A kérdés már csak azért is jogos, mert bár őseink elsősorban még szakrális jelleggel, a lelki megtisztulás, a hitben való elmélyülés érdekében vágtak bele a böjtbe, ma már egyre inkább a vélt gyógyító vagy méregtelenítő funkciója miatt tesszük ugyanezt. „Az egészségünknek persze egy adventi vagy húsvéti nagyböjt akkor is jót tesz, ha csak vallási okból állunk neki, hiszen az alapja, a húsmentes étkezés, a vega-vegán életmódra váltás számos jótékony hatással bír a szervezetünkre” – mondja Csík Orsolya dietetikus. Amellett, hogy energikusabbak leszünk, többek között csökken a koleszterinszint, a szívinfarktus-, a stroke-, és a magas vérnyomás kialakulásának, valamint bizonyos daganatos betegségek előfordulásának esélye is.
Azt illetően egyébként, hogy ez a húsmentesség, illetve maga a negyvennapos böjt mennyire szigorú, még a vallási előírások is eltérőek. A XI. századig például a böjtölők késő délutánig semmit nem ehettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Mára lazultak a szabályok, így húst csak hamvazószerdán, nagypénteken, illetve a többi pénteken nem szabad enni, illetve előbbi két napon csak háromszor szabad étkezni és mindössze egyszer lakhatnak jól a hívek. Akadnak ugyanakkor olyan elszántak is, akik a negyven nap alatt teljesen kiiktatják a húsfogyasztást az életükből.
Akármelyik verzió mellett döntünk, amennyiben odafigyelünk arra, hogy a korábban állati eredetű fehérjékkel bevitt mennyiséget növényi eredetűekkel (pl. hüvelyesek, olajos magvak) pótoljuk, nem kell attól tartanunk, hogy a szervezetünket túlságosan megterheljük. Sőt. Ezt a fajta böjtöt akár egész évben gyakorolhatjuk: „ma már a trendek is abba az irányba mutatnak, amelyek az állati eredetű fehérjék bevitelének csökkentésére és a növényi eredetűek növelésére buzdítanak. Dietetikusként magam is úgy vélem, ha lecsökkentjük a húsfogyasztást heti 2-3 alkalomra, akkor már sokat tettünk az egészségünkért” – teszi hozzá a szakember.
Fotók: Unsplash
Más a helyzet, ha nem vallási jellegű böjtbe vágnánk bele, hanem mondjuk a tavaszra készülve egy rövidebb, de drasztikusabb méregtelenítő kúrába. Tipikus példái ennek a régóta nagy népszerűségnek örvendő, az interneten tucatjával fellelhető különböző léböjtkúrák. Ezek legtöbbje általában 3-5 napra szól, ami alatt szilárd táplálékot egyáltalán nem, csak leveket vehetnek magukhoz az emberek: szűrt gyümölcs- és zöldségleveket, vagy éppen gyógynövényekből készült teát és vizet. Utóbbi korlátlanul fogyasztható, előbbiek pedig gyakorlatilag a fő étkezéseket szolgálják. „Ezeknek a kúráknak a célja általában a méregtelenítés vagy a súlyvesztés, csakhogy az emberek nem veszik figyelembe, hogy ez mennyire megterhelő a szervezetnek. Mivel általában teljesen felkészületlenül, mindenféle átmenet nélkül vágnak bele, a szervezetet nagy sokkhatás éri, ráadásul a normál étkezéshez való visszatérés sem fokozatos. Ugyan a szervezetünk egy nagyon jól felépített rendszer, ilyen hirtelen váltáshoz nem tud azonnal alkalmazkodni. Emiatt az anyagcsere is gyakran megborul: a böjt alatt éhezéses fázisba vált át a szervezet, majd amikor visszatérünk a normál mennyiségű és minőségű ételekhez, elkezd raktározni. Ezért fogyás szempontjából nincs értelme egy ilyen léböjtkúrának” – magyarázza Csík Orsolya.
De méregtelenítés szempontjából se sok. „A szervezetünknek van egy nagyon jó kiválasztórendszere, ami napi szinten végzi a méregtelenítést, és amiben több szerv is részt vesz: a máj és a vese mellett a tüdő, a bőr és a bélrendszer is.”
Ha tehát lehet, ezt a fajta drasztikus böjtöt hanyagoljuk, vagy ha nagyon ragaszkodunk hozzá, vonjunk be egy szakembert az elhatározásunkba, hogy kevésbé terheljük meg a szervezetünket.
Jó köztes megoldás lehet még egy szelídebb, időszakos böjt kipróbálása, például a néhány éve trenddé vált intermittent fasting diéta gyakorlása. Ennek két változata ismert: az első esetben a hét napjait osztjuk fel 5:2 arányban úgy, hogy öt napon át a megszokott módon táplálkozunk, míg a másik kettőn nagyon kevés kalóriát viszünk be. Fontos azonban, hogy ez a két alacsony kalóriás nap ne egymást kövesse. A másik esetben egy napot osztunk fel: 16 órán keresztül nem vehetünk magunkhoz ételt, csak a maradék nyolc órában. „Ezt a diétát még a táplálkozástudósok folyamatosan kutatják, de az eddigi vizsgálatok alapján lehet néhány pozitív hatása: például segíthet stabilizálni a vércukorszintet, általa jobb lehet az inzulinválaszunk és javulhatnak a vérzsírszintjeink” – árulja el a dietetikus.
Alapvetően viszont, mint minden esetben, a saját egészségi állapotunkat itt sem szabad szem elől téveszteni. Ahogy a nagyböjtöt sem kell tartaniuk a 14 év alattiaknak és a 60 év felettieknek, valamint a kismamáknak, betegeknek és nehéz fizikai munkát végzőknek, úgy általában is igaz, hogy böjtölni csak annak szabad, aki nem rendelkezik krónikus betegséggel, nem várandós, illetve szoptatós kismama és nem túl fiatal. Emellett sportolni is csak akkor megengedett, ha a böjt nem túl megterhelő – egy drasztikusabb verziónál, ahol a minimális kalóriaadagot sem adjuk meg a szervezetünknek, ne sokkoljuk még további kihívásokkal.
Végső soron azonban a szakember szerint a mértékletes, kiegyensúlyozott, egészséges étkezés hosszabb távon sokkal kifizetődőbb, mint alkalmanként egy durva kúrával sanyargatni magunkat. Természetesen ettől még nem kell elvetni mindenféle böjt lehetőségét, és „ha például úgy érezzük, könnyebb ételekre van szükségünk, nyugodtan hallgassunk a testünk jelzéseire. A húsmennyiség csökkentésével, több zöldség, folyadék fogyasztásával lehet segíteni azért a természetes méregtelenítést” – összegez Csík Orsolya. A változtatás a testünk mellett valóban hat a lelkünkre is, a kulcs pedig előbbi kifejezés: a változtatás. És itt elsősorban a hosszú távúra gondolunk. Mert egy böjt leginkább akkor funkcionál jól, ha előszobája a nagyobb életmódváltásnak. Két-három hét alatt a szervezet jól alkalmazkodik az új szokásokhoz, amelyek pár hónap alatt új normává válhatnak.
