Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. november 11. Márton
Veszprém
1°C
2024. november 11. Márton
Veszprém
1°C

Nyolc értékkel gazdagodott tavaly a Veszprém Megyei Értéktár

2021. március 31. 11:02 // Forrás: Veszprém Megyei Értéktár
A 2020-ban a megyei értéktárba felvett kulturális és ipari teljesítményeket Nagyné Bátor Alexandra, a Veszprém Megyei Értéktár Bizottság elnöke mutatta be kedden, az online megrendezett Veszprém Megyei Értékünnepen.

Tavaly a következő értékek kerültek be a megyei értéktárba:

A városlődi Pergő-Rozmaring Táncegyüttes művészeti tevékenysége

A Rozmaring Néptánccsoport 1964-ben alakult a Zágon házaspár vezetésével. A csoport tagjai kezdetben a magyar tánckincs jellegzetességeivel ismerkedtek, de megalakulásuk óta foglalkoznak a magyarországi német nemzetiségi kultúra ápolásával, elsajátításával is.

A Pergő-Rozmaring Táncegyüttes (Fotó: Veszprém Megyei Értéktár)A Pergő-Rozmaring Táncegyüttes (Fotó: Veszprém Megyei Értéktár)

A Pegazus Színház

A Pegazus Színház az ország egyik legkiválóbb bábszínháza: 15 éve működik Pápán Sarkadi Nagy László (igazgató író, dramaturg, báb- és díszlettervező, rendező) és Végh Zsolt (színész, bábszínész) vezetésével. A vezetők alapították és működtették korábban Veszprémben a Kabóca Bábszínházat, azt megelőzően pedig Sümegen az Incifinci Bábszínházat.

A Kisfaludy-kultusz, Kisfaludy Sándor kiemelkedő irodalmi hagyatéka

Kisfaludy Sándor (1772-1884) Sümeg és a Balaton-felvidék kiemelkedő szülöttje, nevét közéleti szerepvállalása, hazaszeretete, a hagyományok iránti tisztelete és irodalmi munkássága tette országosan ismertté és elismertté. Költészete irodalomtörténeti kuriózum, a Himfy szerelmei című dalciklusával a magyar irodalmi ízlés jelentős fordulatát vezette be.

Darnay Kálmán munkássága

Szentmártoni Darnay Kálmán (1864-1945) régész, muzeológus, író, királyi tanácsos, kormányfőtanácsos, az Állami Darnay Múzeum alapító igazgatója, Sümeg jellegzetes alakja.

A 47. Pápai Harcászati Repülőezred

Az ezred jogelődje 1950-ben alakult meg Szentkirályszabadján, majd átképzés céljából Kecskemét, később Taszár és Sármellék repülőterekre települt át. 1958-ban ezreddé szerveződött és a 47. Vadászrepülő Ezred hadrendi elnevezést kapta.

A Magyar Királyi 7. Honvéd Huszárezred (fotó: Veszprém Megyei Értéktár)A Magyar Királyi 7. Honvéd Huszárezred (fotó: Veszprém Megyei Értéktár)

A Magyar Királyi 7. Honvéd Huszárezred

Ferenc József 1868. december 5-én szentesítette a véderőről szóló XL. törvényt, amely a Magyar Királyi Honvédség felállításáról rendelkezett: a hét honvédkerületre felosztott Magyarországon 32 lovasszázad szervezését kellett megoldani.

A Magyar Királyi Vitéz Bertalan Árpád I. Honvéd Ejtőernyős Zászlóalj, később Ezred

1938-ban Szombathelyen 11 fővel alakult meg a katonai szervezet jogelődje az ejtőernyős keret, vitéz Bertalan Árpád százados (később őrnagy) vezetésével. 1939. október 1-jén a honvéd ejtőernyős század Pápára települt, ahol a repülőtér alkalmas volt ejtőernyős kiképzésre. Vitéz Bertalan Árpád rendkívüli pedagógiai érzékkel rendelkezett, az alakulathoz került erős, bátor és néha nehezen kezelhető emberekből fegyelmezett katonákat nevelt, akik rajongással szerették.

A népi fazekas és kályhás mesterségek hagyománya Sümegen

Sümeg történelmében, gazdasági életében évszázadokon át fontos szerepet játszott a népi fazekas-, és kályhásmesterség hagyománya. A sümegi fazék messze földön híres volt, egyrészt a kiváló dörögdi anyag, másrészt a mesterek jó formaérzéke miatt.

vehir.hu

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.