Ovádi Péter kétszer is felszólalt az Országgyűlésben hétfőn, ahol röviden összefoglalta, hogy a járványhelyzet ellenére milyen nagyberuházások zajlanak éppen a térségben. Külön megemlítette az új veszprémi sportuszodát, amit nemsokára átadnak, valamint az épülő tornászgyakorlót és az Iparos Parkot, valamint az Aranyosvölgyi völgyhíd tervezését is.
Kitért a Magyar Falu Program kedvezményezettjeire, azokra a kistelepülésekre, ahol óvodák, orvosi rendelők, közösségi terek, egyházi intézmények és utak, valamint járdák is megújultak.
Számos fejlesztésre a 2014-2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) uniós forrásai biztosították a keretet. A képviselő elmondta, hogy a következő hétéves ciklusban TOP Plusznak fogják hívni ezt a programot, amely elsődlegesen a helyi önkormányzati fejlesztéseket finanszírozza, tematikája kiterjed a helyi gazdaságfejlesztésre és foglalkoztatásra, a helyi turizmus fejlesztésére, a települési infrastruktúra és helyi közszolgáltatások fejlesztésére a kiemelt térségekben, melyek közül az egyik a Balaton térsége.
Ovádi Péter felszólal a Parlamentben (archív fotó)
Utóbbi, azaz a Balaton térsége kapcsán kiemelte, nagyon örül, hogy az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős miniszteri biztos Navracsics Tibor lett és az ő felügyelete alatt zajlik majd a következő fejlesztési időszak, hiszen személye garancia a sikerre, fogalmazott Ovádi Péter.
Célunk pedig nem más, minthogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió 5 legélhetőbb tagállama közt legyen
– zárta felszólalását, amely után Szijjártó Pétert, külgazdasági és külügyminisztert arról kérdezte, „hogyan segíti a kormány, hogy Magyarország továbbra is vonzó befektetési célpont legyen?”
A válasz Menczer Tamástól, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárától, miniszterhelyettesétől érkezett.
Kiemelte, a magyar kormány a segélyalapú gazdaság helyett a munkaalapúban gondolkodik, ahogy megfogalmazta,
ha munka van, akkor minden van: kiszámítható jövőkép, biztos jövedelem az egyén és a családok számára is.
Korábbi statisztikai adatokkal összevetve rövid helyzetértékelést is adott a jelenlegi gazdasági mutatókról.
Ezek alapján, amikor 2010-ben a Fidesz-KDNP kormányra jutott az országos munkanélküliségi ráta 11-12% körül volt. Ezt a koronavírus megjelenése előtti időszakra 3%-ra sikerült csökkenteni, ráadásul több helyen már nem a munkanélküliségre, hanem a munkaerőhiányra kell megoldást találni.
Hozzátette, a Külgazdasági és Külügyminisztérium célja járványtól függetlenül az, hogy megóvja a munkahelyeket, ahol pedig ez nem sikerül, ott újakat hozzon létre.
Országos szinten tavaly 1435 vállalat indított el valamilyen beruházást, ezzel 275 ezer munkahelyet sikerült megvédeni és 13 ezer újat létrehozni. Veszprém megyében ez a mutató: 12,1 ezer megvédett állás.
Szintén a megyéhez kapcsolódó összehasonlító statisztikai adat, hogy amíg 2010-ben a munkanélküliség 13% fölötti volt, addig ez 2020 év végére 2,6%-ra csökkent.
Az elmúlt néhány hónap nagyobb gazdasági bejelentései Veszprémben:
A Beurer-Hungaria Kft. projektje, amelynek telephelyén nemrég zöldmezős beruházás kezdődött. Ennek keretében jövő év közepére új gyártócsarnok létesül. A mintegy 5 millió euró összegű fejlesztéssel új munkahelyek jönnek létre, amelynek köszönhetően előreláthatólag kétszázzal fognak többen dolgozni Veszprémben.
A másik kiemelt projekt térségünkben a Thyssenkrupp vállalatcsoporté, akik mérnöki fejlesztő központot hoznak létre 2,2 milliárd forintból. A beruházáshoz a Kormány 770 millió forint vissza nem térítendő támogatást ad.
A harmadik fejlesztés a Balluff-Elektronika Kft-hez köthető. Itt a vállalat úgy döntött, hogy új kutatás-fejlesztési beruházást hajt végre 2,1 milliárd forintból. Ezzel 900 munkahely megőrzése válik biztossá és 30 új, magasan képzett mérnöki munkahely jön létre.
