2021. október 24.
//
Salamon névnap

A magyar turizmuspolitika egybecseng a fenntarthatósággal

Több Balaton, kevesebb Adria. A miniszterelnök tavaly nyárra vonatkozó kijelentése mostanra szállóigévé vált, pedig ha a bolygó sorsát is szem előtt tartó turisták akarunk lenni, akkor ezt a gondolatot járványmentes időszakban is érdemes szem előtt tartanunk.

Annyi kitétellel persze, hogy a Balaton lerohamozása helyett kevésbé felkapott hazai területeket is felkeresünk, vagy legalább nem csak egy szűk három hónapos időintervallumban látogatjuk legnagyobb tavunkat és környékét. De ne rohanjunk ennyire előre.

A turizmus környezetkárosító hatásairól, illetve az azzal összefüggő társadalmi, gazdasági problémákról egyre többet lehetett hallani a pandémia előtt, elsősorban a tömegturizmus, a rapid, egynapos kiruccanások értelmetlensége és a röhejesen olcsó repjegyek tekintetében. Tény és való, az utazás elég rendesen otthagyja a lábnyomát a környezeten, ugyanakkor azt sem lehet elfelejteni, hogy számos pozitív hatással is bír: nagy mértékben formálhatja a világról és lakóiról alkotott nézeteinket, hatalmas élményt jelent és nem mellesleg jelentősen hozzájárul a gazdaság növekedéséhez: Magyarországon például a GDP 8%-a a turizmusból eredt 2019-ben.

Fotó: Emma Fabbri / UnsplashFotó: Emma Fabbri / Unsplash

Nem véletlenül kezdtek szakemberek és aktivisták már a 80-as években foglalkozni azzal, hogyan hozható egyensúlyba a két oldal, miként tudnánk a fenntartható fejlődést a turizmusban is megvalósítani. Azaz azt az elképzelést, hogy miközben kielégítjük a jelen generáció szükségleteit, nem veszélyeztetjük a jövő generációinak lehetőségeit sem saját szükségleteik kielégítésére.

Arról, hogy ez Magyarországon miként valósul meg, dr. Lőrincz Katalin, a Pannon Egyetem Turizmus Intézeti Tanszékének oktatója beszélt az I. GreenLike Infonapon tartott online előadásában. E tekintetben szerinte elég jól állunk, hiszen a hazai turizmuspolitika régóta nagy hangsúlyt fektet a belföldi turizmus élénkítésére, amely valóban nemcsak egyfajta kampány, de az élhetőbb jövő egyik alappillére is.

Fotó: Bence Balla Schottner / UnsplashFotó: Bence Balla Schottner / Unsplash

Hiába kerül ugyanis nevetségesen kevés pénzbe egy külföldi repjegy, fenntarthatóság szempontjából sokkal jobban tesszük, ha rövid kiruccanásokra nem egy idegen országba indulunk, hanem a hazai látnivalókat fedezzük fel, amelyekből bőven akad sok izgalmat kínáló. Budapest például kifejezetten elöl jár ebben, ráadásul a főváros nagy hangsúlyt fektet a kulturális örökség védelmére és az egészségturizmusra, a fürdők népszerűsítésére, amelyek a maguk nevében ugyancsak a fenntarthatóságot szolgálják. Annak ugyanis az egyik fontos kitétele, hogy csak olyasmit fejlesszünk, amit hosszú távon is képesek leszünk fenntartani és teljesen új attrakciók kigondolása helyett inkább a már meglévő alapokra építsünk.

Ilyen szempontból tehát nagyon jó ötlet a hungarikumok gyűjteménye, mellyel ráadásul a mezőgazdaságot is támogathatjuk – gondoljunk csak a kalocsai paprikára –, a népi építészet megújításának olyan elemeire, mint a szentendrei skanzen, a helyi ellátóláncok részét képező termelői piacok népszerűsítése vagy a nemzeti parkok megőrzése. Utóbbiak már csak azért is fontosak, mert a nemzeti parkok olyan génbankokként szolgálnak és olyan hagyományokat őriznek, amelyek a turizmus nélkül gyakran eltűnnének – remek példa erre az Alföld, a Hortobágy jellegzetességének is számító magyar szürkemarha. Ráadásul az állat- és növényvilághoz is közelebb visznek minket, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megtanuljuk tisztelni és óvni azt.

Fotó: Zoltan Tasi / UnsplashFotó: Zoltan Tasi / Unsplash

A fejlesztés helyes irányát támogatják egyébként az olyan minőségjelző díjak is, mint a hazai strandok vízminőségét mérő Kék Zászló vagy a Zöld Szálloda program, amelyek a felelősebb gondolkodást segítik elő a szolgáltatók részéről is.

De a fenntarthatóság irányába tett fontos lépés a Balaton rebrandingje és a szezon kitolása, a túrázás, vitorlázás, a kilátók népszerűsítése vagy éppen a kerékpárutak fejlesztése is, ami fontos lépés lehet a jövőben afelé, hogy ne csak szép helyeink és izgalmas látnivalóink legyenek, de környezetkímélőbb módon is meg lehessen őket közelíteni.

Bertalan Melinda

További cikkek

Félszáz 4 csillagos szállodaszobával bővül Veszprém turisztikai kínálata
Félszáz 4 csillagos szállodaszobával bővül Veszprém turisztikai kínálata
Közel egyharmadával, összesen 50 db négycsillagos szobával fog emelkedni Veszprém szálláshelyeinek száma a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program szállodaépítés és kapacitásfejlesztési programjának köszönhetően. A tervek elkészültek, a munkagépek pedig már dolgoznak az Oliva Étterem és Hotel, a Betekints Hotel és a Hotel Historia Malomkertnél.
Járt utat a járatlanért
Járt utat a járatlanért
„Takarodjatok haza, turisták!” Bár ez az a mondat, ami valószínűleg sokáig nem fog újra elhangzani egyetlen korábban turisztikailag túlterhelt célpont lakóinak szájából sem, a turizmus fenntarthatóvá tételének felelőssége nem hárult el. Sőt. Most van itt az idő, hogy új, etikusabb utakat jelöljünk ki jövőbeli kalandozásainkhoz.
Nyár végéig látogathatók a várbéli egyházi turisztikai attrakciók
Nyár végéig látogathatók a várbéli egyházi turisztikai attrakciók
Tíznapos programsorozattal ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját a Szaléziánum augusztus 20. és 29. között. Ez az utolsó lehetőség, hogy a várbéli egyházi intézmények nyitva lesznek a turisták előtt, utána nagyszabású felújítások kezdődnek.
Szorongás és túlzott elvárások: amiket inkább ne pakolj be a bőröndbe nyaraláskor
Szorongás és túlzott elvárások: amiket inkább ne pakolj be a bőröndbe nyaraláskor
Él a fejünkben egy tökéletes kép a nyaralásról: minden nagyszerű, az évünk legjobb pillanatait éljük meg, és mire hazaérünk, teljesen feltöltődünk. Aztán ott a valóság, amelyben sokszor szorongunk, mert nem alakul minden a tervek szerint, az elvárások miatt lemaradunk az igazi élményekről és fáradtabbak vagyunk, mint indulás előtt.
Csopakon található a legjobb balatoni strand
Csopakon található a legjobb balatoni strand
2004 óta hirdeti meg a Kék hullám zászló strandminősítést az üdülőrégió önkormányzatait tömörítő Balatoni Szövetség, melyet idén 43 balatoni strand kapott meg. A legtöbb pontszámot a csopaki Községi strand gyűjtötte össze.