2021. június 13.
//
Antal, Anett névnap

A vers érzelmi vakcina

Amely épp úgy működik, mint a rendes oltás: attól nem véd meg, hogy átéljünk bizonyos érzelmi szituációkat, de segít, hogy sokkal könnyebben vészeljük át őket. A magyar költészet napja alkalmából Nyáry Krisztián online előadására hívta az érdeklődőket az Eötvös Károly Megyei Könyvtár.

A Holt költők társasága óta tudjuk, hogy „verseket nem azért írunk és olvasunk, mert menő. Azért írunk és olvasunk verseket, mert valamennyien az emberi fajhoz tartozunk, az emberi faj pedig tele van szenvedéllyel. Az orvostudomány, a jog, a közgazdaság... ezek mind nemes dolgok, kellenek a lét fenntartáshoz, de a költészet, a szépség, a romantika, a szerelem: ezek azok, amikért érdemes élni.”

Az persze más kérdés, hogy sajnos sokszor még az irodalomoktatás sem képes átadni, pontosan miért is érdemes elmerülni a költészetben, mert leragad olyan, az egyszeri befogadó szempontjából lényegtelen és érthetetlen részleteknél, hogy hány verslábból áll egy sor, meg éppen mire gondolhatott a költő. Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész viszont annál jobb választ – mi több, válaszokat ad – Érzelmi vakcina – avagy mivégre olvassunk verseket? című online előadásában, amelyet most mi is megpróbálunk összefoglalni. Erősen javasolt ugyanakkor a teljes előadás meghallgatása, amit egy rövid regisztráció után április 13-ig még megtehetnek itt.

Fotó: Vates Facebook oldalFotó: Vates Facebook oldal

A vers, mint érzelmi oltás

Szóval, miért is járunk jól, ha verseket olvasunk? Azért, mert nélkülük sokkal elveszettebbek lennénk. Nyáry szerint minden költemény érzelmi tapasztalatok, szituációk sűrítménye. Olyanoké, mint a születés, a szerelem, a szabadság, a betegség vagy a halál. Életünk során mind találkozni fogunk velük, előbb-vagy utóbb. És amikor ez megtörténik, sokkal jobb lesz, ha tudunk mire támaszkodni, ha van egy mankónk. Vagy, Nyáry szavajárásával élve, egy vakcinánk.

„A vers a legnagyobb érzelmi stresszhelyzetben tulajdonképpen vakcinaként működik: tartalmazza azt a legyengített érzelmi darabot, amivel előzetesen találkozva, a való életben már a legszélsőségesebb szituációt is könnyebben átvészeljük.”

Amióta az emberi civilizáció létezik, még nem találtak föl ennél hatékonyabb módszert és jobb eszközt az érzelmi tapasztalatok társadalmi szintű átadásának, és éppen emiatt, a költészet abban is segít, hogy ne gondoljuk magunkat annyira kívülállónak. Sokszor tűnhet úgy, hogy egyes furcsa, irracionális vagy éppen szégyellnivalónak gondolt érzések miatt kakukktojások vagyunk, de amikor azt olvassuk József Attilától, hogy „A semmi ágán ül kis szívem, / kis teste hangtalan vacog”, akkor rájövünk, hogy a magányunkkal bizony egyáltalán nem vagyunk egyedül.

A versek egyfajta közös tudással is felvérteznek, generációs kapocsként szolgálnak, olvasásuk pedig olyan belátásokkal is bír, amelyek új értelmet adhatnak a korábbi szituációknak – nem véletlen, hogy a költészet szerelmesei sokkal hajlamosabbak az önreflexióra.

Fotó: Hencz PéterFotó: Hencz Péter

Intelligensebb akar lenni? Olvasson költeményeket!

A költészetnek mindamellett nem csak az érzelmi világunkra vannak pozitív hatásai. Tudományos kísérletek bizonyítják, hogy a versolvasás fejleszti a fókuszált gondolkodást, emiatt remek meditációs eszközként is funkcionál. Amikor egy költeményt olvasunk, a kognitív, a vizuális és a nyelvi észlelésért felelős idegpályák egyszerre működnek, ráadásul mivel a versek nagyon gyakran használnak költői képeket, metaforákat, azaz a szavak többletjelentéssel bírnak, kitágul a gondolkodásmódunk. Ezáltal pedig a kreativitásunk és az intelligenciánk is nő.

A versek ritmusa mindemellett a memória fejlesztésében is segít, olyan civilizáció előtti képességeket hív elő, amelyek erősebben stimulálják az agyunkat. Ráadásul egy kellemes ritmusú, már-már zenei csengésű költemény örömet is okoz: gondoljunk csak Weöres Sándor gyermekverseire: „Fut, robog a kicsi kocsi, / Rajta ül a Haragosi, / Din don diridongó. / Ha kiborul az a kocsi, / Leröpül a Haragosi,/ Din don diridongó.” Lehet, hogy a gyerekek nem is értik, miről szól a vers, vagy az egyes szavak értelmét még nem fedezik fel, de a sorok egyértelműen vidámságot csalnak ki belőlük.

Mert végül is a versek olvasása erről is szól: hogy örömöt találjunk bennük. Még ha szomorúak is. A tudatalattinknak ilyenkor is megnyugvást jelentenek.

Bertalan Melinda

További cikkek

Stockfotókból festmények
Stockfotókból festmények
A fotóhasználat és a festészet a nemzetközi trendben régóta „cool”, a stílusnak nagymesterei és szórakoztatóipari szakmunkásai a mai napig alkotnak. Szombat délelőtt egy hazai művész festményeiből nyílt kiállítás a Művészetek Házában.
Egy érintetlen kultúra utolsó remekművei
Egy érintetlen kultúra utolsó remekművei
Mintegy kilencven évvel ezelőtt Molnár Mária református misszionárius hozta Magyarországra a melanéz őslakosok azon használati tárgyait, amiket most a Laczkó Dezső Múzeumban nézhetünk meg.
Idén nyáron karácsonyozhatunk
Idén nyáron karácsonyozhatunk
Újabb projektet jelentett be szerdán a „Veszprém az Élhető Város” akciócsoport: A Zene Városa – a városlakók zenéje néven indít projektet Veszprém Város Vegyeskara, melynek első lépéseként június 24-én Napfényes Karácsony címmel tartanak oratóriumi estet, pótolva tavalyi hagyományos ünnepi koncertjüket.
A miniszobrok is csatlakoztak a szurkolók táborához
A miniszobrok is csatlakoztak a szurkolók táborához
Nemzeti színű mezbe bújt Ödön, az utcazenész és LeoNóra, a kislány, de még a folyamatos szolgálatot teljesítő Ernő is felkapta szurkolói sálját.
Rendhagyó Séd-bemutató a Dubniczay-palotában
Rendhagyó Séd-bemutató a Dubniczay-palotában
Kedd délután a Dubniczay-palotában mutatták be – többek között – a Séd – kritikai lap elmúlt négy lapszámát, de nem csak ezért volt rendhagyó az összejövetel, hanem azért is, mert megjelent az első Séd-könyv, vagyis Csuhai István Szobornék városa című műve.