Zenész = pénz, siker, csillogás. Bár számtalan példa bizonyítja az ellenkezőjét, valahol még mindig tartja magát az a nézet, hogy aki kicsit is ismert zenész, az minden bizonnyal jól keres. Külföldön ez talán valahol igaz, de a legtöbb esetben még a nagy sztároknak is rendesen meg kell dolgozniuk a gázsijukért: már rég elmúltak azok az idők, amikor csak a jogdíjakból és a lemezeladásokból meg lehetett élni, a bevétel döntő többsége az élőzenei fellépésekből jön.
Csakhogy éppen ez volt az, aminek a covid meglehetősen betett, és ami után adódik a kérdés: mennyire jó biznisz végül is a zenei pálya, és mivel lehet a járványbiztos jövő? A választ Stumpf András vezetésével Főző Zsolt, Tóth Péter Benjamin, Pécsi-Szabó Dénes és Meczner Vera kereste a Music Hungary Konferencia kerekasztal-beszélgetésén, amelynek bevezetéseként Főző, a Hétfa Kutatóintézet vezető elemzője röviden taglalta a legfrissebb ProArt Zeneipari jelentés eredményeit, amely alapján pontos képet kaphatunk arról, hogyan alakította át a járvány a hazai zenei ágazatot.
Strumpf András, Tóth Péter Benjámin, Pécsi-Szabó Dénes, Főző Zsolt
Ezek szerint, ahogy az várható volt, a koronavírus-járvány rendesen megnyirbálta a zeneipart:
2019-hez képest 80%-kal estek vissza a fellépések – holott a bevétel kb. 50%-át ezek adják –,
a legnagyobb, legjövedelmezőbb zenei események elmaradásával pedig minimum 40 milliárd forintos kár keletkezett. A járvány a zenehallgatási szokásokra is rányomta a bélyegét: a 18-59 év közöttieket vizsgálva ugyan elmondható, hogy mintegy 33%-kal több zenét hallgatunk otthon, a költés már nem növekedett a fogyasztással együtt: csupán a válaszadók 0,5%-a költ többet az otthoni zenehallgatásra.
No de akkor miből élnek most a zenészek? Tóth Péter Benjámin, az Artisjus szerzői jogi, kommunikációs és változásmenedzsment szakértőjének elmondása szerint részben a tavaly beszedett és most kifizetett jogdíjakból. Mivel ezek a bevétel 20-25%-át adják, ebből még nehéz fenntartani magukat a zenészeknek – egy részük éppen ezért eleve vállal tanítást vagy más munkát is a zenélés mellett, esetleg pályázik. Nagyjából hasonló a helyzet most is: akinek nem volt elég tartaléka, kénytelen volt másfajta munka után nézni – és a jelentés szerint 51% így is tett.
Erre egyébként valószínűleg egy ideig még szükség is lesz, hiszen a jogdíjak alapból sem sokak, mivel azok alapvetően reklámköltéshez kapcsolódnak, amelyek szintén csökkentek, jövőre kevesebb bevétel fog származni belőlük, ráadásul az Artisjus már így is részben a jövő évi előleget kezdi felélni – mondta el Tóth.
Némi optimizmusra ad okot, hogy az elmúlt években egyébként folyamatosan nőtt a magyar zenék aránya a rádiókban és a streaming szolgáltatók lejátszási listáján is – a korábbi 20%-ról 40%-ra –, és ezzel együtt nőnek a hangfelvételi ág digitális bevételei (Spotify, Deezer, Youtube Music stb.), a legtöbben még mindig az ingyenes tartalmakat preferálják.
Márpedig ez felveti a kérdést, mennyire lehet így esetleg fizetős online koncertekre építeni, ha a járvány miatt még hosszabb ideig az élő koncertek tiltva vannak? Abban egyetértettek a beszélgetőpartnerek, hogy elég nehezen. Egyrészt, evolúciós okokból még mindig nagyobb vonzása van az élőzenének, a közösség találkozásának, ahhoz ugyanis valamilyen pozitív hozadékot kötünk, míg az online koncertektől emiatt kicsit idegenkedünk – mindig a könnyűzene, mind a komolyzene terén. Ami, ne felejtsük el, szintén nehéz helyzetben van, annyi különbséggel, hogy a komolyzenészek nagy része jobban be van csatornázva az állami szektorba, és kisebb részük – a szólisták, szabadúszók – élnek meg szintén a piacból – emlékeztetett Meczner Vera, a Gradus Művészügynükség menedzsere.
Főző Zsolt szerint mindenesetre még nem nagyon jött létre olyan üzleti modell, ami helyettesíteni tudná az élő koncerteket, és a jövő inkább arra mutat, hogyan tudjuk ezeket biztonságosabbá tenni például megfelelő szellőztetéssel. Pécsi-Szabó Dénes, az Up Music Budapest alapítója és a Budapest Showcase Hub társalapítója szerint a streaming koncerteknek ugyancsak nincs igazán alapjuk itthon: meglehet, a BTS koreai fiúbanda képes volt rekord szintű, 2 millió dolláros bevételre szert tenni online koncertjével, nálunk egyáltalán nem fogynának így a jegyek.
Meczner Vera szerint eleve problémát jelent az is, hogy itthon hozzá vagyunk szokva, hogy a koncertekhez gyakran ingyen jutunk hozzá – falunapokon, ingyenes, az önkormányzat, szponzorok által támogatott gasztro fesztiválokon. A zenészeknek meglepő módon egyébként ezek gyakran több bevételt hoznak, mint a nagy zenei fesztiválok, hosszú távon viszont ez veszélyessé tud válni. Akár csak az a gyakorlat, amikor a járvány első hulláma alatt az internetet elárasztották az ingyenes kulturális tartalmak – ráadásul úgy, hogy a jogdíjakról sokszor szó se esett ezekben az esetekben. Csakhogy így már nehéz elmagyarázni a közönségnek, miért kellene fizetni valamiért, amit korábban ellenjuttatás nélkül kapott meg. Nehéz helyzet tehát, Meczner Vera szerint viszont egyvalamire jó:
ennél jobb pillanat nem lesz, hogy megértessük az emberekkel, a zenészek is pénzből élnek.
Nyitókép: Nicolas LB, Unsplash
