2023. június 2.
//
Anita, Kármen névnap

A vers érzelmi vakcina

Amely épp úgy működik, mint a rendes oltás: attól nem véd meg, hogy átéljünk bizonyos érzelmi szituációkat, de segít, hogy sokkal könnyebben vészeljük át őket. A magyar költészet napja alkalmából Nyáry Krisztián online előadására hívta az érdeklődőket az Eötvös Károly Megyei Könyvtár.

A Holt költők társasága óta tudjuk, hogy „verseket nem azért írunk és olvasunk, mert menő. Azért írunk és olvasunk verseket, mert valamennyien az emberi fajhoz tartozunk, az emberi faj pedig tele van szenvedéllyel. Az orvostudomány, a jog, a közgazdaság... ezek mind nemes dolgok, kellenek a lét fenntartáshoz, de a költészet, a szépség, a romantika, a szerelem: ezek azok, amikért érdemes élni.”

Az persze más kérdés, hogy sajnos sokszor még az irodalomoktatás sem képes átadni, pontosan miért is érdemes elmerülni a költészetben, mert leragad olyan, az egyszeri befogadó szempontjából lényegtelen és érthetetlen részleteknél, hogy hány verslábból áll egy sor, meg éppen mire gondolhatott a költő. Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész viszont annál jobb választ – mi több, válaszokat ad – Érzelmi vakcina – avagy mivégre olvassunk verseket? című online előadásában, amelyet most mi is megpróbálunk összefoglalni. Erősen javasolt ugyanakkor a teljes előadás meghallgatása, amit egy rövid regisztráció után április 13-ig még megtehetnek itt.

Fotó: Vates Facebook oldalFotó: Vates Facebook oldal

A vers, mint érzelmi oltás

Szóval, miért is járunk jól, ha verseket olvasunk? Azért, mert nélkülük sokkal elveszettebbek lennénk. Nyáry szerint minden költemény érzelmi tapasztalatok, szituációk sűrítménye. Olyanoké, mint a születés, a szerelem, a szabadság, a betegség vagy a halál. Életünk során mind találkozni fogunk velük, előbb-vagy utóbb. És amikor ez megtörténik, sokkal jobb lesz, ha tudunk mire támaszkodni, ha van egy mankónk. Vagy, Nyáry szavajárásával élve, egy vakcinánk.

„A vers a legnagyobb érzelmi stresszhelyzetben tulajdonképpen vakcinaként működik: tartalmazza azt a legyengített érzelmi darabot, amivel előzetesen találkozva, a való életben már a legszélsőségesebb szituációt is könnyebben átvészeljük.”

Amióta az emberi civilizáció létezik, még nem találtak föl ennél hatékonyabb módszert és jobb eszközt az érzelmi tapasztalatok társadalmi szintű átadásának, és éppen emiatt, a költészet abban is segít, hogy ne gondoljuk magunkat annyira kívülállónak. Sokszor tűnhet úgy, hogy egyes furcsa, irracionális vagy éppen szégyellnivalónak gondolt érzések miatt kakukktojások vagyunk, de amikor azt olvassuk József Attilától, hogy „A semmi ágán ül kis szívem, / kis teste hangtalan vacog”, akkor rájövünk, hogy a magányunkkal bizony egyáltalán nem vagyunk egyedül.

A versek egyfajta közös tudással is felvérteznek, generációs kapocsként szolgálnak, olvasásuk pedig olyan belátásokkal is bír, amelyek új értelmet adhatnak a korábbi szituációknak – nem véletlen, hogy a költészet szerelmesei sokkal hajlamosabbak az önreflexióra.

Fotó: Hencz PéterFotó: Hencz Péter

Intelligensebb akar lenni? Olvasson költeményeket!

A költészetnek mindamellett nem csak az érzelmi világunkra vannak pozitív hatásai. Tudományos kísérletek bizonyítják, hogy a versolvasás fejleszti a fókuszált gondolkodást, emiatt remek meditációs eszközként is funkcionál. Amikor egy költeményt olvasunk, a kognitív, a vizuális és a nyelvi észlelésért felelős idegpályák egyszerre működnek, ráadásul mivel a versek nagyon gyakran használnak költői képeket, metaforákat, azaz a szavak többletjelentéssel bírnak, kitágul a gondolkodásmódunk. Ezáltal pedig a kreativitásunk és az intelligenciánk is nő.

A versek ritmusa mindemellett a memória fejlesztésében is segít, olyan civilizáció előtti képességeket hív elő, amelyek erősebben stimulálják az agyunkat. Ráadásul egy kellemes ritmusú, már-már zenei csengésű költemény örömet is okoz: gondoljunk csak Weöres Sándor gyermekverseire: „Fut, robog a kicsi kocsi, / Rajta ül a Haragosi, / Din don diridongó. / Ha kiborul az a kocsi, / Leröpül a Haragosi,/ Din don diridongó.” Lehet, hogy a gyerekek nem is értik, miről szól a vers, vagy az egyes szavak értelmét még nem fedezik fel, de a sorok egyértelműen vidámságot csalnak ki belőlük.

Mert végül is a versek olvasása erről is szól: hogy örömöt találjunk bennük. Még ha szomorúak is. A tudatalattinknak ilyenkor is megnyugvást jelentenek.

Bertalan Melinda

További cikkek

Veszprémben lesz az Ünnepi könyvhét országos megnyitója
Veszprémben lesz az Ünnepi könyvhét országos megnyitója
Június 8. és 10. között, a Kossuth utcán rendezik meg Veszprémben a könyvhetet.
Nem kell mindenkinek élsportolónak lennie, de egészségesnek igen!
Nem kell mindenkinek élsportolónak lennie, de egészségesnek igen!
Sporttudomány az egészség és teljesítmény szolgálatában címmel tartották meg a XX. Országos Sporttudományi Kongresszust a Pannon Egyetemen. Az országos rendezvény három napon keresztül látja vendégül a szakma jeles képviselőit.
Mediterrán ritmus és szenvedély – egyenesen Sevillából
Mediterrán ritmus és szenvedély – egyenesen Sevillából
Vérpezsdítő tánc, nagy szerelmi hódításokat bemutató operák – Sevilla érzéki arcát mutatta meg a veszprémieknek.
Hatalmas sikert aratott a Szilágyi néptáncgálája
Hatalmas sikert aratott a Szilágyi néptáncgálája
A Szilágyi Erzsébet Keresztény Általános és Alapfokú Művészeti Iskola dupla előadás keretében rendezte meg hagyományos néptáncgáláját pénteken az Agórában. Az esemény hatalmas sikert aratott: a több mint kétszázötven táncos egyaránt telt ház előtt léphetett színpadra.
Egyszerre elegáns és fiatalos – elindult a MusiColours ifjúsági zenei fesztivál
Egyszerre elegáns és fiatalos – elindult a MusiColours ifjúsági zenei fesztivál
Tizenhárom országból közel ezer fiatal érkezett Veszprémbe, hogy bekapcsolódjanak a MusiColours Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál programjaiba. A fellépőkkel már vasárnap délután lehetett találkozni a város különböző színpadjain, a hivatalos megnyitót viszont csak este tartották az ActiCity-ben. Itt nem csupán a környezet és az új épület miatt elegáns, emelkedett a hangulat, a gyerekek és fiatalok bemutatták, hogy a zene iránti alázat és profizmus nem feltétlen az életkor függvénye.