2021. június 21.
//
Alajos névnap

Elkezdődött a Pannon-modell megvalósítása

Hivatalosan is megalakult a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriuma, amely szeptember 1-től a magyar felsőoktatási modellváltásba bekapcsolódva átveszi a veszprémi felsőoktatási intézmény fenntartói jogait. Az alapítvány kuratóriumában a tudományos élet szereplői és helyi gazdasági vezetők is jelen vannak, elnöke pedig Navracsics Tibor.

A magyar felsőoktatás modellváltásának egyértelmű célja, hogy az egyetemek mozgástere kiszélesedjen a piacon, rugalmasabban és a saját profiljuknak megfelelően tudják szervezni működésüket, aminek a hatékonyságát eddig a hatályos jogszabályok hátráltatták.

A Pannon Egyetem modellváltását is ez a fennálló helyzet, valamint az újonnan megjelenő lehetőségek motiválták, mondták az egyetem és a megalakult alapítvány vezetői a pénteken tartott online sajtótájékoztatón, amelyen bemutatták a kuratórium tagjait is.

Ezek alapján a jövőben Dr. Birkner Zoltán, Prof. Dr. Gaál Zoltán, Garancsi Mária és Pápai Tamás alkotják a Pannon Egyetem fenntartójaként létrejött alapítvány kuratóriumát, az elnöke pedig Navracsics Tibor lesz.

A kuratórium tagjaiban közös, hogy mindegyikük több szálon kötődik Veszprémhez és a Pannon Egyetemhez, valamint több éves tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek az üzleti élet, a felsőoktatás és a kutatás-fejlesztés területén.

Dr. Birkner Zoltán a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke 2018 óta. A Pannon Egyetemhez pedig a nagykanizsai kampusz révén kötődik, ahol több éven keresztül volt igazgató, az ő vezetése idején lendült fel az innovációs tevékenység.

Prof. Dr. Gaál Zoltán 1998-2007 között volt a Pannon Egyetem rektora, valamint tudományos karrierje is a veszprémi intézményhez, valamint annak jogelődjéhez kapcsolódik.

Garancsi Mária közgazdász végzettséggel rendelkezik, a helyi gazdasági élet meghatározó szereplője, az egyetemhez pedig évtizedes partnerség fűzi.

Pápai Tamás a Continental Automotive Hungary Kft. ügyvezetője, aki tanulmányait Veszprémben végezte, a multinacionális cég vezetőjeként pedig számos projektben dolgozott már együtt az egyetemmel.

Navracsics Tibor tudományos pályafutása alatt óraadóként dolgozott már a Pannon Egyetemen, miközben különböző közéleti és politikai pozíciói révén számos módon képviselte már Veszprémet és a Pannon Egyetemet különböző fórumokon.

A sajtótájékoztatón Navracsics Tibor kiemelte, hogy az alapítvány és a kuratórium megalakulása egy hosszabb folyamat fontos állomása, amelyben az egyik legfontosabb szempont, hogy az egyetem vezetősége és az egyetem működéséért felelős szervezetek végig partnerségben és egy célért dolgozzanak.

Navracsics TiborNavracsics Tibor

Utóbbi kapcsán kiemelte, hogy egy többlépcsős folyamatként meg kell erősíteni az intézmény helyi gazdaságban és kultúrában betöltött helyét, majd szerepet kell vállalni a régió fellendítésében is, amely már kapcsolódik a modellváltás országos céljához is, azaz a hazai felsőoktatást még magasabb szintre emeléséhez. Végezetül a Pannon Egyetemmel együtt a magyar felsőoktatás nemzetközi színtéren való megjelenése is a kitűzött célok közt szerepel, amelyet a kuratórium működése is segíteni fog a jövőben.

De hogyan segíti ezeket a célokat az, hogy több magyar egyetem, köztük a Pannon Egyetem is alapítványi fenntartásba került?

 

Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem kancellárja ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, azáltal, hogy a fenntartói jogok és a vagyongazdálkodás az államtól átkerülnek az alapítványhoz, a Pannon Egyetem lehetőségei megnőnek a piacon. Nagyobb gazdálkodási szabadságot jelent ez az új struktúra, rugalmas munkaerő- és vagyongazdálkodást, a megfelelő fenntartói attitűd pedig figyelembe tudja venni a helyi sajátosságokat és ezek alapján formálni az egyetem stratégiáját.

Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az állam helyett immáron helyben, helyi érdekeltségű vezetőkkel együttműködve tudnak olyan stratégiai döntéseket hozni az egyetemmel kapcsolatban, amelyek igazodnak a helyi lehetőségekhez és a piac igényeihez.

Mivel a globális verseny rendkívül felgyorsult, a piaci szereplőknek – amelyek közt az egyetemek is jelen vannak - gyorsan és rugalmasan kell reagálni a megrendelők igényeihez. Az új modell ezt teszi lehetővé.

Ehhez viszont nélkülözhetetlen az, hogy mind az alapítvány tagjai, mind pedig az egyetem vezetése (rektor, kancellár, dékánok, szenátus) hatékonyan tudjanak együtt dolgozni.

Csillag Zsolt elmondta, már az alapító okirat megfogalmazásánál is megvolt ez a partneri kapcsolat, közösen dolgozták ki a hivatalos dokumentum részleteit, amely a mindennapos működésükön és az egyetem vezetőinek jogkörein nem változtat lényegében, csupán a lehetőségeiket bővíti ki.

Csillag ZsoltCsillag Zsolt

A kuratórium megalakulásánál, valamint az azt követő online sajtótájékoztatón jelen volt dr. Stumpf István, az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztos is. Megerősítve a kancellár és a kuratóriumi elnök gondolatait kifejtette, a magyar kormány célja, hogy a hazai felsőoktatás még magasabb fokozatba kapcsolhasson, ehhez pedig a mostani modellváltás a kulcs.

Az állam továbbra is gondoskodik az intézményekről, miközben nagyobb szabadságot, kreativitást kapnak.

Elmondta, szeptembertől 21 modellváltó egyetem lesz Magyarországon, de több nagy múltú intézmény, mint például az ELTE megmarad állami fenntartásúnak. Ez a fokozatosság lehetőséget ad majd arra is, hogy összehasonlítsák a különböző modellek közti különbségeket.

Dr. Stumpf IstvánDr. Stumpf István

Hozzátette, azoknál az egyetemeknél, akik már átálltak erre az új modellre, azaz alapítvány fenntartásába kerültek, mindenhol elkezdődött a saját arcukra való átállás, tehát értékelik és kihasználják a szabadságot és a kibővült mozgásteret, most pedig a Pannon-modell is elindulhat.

A felsőoktatás megújításának az a célja, hogy a minőségi egyetemi képzés érdekében sokkal szorosabb kapcsolatot alakítson ki a környezetével, megtartva az állam felelősségét a felsőoktatás finanszírozásában. A kuratórium a jövőben segíti a Pannon Egyetemet az erőforrások megszerzésében, az egyetem kreatív erőforrásainak felszabadításában és közreműködik abban, hogy a minőségi tudásért folytatott versenyben az egyetem a régió zászlóshajója legyen

- foglalta össze a modellváltás lényegét a kormánybiztos.

Újságírói kérdésre a jelenlévők elmondták, hogy a modellváltás előtt és jelenleg is folyamatosan monitorozzák az egyetem gazdasági mutatóit és a piaci lehetőségeket, amelyekről rendszeresen egyeztetnek egymással. Jelenleg szakmailag és pénzügyileg is stabil az intézmény.

Elhangzott, hogy sem szakok megszüntetése, sem bércsökkenés, sem elbocsátások nem lesznek, ellenkezőleg, új oktatási megoldásokban gondolkodnak, mint például angol nyelvű szakok indítása, vagy a távoktatás erősítése, valamint az új célok megvalósításához új munkavállalókra is szükség lesz, tehát inkább növekedni fog az egyetem apparátusa.

Hajas Bálint

További cikkek

Járműfejlesztői státuszt kapott a Pannon Egyetem
Járműfejlesztői státuszt kapott a Pannon Egyetem
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a járműfejlesztői nyilvántartásába vette a Pannon Egyetemet. A járműfejlesztési státusz immár lehetőséget ad az egyetemnek az egyedileg fejlesztett járműrendszerek, mérőberendezések és aktuátorok nem csak tesztpályán, hanem közúton történő tesztjeinek elvégzésére is.
A digitális megoldások iparra gyakorolt hatásairól rendeztek konferenciát
A digitális megoldások iparra gyakorolt hatásairól rendeztek konferenciát
Közel 100 fő részvételével Ipar 4.0 megoldások fejlesztésével kapcsolatos online konferenciát tartottak a Pannon Egyetem és az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság közreműködésével. A konferencia különlegességét az adta, hogy az előadók az Ipar 4.0 megoldásokat fejlesztő adat- és rendszertudományi szakmérnök és szakember képzés hallgatói voltak.
Együttműködés indul a MOME és a Pannon Egyetem között
Együttműködés indul a MOME és a Pannon Egyetem között
A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa év sikeres megvalósítása érdekében a Pannon Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem együttműködési megállapodást írt alá.
Okos városban okos emberek
Okos városban okos emberek
Egy városfejlesztési projekt nem aszerint történik, hogy ma kitalálnak valamit a döntéshozók, holnap pedig felvonulnak a munkagépek. Több módszertan és még több változó is létezik, amit mind-mind figyelembe kell venni ilyenkor. A 21. században pedig megjelent az okos-város kifejezés is, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni ilyenkor.
Együttműködik a képzésben a thyssenkrupp és a Pannon Egyetem
Együttműködik a képzésben a thyssenkrupp és a Pannon Egyetem
A thyssenkrupp budapesti E/E (elektromos és elektronikus) kompetenciaközpontja részeként idén Veszprémben év elején telephelyet nyitott, ahol várhatóan mintegy nyolcvanan fognak dolgozni. A veszprémi mérnöki szolgáltató-központ a német nagyvállalat speciális, világszerte egyedülálló magyarországi autóipari K+F tevékenységét támogatja.