Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A kutatónők helyzetéről tartottak konferenciát

2021. március 30. 12:36
Örök kérdés és főleg szakmai körökben teszik fel: mi a probléma a tudományban a nőkkel? Család és/vagy hivatás? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ az MTA VEAB Biológiai Szakbizottságának Biotechnológiai Munkabizottság online eseményén. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

Paksi Veronika tudományos munkatárs, a kutatónők munka és családi élet egyensúlyáról tartott előadást, vagy mondhatnánk úgy, hogy vitaindítót, hiszen utána remek diskurálás alakult ki az online térben. A kutatónő ismertette, hogy bár egyre nagyobb számban lépnek tudományos pályára nők, egy idő után mégis elakad pályájuk és nem tudnak továbbhaladni. Vagyis jóval kisebb arányban helyezkednek el végzettségüknek megfelelően.

A kérdés, hogy mi ennek az oka? Mi az akadálya, hogy a családban és a munkában egyszerre legyen egyensúly?

Az egyik ok a gyermekvállalás. A kutatások alapján egy kutatónő jórészt úgy fogalmazza meg célját, hogy a család és a karrier egyszerre létezhessen, méghozzá balanszban. Az egyensúly ebben az esetben azt jelentené, hogy a célként megfogalmazott családi életre és a karrierre egyaránt legyen elég idő. Ehhez képest mégis úgy érzik, választaniuk kell a két dolog között, illetve egy bizonyos szint fölött nem akarják integrálni a kettőt. A gyermekvállalás időzítése nagy kérdés egy nő életében, ráadásul felmerül a kérdés, hogy hol kezdjék pályájukat? Akadémián vagy a versenyszférában?

Az előadás második felében már a pozitívumokról is szó esett, vagyis azok a tényezők kerültek terítékre, amelyek segítenék a szóban forgó egyensúly kialakítását, megtalálását. Ahogy Paksi Veronika rávilágított, az egyik nem elhanyagolható kritérium a munkaerőpiaci biztonság, esélyegyenlőségi tervvel, ami bár sokszor csupán formálisan létezik a kutatónő szerint.

Meghatározó kritérium lehet a rugalmas munkakörülmény, ami főként az akadémiai szférában tud megvalósulni, illetve felmerül a kérdés, hogy a rugalmasságot vajon a munkavállaló és a munkáltató egyaránt szeretné, vagy csupán egyoldalú az igény.

Fontos még a támogató szervezeti kultúra, vagyis, a munka és a magánélet összhangjának kialakításához elengedhetetlen a gondoskodó munka elismerése, ebben pedig nagy felelőssége van a vezetőségnek. Nem elhanyagolható a tudatos labormunka sem, amiben fontos az egészségügyi kockázatok felismerése: a laborban történő tartózkodás és a gyerekvállalás tekintetében.

Az utolsó fontos kritérium pedig a támogató családi háttér, amelynek létezését sokszor evidensnek, alapvetőnek gondoljuk, pedig korántsem az. Összességében tehát elmondható, hogy a nők és férfiak szakmai útja eltérő.

Szabó Eszter
további cikkek
Galaxisok közepéről kilökődött óriás fekete lyukak statisztikai nyomait azonosították magyar kutatók tudomány Galaxisok közepéről kilökődött óriás fekete lyukak statisztikai nyomait azonosították magyar kutatók Mintegy százezer kvazár adatainak elemzésével magyar kutatók statisztikai bizonyítékot találtak arra, hogy a galaxisok közepében található szupernagy tömegű fekete lyukak egy része keletkezése után kilökődött a helyéről. 2026. október 15. 17:15 Dr. Gelencsér András kapta a Cholnoky-díjat, akinek szavaira felkapjuk a fejünket közélet Dr. Gelencsér András kapta a Cholnoky-díjat, akinek szavaira felkapjuk a fejünket A Pannon Egyetem volt rektora, Dr. Gelencsér András kapta idén a Cholnoky-emlékdíjat. Ez az a dj, amivel Veszprém város a különböző tudományokban kiemelkedő érdemeket szerzett helyi embereket ismer el. A köszöntőbeszédet ráadásul a professzor kollégája, a Magyar Tudományos Akadémia szintén veszprémi illetőségű elnöke, Pósfai Mihály mondta, aki úgy fogalmazott: Gelencsér András stílusa olyan, amire felkapjuk a fejünket, olyan kérdésekről beszél, amelyek égetőek a mostani társadalom számára és arra késztetnek, hogy a jól ismert világot új szemmel nézzük és tovább gondoljuk. 2026. október 9. 17:20 A tudósok is meglepődtek: 194 éves és még mindig aktív, Jonathan közélet A tudósok is meglepődtek: 194 éves és még mindig aktív, Jonathan Már bőven élt, amikor Viktória királynő még csak néhány éve ült a brit trónon, most pedig a tudósok azt vizsgálják, hogyan sikerült közel két évszázadot túlélnie. Jonathan, a 194 éves óriásteknős a világ legidősebb ismert szárazföldi állata. DNS-ének vizsgálata több olyan genetikai sajátosságot is feltárt, amelyek szerepet játszhatnak rendkívüli élettartamában. 2026. október 11. 11:13

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.