2021. január 18.
//
Piroska névnap

A kétnyelvűség mítoszait is tisztázták a Kutatók Éjszakáján

Online térben a Kutatók Éjszakája; a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar dékánja, Navracsics Judit a kétnyelvűség mítoszait oszlatta fel előadásában.

Számos mítosz kering a kétnyelvűségről, a két-vagy többnyelvű emberekről, amelyeket érdemes tisztázni, hiszen gyakran téves gondolatokkal közelítenek a téma felé. Sokan az egynyelvűséget tartják a normának, de nem tudják, hogy a világ lakosságának több mint kétharmada két- és többnyelvű – fogalmazta meg Navracsics Judit, a téma szakértője. Egy maximalista megközelítés felől haladva az egyik probléma, hogy:

A kétnyelvű emberektől elvárják, hogy mindkét nyelven anyanyelvi szinten beszéljenek.

A gátfutó példáját bemutatva viszont egyértelművé válik, miért is nem várhatjuk el a kétnyelvűektől, hogy mindkét nyelvet tökéletesen beszéljék: A gátfutó két készséggel rendelkező atléta, vagyis magában hordozza a sprintszámhoz szükséges gyorsaságot, és az ugrókészsége is kiváló. Így alkot egységet, és válik remek gátfutóvá. De, ha ketté szedjük a két számot – sprint és ugrás -, természetes, hogy nem lehet mindkettőből ugyanolyan jó. A kétnyelvűeket is úgy kell elképzelni, hogy nem két egynyelvűnek az összességét jelentik, hiszen úgy használják egy vagy több nyelvüket, ahogy a mindennapokban szükségük van rá.

Navracsics Judit, archív fotóNavracsics Judit, archív fotó

Az anyanyelv kérdése is érdekes - világított rá Navracsics Judit -, rögtön az „anyanyelv” szó is már politikailag inkorrektnek számít, helyette inkább az „első nyelv” kifejezést érdemes használni. A vegyes házasságban felnövő gyermekek esetében – ahol az anya egy adott nyelven, míg az apa egy másik nyelven beszél - a környezet evidensnek veszi, hogy az anya nyelve lesz a domináns a gyermek esetében, így elvárják tőle, hogy kiválóan beszélje a nyelvet. Ugyanakkor lehetséges, hogy az apa nyelve a domináns, mert például az apa országában élnek.

Az oktatásról is szó esett a dékán előadásában, szerinte a pedagógusok nincsenek kellőképpen tisztában a kétnyelvűek „sajátosságaival”, így nem tudják, hogy másképpen gondolkodnak.

Sokszor a pedagógusok elkezdik tesztelni az egyik nyelvén, és kiderül, hogy elmarad az egynyelvű gyerekek teljesítményétől.

Ezt a hozzáállást el kell felejteni, és a tanárképzésekben mindenkinek ismernie kellene a kétnyelvűség mibenlétét.

További mítosz, hogy csak az lehet kétnyelvű, aki gyerekkorától kezdve az. Valóban könnyebb gyerekkorban elsajátítani az idegennyelveket, de később is – életkortól függetlenül – képes az ember a nyelvtanulásra, ráadásul a felnőtt korban történő tanulásnak is vannak előnyei, például grammatikai szinten. Ha gyerekként sajátítja el a nyelvet, talán akcentusmentesen fogja beszélni, de erre ellenpélda is van, ráadásul az akcentus nem a nyelvtudás szintjének a mérője, s ez már inkább pszichológiai kérdés.

A napokban is vitatott kérdés, hogy mikor érdemes elkezdeni idegennyelvet tanulni. Navracsics Judit szerint minél korábban, annál jobb, de természetesen nem mindegy, milyen módszerekkel, milyen körülmények között. Ha a gyermek korán elkezd érdeklődni egy nyelv iránt, akkor érdemes megragadni az alkalmat: A többnyelvű emberek általában elfogadóbbak és nyitottabbak.

A teljes előadás itt tekinthető meg. 

Szabó Eszter
Kovács Bálint

További cikkek

Tényleg elképzelhetetlen lenne Az éhezők viadala diktatúrájának megvalósulása?
Tényleg elképzelhetetlen lenne Az éhezők viadala diktatúrájának megvalósulása?
Panem világa talán nincs is olyan messze a valóságunktól, mint gondoljuk: Az éhezők viadala filmeket Lengyel Ádám, a Szegedi Történészhallgatók Egyesületének tagja elemezte történelmi-politikai szempontból a Kutatók Éjszakáján.
Tíz dolog, amit ne higgy el az ókorban játszódó filmeknek
Tíz dolog, amit ne higgy el az ókorban játszódó filmeknek
Például, hogy a rómaiak állandóan tógát viseltek, vagy hogy gladiátorok csak férfiak lehettek. Az idei Kutatók Éjszakája az antikvitás idején játszódó alkotásokról is lerántotta a leplet.
Így nézett ki Magyarország fentről, még a Google Maps előtt
Így nézett ki Magyarország fentről, még a Google Maps előtt
A kutatók éjszakájához csatlakozva a Lechner Tudásközpont röviden betekintést engedett a fentrol.hu oldalon elérhető légifelvétel-adatbázis mögött zajló munkába.
Westeros urai vs. mai vezetők
Westeros urai vs. mai vezetők
A kváziközépkor tanulságai a vezetésben címmel tartott előadást a Pannon Egyetem oktatója, Szentes Balázs az idei Kutatók Éjszakáján.
Jegyet váltunk a tragédiákra
Jegyet váltunk a tragédiákra
Börtönök, temetők, emlékhelyek, katasztrófák helyszínei – turistaként szívesen látogatunk tragikus helyszíneket. Az erre épülő turizmusról tartott előadást pénteken dr. Papp Zsófia a Pannon Egyetem GTK Facebook-oldalán.