2022. január 25.
//
Pál névnap

A vers érzelmi vakcina

Amely épp úgy működik, mint a rendes oltás: attól nem véd meg, hogy átéljünk bizonyos érzelmi szituációkat, de segít, hogy sokkal könnyebben vészeljük át őket. A magyar költészet napja alkalmából Nyáry Krisztián online előadására hívta az érdeklődőket az Eötvös Károly Megyei Könyvtár.

A Holt költők társasága óta tudjuk, hogy „verseket nem azért írunk és olvasunk, mert menő. Azért írunk és olvasunk verseket, mert valamennyien az emberi fajhoz tartozunk, az emberi faj pedig tele van szenvedéllyel. Az orvostudomány, a jog, a közgazdaság... ezek mind nemes dolgok, kellenek a lét fenntartáshoz, de a költészet, a szépség, a romantika, a szerelem: ezek azok, amikért érdemes élni.”

Az persze más kérdés, hogy sajnos sokszor még az irodalomoktatás sem képes átadni, pontosan miért is érdemes elmerülni a költészetben, mert leragad olyan, az egyszeri befogadó szempontjából lényegtelen és érthetetlen részleteknél, hogy hány verslábból áll egy sor, meg éppen mire gondolhatott a költő. Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész viszont annál jobb választ – mi több, válaszokat ad – Érzelmi vakcina – avagy mivégre olvassunk verseket? című online előadásában, amelyet most mi is megpróbálunk összefoglalni. Erősen javasolt ugyanakkor a teljes előadás meghallgatása, amit egy rövid regisztráció után április 13-ig még megtehetnek itt.

Fotó: Vates Facebook oldalFotó: Vates Facebook oldal

A vers, mint érzelmi oltás

Szóval, miért is járunk jól, ha verseket olvasunk? Azért, mert nélkülük sokkal elveszettebbek lennénk. Nyáry szerint minden költemény érzelmi tapasztalatok, szituációk sűrítménye. Olyanoké, mint a születés, a szerelem, a szabadság, a betegség vagy a halál. Életünk során mind találkozni fogunk velük, előbb-vagy utóbb. És amikor ez megtörténik, sokkal jobb lesz, ha tudunk mire támaszkodni, ha van egy mankónk. Vagy, Nyáry szavajárásával élve, egy vakcinánk.

„A vers a legnagyobb érzelmi stresszhelyzetben tulajdonképpen vakcinaként működik: tartalmazza azt a legyengített érzelmi darabot, amivel előzetesen találkozva, a való életben már a legszélsőségesebb szituációt is könnyebben átvészeljük.”

Amióta az emberi civilizáció létezik, még nem találtak föl ennél hatékonyabb módszert és jobb eszközt az érzelmi tapasztalatok társadalmi szintű átadásának, és éppen emiatt, a költészet abban is segít, hogy ne gondoljuk magunkat annyira kívülállónak. Sokszor tűnhet úgy, hogy egyes furcsa, irracionális vagy éppen szégyellnivalónak gondolt érzések miatt kakukktojások vagyunk, de amikor azt olvassuk József Attilától, hogy „A semmi ágán ül kis szívem, / kis teste hangtalan vacog”, akkor rájövünk, hogy a magányunkkal bizony egyáltalán nem vagyunk egyedül.

A versek egyfajta közös tudással is felvérteznek, generációs kapocsként szolgálnak, olvasásuk pedig olyan belátásokkal is bír, amelyek új értelmet adhatnak a korábbi szituációknak – nem véletlen, hogy a költészet szerelmesei sokkal hajlamosabbak az önreflexióra.

Fotó: Hencz PéterFotó: Hencz Péter

Intelligensebb akar lenni? Olvasson költeményeket!

A költészetnek mindamellett nem csak az érzelmi világunkra vannak pozitív hatásai. Tudományos kísérletek bizonyítják, hogy a versolvasás fejleszti a fókuszált gondolkodást, emiatt remek meditációs eszközként is funkcionál. Amikor egy költeményt olvasunk, a kognitív, a vizuális és a nyelvi észlelésért felelős idegpályák egyszerre működnek, ráadásul mivel a versek nagyon gyakran használnak költői képeket, metaforákat, azaz a szavak többletjelentéssel bírnak, kitágul a gondolkodásmódunk. Ezáltal pedig a kreativitásunk és az intelligenciánk is nő.

A versek ritmusa mindemellett a memória fejlesztésében is segít, olyan civilizáció előtti képességeket hív elő, amelyek erősebben stimulálják az agyunkat. Ráadásul egy kellemes ritmusú, már-már zenei csengésű költemény örömet is okoz: gondoljunk csak Weöres Sándor gyermekverseire: „Fut, robog a kicsi kocsi, / Rajta ül a Haragosi, / Din don diridongó. / Ha kiborul az a kocsi, / Leröpül a Haragosi,/ Din don diridongó.” Lehet, hogy a gyerekek nem is értik, miről szól a vers, vagy az egyes szavak értelmét még nem fedezik fel, de a sorok egyértelműen vidámságot csalnak ki belőlük.

Mert végül is a versek olvasása erről is szól: hogy örömöt találjunk bennük. Még ha szomorúak is. A tudatalattinknak ilyenkor is megnyugvást jelentenek.

Bertalan Melinda

További cikkek

Veszprémbe látogat a 8. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál
Veszprémbe látogat a 8. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál
A négynapos – január 27-30. között zajló – rendezvényen összesen hat nemzetközi dokumentumfilmet vetítenek a Cinema Cityben, melyek komoly nemzetközi sikereket értek el a közelmúltban.
Kortárs ékszerművészek alkotásaiból nyílt kiállítás a Dubniczay-palotában
Kortárs ékszerművészek alkotásaiból nyílt kiállítás a Dubniczay-palotában
A Művészetek Háza 2022-ben változatosabbá teszi kiállítási palettáját: új tematikaként jelenik meg a design és az iparművészet. Az Érintkezések/Contacts a kortárs textil-és ékszerművészek legfrissebb munkáit mutatja be.
Mit tanulhatunk Újvidéktől, Európa 2022-es kulturális fővárosától?
Mit tanulhatunk Újvidéktől, Európa 2022-es kulturális fővárosától?
Egyszerre ránt vissza a múltba és néz a jövőbe, rendkívül lendületes és nem fél szembenézni a multikulti lét kérdéseivel. 2022-ben a szerbiai Újvidék Európa egyik kulturális fővárosa, a grandiózus évnyitó ünnepségre pedig Veszprém is meghívást kapott, ami remek apropót adott ahhoz, hogy tippeket gyűjtsünk déli szomszédunktól a kevesebb mint 12 hónap múlva esedékes címváltásig.
Öt ok, amiért idén el kell látogatni Újvidékre
Öt ok, amiért idén el kell látogatni Újvidékre
Képregény kiállítás, fesztivál egy erődben, vendégszerető emberek és isteni ételek. Ha önmagában a tény, hogy belekukkanthatunk, mit jelent a gyakorlatban az Európa kulturális fővárosa cím, nem elég, mondunk még egy pár okot, amiért érdemes déli szomszédunk felé venni az irányt.
Kálomista Gábor Veszprémben: 'Megrepedt a feledés szarkofágja, amit felépítettek 2006 köré'
Kálomista Gábor Veszprémben: 'Megrepedt a feledés szarkofágja, amit felépítettek 2006 köré'
A Polgári szalon vendége volt Kálomista Gábor, a sok indulatot kiváltó Elkxrtuk című film producere, aki a veszprémi közönség előtt mesélt a 2006-os Őszödi beszédet és az akkori zavargásokat feldolgozó politikai krimi kulisszatitkairól, többek közt arról, hogyan próbálták megnehezíteni a film forgatását, majd a bemutatását követően azt, hogy eljusson a közönséghez. Ezen kívül Kálomista Gábor azokról az évekről is nyíltan beszélt, amit a veszprémi kézilabdaklub élén töltött, valamint Marian Cozma meggyilkolásáról is.