2021. május 16.
//
Botond, Mózes névnap

Reneszánszukat élik a társasjátékok

Fókuszáltabbá tesz, türelemre tanít, javítja a memóriát és szórakoztat, mi az? Ha egy találós kérdés megfejtése lenne, akkor ez alapján is lehetne definiálni a társasjátékot. A társasjáték néhány éve ismét óriási divat Magyarországon is, és ez nem véletlen, hiszen megannyi élményt rejtenek magukban, ezen felül pedig sok-sok pozitív hatása is van társasoknak.

Van egy korosztály (a mai 50 évesek) akiktől ha megkérdezzük, mi az a Gazdálkodj okosan!, vagy a Monopoly, azonnal rávágják, hogy társasjáték. Mert ez a generáció még abban az időszakban nőtt fel, amikor nem voltak mobiltelefonok, tévé sem nagyon. Így nem maradt más hátra, minthogy összegyűltek az emberek valakinek a lakásában, és előkerült egy pakli kártya, vagy egy stratégiai játék, családi játék, logikai játék, ügyességi játék, kockajáték, egyszóval valamilyen társasjáték.

A mai kor embere is rájött arra, hogy bár izgalmas az elektromos kütyük nyomkodása, de néha igazán különleges utazás tud lenni, ha még néhány másik emberrel leülnek és játszanak egy igazán jót, sok nevetéssel, izgalommal, pillanatnyi bosszankodással. Mert a társasjáték az ember minden szervére képes hatni. S épp ezért, ahogy a felnőttek, éppúgy a gyermekek is örömüket tudják benne lelni.

Szerencsére egy ideje ismét reneszánszát éli a „társasozás” világa. Újból lehet kapni a régi játékokat, sőt, kiegészült a repertoár új lehetőségekkel is.

Az utóbbi időben minket is beszippantott a társasjátékok világa, ahogy a megkopott régi dobozok – meggyűrt kártyáikkal, hiányzó bábuikkal és enyhe dohszagukkal együtt –, úgy az utóbbi időben piacra került játékok is. Nálunk egy „társas” este - vagy inkább délután, ami általában késő estébe nyúlik – már sok sírást, nevetést, asztalra csapást látott. Végül mindannyian beláttuk, hogy számolni kell a vereséggel – és egyeseknél az azzal együtt járó sírással vagy durcázással –, ám valamilyen szempontból mindenki nyertes lesz ezeknek az estéknek. Ezekből a játékokból ugyanis rengeteget tanulhatnak, még felnőttként is. Ám ha gyerekekkel együtt játszunk, akkor a társasjátékok nyertesei, legalábbis hosszútávon, mindenképpen a gyerekek, hiszen a társasok által megszerzett tudásnak később is óriási hasznát vehetik. Hogy miért?

  • Segít a koordináció finomhangolásában
  • Türelemre tanít
  • Javítja a koncentrációt
  • Segít fókuszálni
  • Együttműködni tanít
  • Szabályok betartására és azok követésére ösztönöz
  • Erősödik a versenyszellem és az empátia
  • Kudarc és annak feldolgozására tanít

Egy tavaly novemberben publikált kutatás eredményei arra utalnak, hogy az idősebb korosztály tagjainak is érdemes alámerülni a társasjátékok varázslatos világába. A University of Edinburgh munkatársai több mint ezer 70 éves résztvevővel töltettek ki a problémamegoldást, a gondolkodás sebességét, illetve általános kognitív készségeket mérő teszteket.

A teszteket 3 évente ismételték, egészen az alanyok 79. születésnapjáig. A résztvevőket 70, illetve 76 éves korukban arról is megkérdezték, hogy milyen gyakran játszanak – például kártyáznak, sakkoznak vagy fejtenek keresztrejtvényt.

Az eredmények arra utalnak, hogy azok, akik gyakrabban űzik a fent felsorolt tevékenységeket, jobb kognitív mutatókkal rendelkeznek 70 éves korukban. Ezen felül azok körében, akik több időt töltöttek játékkal, lassabb volt a mentális hanyatlás mértéke 70 és 79 éves koruk között, főképp a memória tekintetében. A legjobb hír pedig, hogy úgy tűnik, sosem késő elkezdeni: azok, akik megnövelték a játékokkal töltött időt 70 és 76 éves koruk között, szintén lassabb mentális hanyatlást figyeltek meg a kutatók – olvashatjuk a pszichoforyou.hu cikkében.

De amiért a leginkább érdemes újra elővenni a szekrények mélyéről a társasjátékokat, az a mai kor legnagyobb kincse, a minőségi idő. Hiszen játék közben mindenki ugyanabban a csodás világban van. Nem szakítja el a szülőktől a gyermeket a tévé, a telefon, hanem együtt, egy csapatként vívnak meg a sárkánnyal, vagy éppen gazdálkodnak okosan egy közös ügyért, egymásra hangolódva, egymásra figyelve.

Riskó Annamária

További cikkek