Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Belefulladunk a saját mocskunkba

2021. február 15. 12:05 // Forrás: mti, vehir
Aggasztó adatokat tettek közzé a minap neves egyetemek kutatói: a világon minden ötödik ember a légszennyezettség következtében hal meg.

A kutatás eredményeit a Harvard Egyetem, a Birminghami és a Leicesteri Egyetem, valamint a University College London szakemberei publikálták az Environmental Research című tudományos folyóiratban. Kutatásuk során arra jutottak, hogy 

a légszennyezettség 8,7 millió ember halálát okozta a vizsgált évben, 2018-ban.

A halálos áldozatok száma meghaladja a dohányzás miatt és maláriában évente meghaltak együttes számát. 

(Illusztráció: Christopher Ott on Unsplash)(Illusztráció: Christopher Ott on Unsplash)

Ahelyett, hogy kizárólag műholdak átlagos becsléseire és felszíni megfigyelésekre alapozták volna kutatásukat, a szakértők a NASA által felügyelt, háromdimenziós légkörkémiai modellt is alkalmazták, amely sokkal részletesebb felbontást biztosított és különbséget tudott tenni a szennyező források között. "Ahelyett, hogy az átlagos elterjedést vizsgáltuk volna egy nagy régióban, fel akartuk térképezni, hol van a szennyezés és hol élnek az emberek, hogy sokkal pontosabban tudhassuk, mit lélegeznek be" – mondta Karn Vohra, a Birminghami Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője. 

Kiderült: azokban az országokban a legmagasabb a halálozási arány, ahol a legnagyobb mértékű a fosszilis üzemanyagok használata például erőművekben, az otthonokban és a járművekben. Az elemzés szerint az Egyesült Államokban és 

Európában tíz halálesetből több mint egyet a légszennyezettség okoz, 

Ázsiában viszont minden harmadik halálesetet. Dél-Amerikában és Afrikában lényegesen alacsonyabbak a halálozási arányok. 

Az újonnan becsült halálozási értékek jóval magasabbak a korábban végzett hasonló számítások eredményénél. A The Lancet című orvostudományi folyóirat által 2019-ben készített jelentés szerint például 4,2 millió halálesetet okoz évente a porból, az erdőtüzek okozta füstből és a fosszilis üzemanyagok égetéséből származó szennyeződés. A mostani, a korábban véltnél durván nagyobb értékek még a tanulmányt készítő kutatókat is meglepte. Eloise Marais, a University College London kutatója, a tanulmány társszerzője elmondta, először megdöbbentőnek találták az eredményeket, de aztán a szennyezés egyre több és több hatását fedezték fel. "Minél tovább keressük a hatásokat, annál többet találunk”. 

A tudósok kapcsolatot találtak a fosszilis üzemanyagok égetéséből származó légszennyezettség és a szívbetegségek, a légúti betegségek és még a látás elvesztése között is. A fosszilis üzemanyagok kibocsátása nélkül a világ népességének várható átlagos élettartama több mint egy évvel megnövekedne, miközben a gazdasági és egészségügyi költségei mintegy 2,9 billió dollárral csökkenne. 

Az új vizsgálat részletesebben elemzi az erőművek, járművek és egyéb források által kibocsátott koromrészecskék hatását. Ezek az apró, egy átlagos emberi hajszál átmérőjénél mintegy 30-szor kisebb részecskék belélegezve leülepednek a tüdőben és változatos egészségügyi problémákat okoznak. 

A helytelen lakossági tüzelés és kerti égetés okozza a legnagyobb légszennyezettséget Magyarországon (Illusztráció: Shutterstock)A helytelen lakossági tüzelés és kerti égetés okozza a legnagyobb légszennyezettséget Magyarországon (Illusztráció: Shutterstock)

Elsősorban a téli hónapokban hazánkban és megyénkben is érezhetően romlik a levegő minősége – ezért pedig leginkább saját magunkat okolhatjuk. A Nemzeti Népegészségügyi Központ korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a kültéri légszennyezők elsődleges forrása a helytelen lakossági fűtési módok alkalmazása, az avar és a kerti hulladék égetése, továbbá a közlekedés. 

A legtöbbet tehát mi magunk tehetnénk a saját egészségünkért: azzal, ha a kerti hulladékot nem égetjük, hanem komposztáljuk; ha a szemetünket nem a kazánba, hanem – lehetőleg szelektíven gyűjtve – a kukába dobjuk; és ha az autó helyett a tömegközlekedést választjuk.

Schöngrundtner Tamás
további cikkek
Hova tűnt a belvárosi Fortuna-szobor? Hova tűnt a belvárosi Fortuna-szobor? Pár napja eltűnt a talapzatról a belváros egyik ikonikus szobra. Utánajártunk, hol lehet most a Fortuna-szobor és láthatják-e még valaha a veszprémiek? ma 15:51 Rekordidő alatt lettek meg a fideszes ajánlások Rekordidő alatt lettek meg a fideszes ajánlások Hétvégén a Fidesz-KDNP képviselő-jelöltjei és Porga Gyula, polgármester is néhány óra alatt gyűjtötte össze az önkormányzati választáson való elinduláshoz szükséges támogató aláírásokat. Sőt, volt olyan városrész, ahol a szükséges mennyiség háromszorosa is összejött egy délelőtt alatt. Hétfő délelőtt a jobboldali jelöltek a kampány első napjainak tapasztalatairól tartottak sajtótájékoztatót a Városháza előtt. ma 16:29 Ma van a Föld napja: felelősséggel tartozunk bolygónk megóvásáért Ma van a Föld napja: felelősséggel tartozunk bolygónk megóvásáért Április 22-e a Föld napja, egy olyan globális esemény, amely felhívja a figyelmet bolygónk védelmére, arra, hogy ennél nincs sürgetőbb az emberiség számára. A Föld napja célja, hogy tudatosítsa az emberi tevékenységek környezetre gyakorolt hatásait, és ösztönözze a fenntartható cselekvéseket. ma 12:03 Senki sem nézi, de mindenki látja – bizonyítottan tévéfüggő a magyar Hétvezér Senki sem nézi, de mindenki látja – bizonyítottan tévéfüggő a magyar A csattanót az elején lelövöm: minden korosztályt beleértve a magyarok átlagosan 4 óra 49 percet tévéznek egy nap. Ezzel hazánk a top 10-ben van világszinten, ami azért is furcsa, mert egyre többször hangzik el a mondat: „Nekem tévém sincs, vagy már rég felmondtam a kábelszolgáltatónál. Csak a Netflix van.” Akkor mégis hogyan jön ki a matek? Kik ezek a tévéfüggő emberek és mit néznek a fekete dobozban? ma 1:29

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.