2022. június 28.
//
Levente, Irén névnap

A digitalizáció segítheti is az analóg művészetet

Kép és szöveg találkozásáról, digitális és analóg technikák összecsengéséről és egy rendhagyó Mikulásról is szó volt a Pannon UniFest negyedik napján Tóbiás Krisztián költő legfrissebb, Turi Lilla rajzaival illusztrált A Mikulás rakétája című kötete kapcsán tartott előadáson.

Kezdjük ott, hogy mégis mióta van a Mikulásnak rakétája? Nem rénszarvasok röpítette szánnal kellene utaznia? Vagy legalább siklania? Elvileg igen, de amikor épp nincs hó és hétágra süt a nap, akkor könnyű a szán dologba belekötni. Így tettek annak idején a gyerekek is Tóbiás Krisztián szülőfaluján, Csókán is, így aztán a helyi Mikulás, aki történetesen fém esztergályos volt, bádogból hajlított magának egy rakétát és azzal járta a falut – elvégre az bármilyen időjárási körülmények között megállja a helyét.

A balkáni helyzetben ez a kép aztán egy kicsit groteszkké vált egy idő után, ebből pedig már sejteni lehet, hogy a vajdasági költő legújabb verseskötete nem gyerekeknek szóló mesekönyv, hanem felnőtteknek szánt olvasmány. Ha azonban rápillantunk a színes rajzokkal illusztrált könyvre, mégis csak egy képeskönyvet látunk elsőre.

Éppen ez adta az apropót ahhoz, hogy az online térbe költözött UniFesten ezúttal a hallgatók helyett művészetek találkozásáról, a könyvillusztrálás lehetőségeiről beszélgessen Deli Kitti főszervező és Áfrány Gábor médiaművész, a Művészetek Háza munkatársa a szerzővel és Turi Lilla illusztrátorral.

Az, hogy képeskönyvről lesz szó, egyáltalán nem volt kérdéses Tóbiás Krisztián számára, ahogy az sem, hogy Turi Lillát kéri fel a feladatra. Talán viszonylag ritka módon, Lilla szinte teljes mértékben szabad kezet kapott a képi anyag, de még a tördelés terén is. Az, hogy egy-egy sor hol ér véget, mi van kiemelve a szövegből, ugyanúgy Lilla döntése volt, mint az, hogy a Mikulás ruhája ne a klisés piros legyen és hogy a színpaletta is kicsit limitáltabb legyen. „Csak egy nyersanyagot küldtem Lillának, és igyekeztem a lehető legkevésbé beleszólni a munkába. Engem kifejezetten az érdekelt, ő mit lát a szövegben. Aztán annyira elkezdett működni a kép és a szöveg együtt, hogy ma már szétválaszthatatlannak érzem a kettőt” – mesélte Krisztián.

Irodalom és képzőművészet összefonódása egyébként nem ritka: a múlt század elején kifejezetten gyakoriak voltak a költő és festőbarátságok, a kétféle művészet képviselői gyakran gondolkodtak együtt – tudtuk meg Áfrány Gábortól. Mára fragmentáltabbá vált a művészet, kevésbé jellemzőek ezek az erős alkotói közösségek, ugyanakkor azáltal, hogy a világ kitágult, teljesen különböző pontokról is lehet együtt dolgozni anélkül, hogy az illusztrátor és a szerző bármikor találkozna.

Ez esetünkben is így történt, Lilla Debrecenben készítette a rajzokat (a beszélgetésre pedig Cambridge-ből jelentkezett be), egyébként analóg technikával, s csak a szkennelés után alakított még egy kicsit az illusztrációkon. „Számomra az anyaggal való küzdés sokkal érdekesebb, mintha pusztán digitális technikával készítenék el valamit” – mondta el.

A digitalizáció ugyanakkor szerinte és Tóbiás Krisztián szerint is segítheti az analóg művészeti formákat. Egy kéziratot például sokkal könnyebb javítani számítógépen akár az utolsó pillanatban is, mint írógépen, de a hagyományos illusztrálásnak sem tesz keresztbe az új technika. Lilla szerint a félelmekkel ellentétben a képeskönyv műfajnak még jót is tesz a digitalizáció: a magas minőségű illusztráció előbb-utóbb nyomtatásért kiált, a digitális technikával pedig még lehet is egy kicsit finomítani az analóg rajzokon, hogy aztán a lehető legszebb formában mutatkozzon meg nyomtatásban.

Bertalan Melinda

További cikkek

Az optikai illúzióval játszottak a Művészetek Háza kiállításán
Az optikai illúzióval játszottak a Művészetek Háza kiállításán
Négy-szög néven szerveztek kiállítást a Dubniczay-palotában a Művészetek Háza szervezésében a Múzeumok éjszakáján, ami optikai illúzió, a ritmus, a geometria és a színek eszközeinek együttes alkalmazásával vezet be egy különleges művészeti világba.
Ismét beindult egy vízimalom Veszprémben
Ismét beindult egy vízimalom Veszprémben
Közel 50 év néma csend után ismét beindultak az egyik veszprémi malomnak az őrlői. A Fenyves utcában szerelemprojektként újraindított malom látványőrlésekkel és a veszprémi malomiparról szóló lexikonnyi információval várja az érdeklődőket, mindezt interaktív formában. A Múzeumok éjszakáján portálunkat is körbevezette Tamás Péter, a hely tulajdonosa ott, ahol egykor 0-24-ben folyt az őrlés.
Juhannus napját ünnepelték Veszprémben
Juhannus napját ünnepelték Veszprémben
A finn hagyományoknak megfelelően szombaton tartották meg Veszprémben is Juhannus-napját. A Veszprémi Magyar-Finn Egyesület tagjai a Kolostorok és Kertekbe szervezett interaktív programjainak zárásaként látványosan meggyújtottak egy máglyát, ami aztán a csónakázó tavon egy ladikon égett el a szürkületi időben.
Egyedülálló cipőtárlat nyílt Veszprémben a világhírű Vass László jóvoltából
Egyedülálló cipőtárlat nyílt Veszprémben a világhírű Vass László jóvoltából
Vass László, műgyűjtő és cipészmester sokáig csak előbbi szenvedélyével volt jelen Veszprémben, szombaton viszont megnyílt a Várban a nevéhez kapcsolódó világhírű cipőmárkát és ezen elegáns termékek kézműves gyártását bemutató tárlat is, a Vass Cipőtár. Az ünnepi eseményen Vass László és több kollégája is ellátogatott személyesen a Királynék városába.
Nincsenek titkok a vár felújításával kapcsolatban
Nincsenek titkok a vár felújításával kapcsolatban
Országos sajtóérdeklődés mellett tartotta meg csütörtök délelőtt a Veszprémi Főegyházmegye azt az újságírói háttérbeszélgetést, amelyen részletesen bemutatták a veszprémi várnegyed felújításának minden részletét. Az egyházi és városvezető mellett a gigaprojekten dolgozó szakemberek is megszólaltak, akik választ adtak több vitatott kérdésre is, többek közt arra, mi indokolja, hogy fehérre meszeljék a székesegyház falait.