Az nem vitás, hogy a koronavírus-járvány az egész világon hasonló, ha nem ugyanazokat a problémákat idézi elő a különböző társadalmi és gazdasági szektorokban. Nincs ez másképpen a zeneiparban sem. Éppen ezért a Music Hungary 2020 konferencián a szervezők gondoskodtak arról is, hogy külföldi példán keresztül lássunk bele egy másik ország válságkezelésébe és megoldásaiba. Bemutatkozik a Music Estonia, Észtország zenei érdekvédelmi szervezete, Ave Tölpt igazgató tolmácsolásában.
- Hogyan szervezik saját működésüket egy Magyarországhoz hasonló méretű országban?
- Hogyan próbálják eljuttatni az észt fellépőket európai színpadokra?
- Miben más az észt mentalitás, mint a magyar?
A Music Estonia nem olyan régi szervezet (6 éve hozták létre), viszont annál aktívabban vállal szerepet a zenei világ menedzselésében. Mindezt az észt kormány is támogatja, hiszen a szervezet költségvetésének egy jelentős része állami támogatásból áll össze, de szponzorbevételeik is vannak. A működési támogatás fejében pedig az egész zenei ökoszisztémát próbálják előrébb mozdítani Észtországban, lépésről lépésre, különböző projektek révén.
A mára 85 taggá duzzadt szervezet kifejezetten csak egyesületeket, zenekarokat és különböző intézményeket tömörít, magánszemélyeknek nincs lehetősége csatlakozni, ezzel is próbálják erősíteni azt a célt, miszerint közösségeket képviseljenek, közösségek előmenetelét támogassák egyéni célok helyett, magyarázta a Music Hungary konferenciára online bekapcsolódó Ave Tölpt Tallinból.
A lobbitevékenységük pedig egy alappilléren nyugszik: párbeszéd. Párbeszéd egymással, a kormánnyal és más művészeti ágak képviselőivel.
Bár Ave Tölpt szerint rengeteg tehetséges előadó él Észtországban, a popzenén kívül a jazz-t és népzenét is magas szinten képviselik, bár Európába eddig nem sikerült betörniük, viszont a balti államokban, valamint Finnországban keresettek az észt előadók.
Amíg Észtországban igyekeznek fiatal előadókat építeni és eljuttatni határaikon túlra is különböző támogatások révén, Hollandiában kifejezetten már befutott és sikeres előadóknak adnak nagyságrendekkel nagyobb támogatást, ők ezzel nagyobb európai turnékat tudnak szervezni, még nagyobb energiákat tudnak marketingre fektetni. Magyarország és Észtország lehetőségei, valamint stratégiája ilyet nem tesz lehetővé, ellenben nagyobb lehetőség rejlik a fiatal előadók előtt, mint a nyugati ellenpéldánál.
Ave Tölpt azonban rávilágított egy olyan lehetőség kihasználására, amelyet az észtek már nemzeti szinten hosszú évek óta képviselnek: a digitális felületek kihasználására mindennél nagyobb figyelmet fordítanak, és ez nem csak a zeneiparban jelenik meg, Észtország Európa vezető e-nemzete szeretne lenni.
Itt rendkívül fontos a gyorsaság és rugalmasság, Ave Tölpt szerint pedig ez a stratégia, ez a gondolkodás mára beivódott az észtekbe, valamint a mindenkori észt kormány gondolkodásába is, tehát pártpolitikán felüli az, hogy a balti államnak ezt a területet kell fejlesztenie.
A zeneiparra lefordítva ez azt jelenti, hogy a digitális felületeken próbálják exportálni saját zenéjüket, így sokkal kisebb anyagi ráordítással eljuttatni az európai közönséghez is előadóikat.
A két ország mérete és lehetőségei sok megközelítés szerint hasonlóak, Ave Tölpt tanácsa pedig az, hogy ezt a relatív kisebb méretet és a kedvező földrajzi fekvést próbáljuk meg mi is az előnyünkre fordítani, és ahogy Észtország e-nemzetté válik, úgy Magyarország is határozza meg azt az irányvonalat, amiben a legelsők közt lehet Európában.
