Nem kell a közgazdaságtan professzorának lenni ahhoz, hogy ismerjük a kereslet-kínálat összefüggését, azt, hogy ennek a két tényezőnek az aránya milyen hatással van a piac alakulására, ezzel együtt a termékek áraira, valamint nem utolsó sorban az egyes munkák elvégzéséért járó bérekre.
Sokáig élt a köztudatban az, hogy a diploma jelenti a kulcsot a magasabb bérekhez a munkaerőpiacon, és bár sok szakterületen ez a mai napig így van, az elmúlt években láthatóan felzárkózott a szakképzett dolgozók keresete is a diplomásokhoz.
Ez nem meglepő annak fényében, hogy a 2000-es évek közepén megfigyelhető volt egy tendencia, miszerint a szakképzéssel szemben a fiatalok inkább a diplomaszerzés irányába indultak el, ezzel viszont hiány keletkezett a munkaerőpiacon jól képzett szakemberekből.
Annak érdekében, hogy központi – értsd, állami – beavatkozással normalizálják a helyzetet, azaz kiegyensúlyozzák a munkaerőpiacon a diplomások és szakképzettek arányát, 2015-ben bevezették a szakképzési centrumokat, amelyek azért felelnek, hogy a szakiskolákból a piac igényeinek is megfelelő fiatal szakemberek lépjenek a munkaerőpiacra, akiknek a fizetése felveszi a versenyt a felsőoktatásban végzett társaikkal is.
A szakképzési centrumok 2019-ben vettek új lendületet, amikor a főigazgatók mellé kinevezték a kancellárokat is, akik elsősorban a gazdálkodásért felelnek.
A szakképzési centrumok egyik előnye, hogy rugalmasan tudnak reagálni a piac igényeire, azaz megvan a szabadságuk, hogy képzéseiket a régió profiljához igazítsák. Egyszerűbben megfogalmazva, ha egy térségben erős az autóipari jelenlét, akkor a szakképzési iskolák ehhez kapcsolódó képzéseket tudnak indítani, ahol viszont például a turizmus a vezető ágazat, ott másfajta képzésre tudják helyezni a hangsúlyt.
Összességében egy életpálya-modellt kínálnak a fiataloknak, amely nem veti el a diploma megszerzését sem, erre jó bizonyíték az, hogy több helyen – közte Veszprémben is – a felsőoktatási intézmény és a szakképzési centrum között együttműködés jött létre, hogy érettségivel és szakmával a kezükben a fiatalok akár felsőfokú szinten is elmélyítsék a tudásukat.
Mit jelent mindez a számok nyelvén?
A profession.hu kalkulátora alapján megnéztünk néhány olyan szakmát, amelyhez szakképesítés szükséges, de diploma nem feltétlen. Az oldal a magyarországi átlagkeresetek alapján kalkulálja ki a nettó béreket.
Ezek alapján egy cukrász 200 ezer, egy gépkezelő, vagy egy asztalos 250 ezres fizetésre számíthat. Az oldal szerint a kőművesek 220 ezer nettóval kalkulálhatnak, míg a hegesztők szintén megkereshetik a nettó negyedmilliós fizetést, ahogy az autószerelők is.
Természetesen sok függ a szakmai tapasztalattól, az adott régiótól is, tehát elképzelhető, hogy Kelet-Magyarországon valamivel kisebbek a bérek ugyanazért a munkáért, mint nálunk nyugaton.
