával kapcsolatban, valamint forrásjegyzékkel segítette munkánkat.