- Miből áll egy uniós biztos munkarendje?
- Kikkel ápolt jó viszonyt és kikkel nem?
- Létezhet-e összeurópai politika bármilyen szakterületen is?
- Hol lehetne javítani az oktatáson?
- Miért olyan kiélezett Magyarország és az EU viszonya?
- Valóban lenézik a magyarokat Európában?
- Miért látjuk másképpen a dolgokat itthon, mint Brüsszelben?
Navracsics Tibor 2014 és 2019 között volt az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa, aki mindezeket a dilemmákat a saját bőrén tapasztalta meg. A Baranya Megyei Europe Direct Iroda és a House of European Affairs and Diplomacy – PTE közös szervezésében megvalósult beszélgetésen ezt az öt évet felölelő időszakot emelték ki a veszprémi politikus életpályájából és kérdezték az érintettet tapasztalatairól a brüsszeli életről, a többi politikusról és személyes meglátásairól is néhány aktuál- és szakpolitikai kérdés kapcsán.
Mindezt egyelőre az online térben, egy zoom-konferencián múlt pénteken.
Szerdán biztosan Brüsszel, hétvégén már Magyarország
Navracsics Tibor biztosi karrierje sokáig nem állt biztos lábakon, a saját elmondása szerint 2014-ben sokan fogadtak volna arra, hogy már a jelöltsége is megbukik. Végül nem nekik lett igazuk, sőt sokáig az is terítéken volt, hogy ő lesz a bővítésért felelős terület vezetője, ami a biztosi pozíciók közül az egyik legnagyobb befolyással bíró tárca. Abban, hogy végül nem őrá bízták ezt a területet annak is szerepe volt, hogy Nagy-Britannia mellett Magyarország sem támogatta Jean-Claude Juncker bizottsági elnöki jelöltségét. Ennek ellenére Juncker elfoglalhatta az elnöki széket, viszont ezek után sok esély nem volt arra, hogy a frissen megválasztott luxemburgi származású elnök támogatja a magyarok és Navracsics Tibor törekvéseit a bővítési biztosi pozícióért.
Ezek után a kultúráért, oktatásért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős, széles területeket összefogó biztosnak nevezték ki.
Az Európai Bizottság biztosai 2014-2019 között, köztük Navracsics Tibor (forrás: euractiv.com)
Bár Navracsics Tibor számos könyvet írt már az EU működéséről, az intézményrendszeren belüli munkáról, az számára is ismeretlen volt, hogy milyen konkrét elfoglaltságokkal jár majd ez az új munkakör. Főleg azért, mert nem lehet sztereotip módon általánosítani a biztosokat, van amelyiket főleg Brüsszelhez köti a munkája, számos tárgyalást, megbeszélést itt kell lefolytatnia, míg az ő területe megkövetelte azt, hogy sokat utazzon, ellátogasson az Unió összes országába.
Érdekes jelenség, de például azokat a biztosokat, akiknek nagyobb hierarchikus hatásköre van, általában Brüsszelhez köti a munkájuk, míg például ő számos helyre ellátogathatott, több várost és embert megismerhetett, tehát nem egy hivatalnoki munkaköre volt.
A novemberi kinevezése után körülbelül egy hónappal már kikristályosodott ez a része az ötéves munkájának, így akkor feleségével azt a döntést hozták, hogy a család Magyarországon marad.
Egyébként sok akkor kinevezett biztos felesége, vagy férje követte párját Brüsszelbe, viszont ahogy Navracsics Tibor visszaemlékezik, az évek alatt többen hazaköltöztek közülük is. Ő inkább azt választotta, hogy lehetőség szerint minden hétvégén hazarepül. De egyébként is, a szerdák kivételével, amikor a biztosoknak közös értekezlete volt, általában úton volt.
Navracsics Tibor a legtöbb biztosi kollégájával jó viszonyt ápolt és voltak olyan diplomáciai programok, amikor több napig is együtt voltak, ekkor alakultak ki azok a személyes kapcsolatok is, ami után az egymás iránti szimpátia, vagy éppen az ellenszenv is megfogalmazódott bennük.
Előbbiek felsorolásánál a veszprémi politikus több nevet is említett, a finn Jyrki Katainent és az ír Phil Hogant például. Akivel viszont nem volt felhőtlen a kapcsolata az Vera Jourová volt. A cseh politikusnő neve ismerős lehet, hiszen az Európai Bizottság mostani alelnöke a magyar médiában is többet szerepelt az elmúlt időben, amikor élesen bírálta a demokrácia és szólásszabadság szempontjából hazánkat.
Egyébként volt biztosi kollégáival azóta is tartja a kapcsolatot, kevesen gondolnák, de egy közös WhatsApp csoportjuk is van, amit használnak. A közvetlen munkatársaival szintén nem szűnt meg a kapcsolat, de például kabinetfőnöke nem tért haza Magyarországra, hanem az ő utódjának, Mariya Gabrielnek is ő lett a kabinetvezetője. Az, hogy egy uniós biztos nem a saját nemzetéből nevez ki kabinetfőnököt, jelen esetben Bulgáriából különleges az EU intézményrendszerében.
Au Európai Bizottság brüsszeli székháza (forrás: Wikipédia)
Mit tehet egy biztos az összeurópai oktatásért, ifjúságpolitikáért és kultúráért?
Joggal merül fel a kérdés, hogy mennyire lehet összeurópai szinten kezelni olyan területeket a társadalomban, mint az oktatás, vagy az ifjúságügy, a kultúráról nem is beszélve! Navracsics Tibor elmondása szerint itt főleg a szubszidiaritás elve működik, azaz még mindig a tagállamok hatáskörébe tartoznak ezek a területek, amellyel önmagában nincs is probléma.
Az ő feladata az volt, hogy egyfajta együttműködés, közös gondolkodás jöjjön létre az országok között ezeken a területeken. A gyakorlatban a legjobb példa erre az Erasmus-program, ami Navracsics Tibor szerint az EU egyik legjobb és legszebb programja ahhoz, hogy közelebb hozza egymáshoz az embereket, elsősorban a fiatalokat. Az pedig egy hatalmas érték manapság, ha valamelyik európai városban, megvan egy ismerős telefonszáma, amit bármikor felhívhatunk, ha abban az országban vagyunk.
A politikában a legszebb, hogy hogyan lehet rábírni az embereket arra, hogy a saját szabadidejükből a köz ügyeinek a politikus által fontosnak vélt célok érdekében energiát áldozzanak
- vallja Navracsics Tibor, aki szerint a biztosi portfóliója ehhez közel állt.
Amikor arról faggatták, hogy mi volt a legnagyobb dicséret, amit munkájáért kapott, a máltai oktatási miniszter szavait idézte, aki amikor megveregette a vállát munkája végén, azt mondta, abból a helyzetből, ahonnan indult nem lehetett könnyű ennyi eredményt elérni. Ezzel a máltai politikus arra utalt, hogy magyar biztosként még 2014-ben, amikor országunk kormánya számos kérdésben az EU-val ellentétes állásponton állt, Navracsicsot a Le Monde, francia napilap egyenesen az európai integráció Darth Vader-ének nevezte, mivel a Fidesz-KDNP kormány külügyminiszteri pozíciójából érkezett meg Brüsszelbe. Ebből az előítéletből sikerült pozitív képet kialakítania végül.
forrás: politico.eu
Jót tesz-e az európai ügyeknek a brüsszeli légkör?
Abba a Belgiumba érkezett meg 2014-ben, ahol az emberek inkább flamandnak, vagy vallonnak aposztrofálják magukat, mintsem belgának, tehát az országon belül már-már tradicionális széthúzás van. Ennek ellenére a belgák tökéletesen értik és jól kezelik azt az adminisztratív rendszert, döntéshozatali mechanizmust, ami az Uniót jellemzi. Nem véletlen, hogy az Európai Tanács három elnökéből kettő is belga volt.
Navracsics Tibor szerint abban, hogy a hazai közvéleményben ilyen könnyen táptalajra találnak az EU-t bíráló üzenetek, nagy szerepe van a kulturális különbségnek, hogy itthon nem értik az uniós intézményrendszer működését az emberek.
Abban a volt uniós biztos is egyetért, hogy számos problémája van az EU-nak, viszont
azt sosem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy 70 éve egy olyan kontinensen tartja fent a békét az Európai Unió, ahol azelőtt két világháború is kirobbant és végigsöpört a nemzetállamokon.
Föderatív, vagy nemzetállamok Európája?
Valahol a kettő között van az a pont, ami a legideálisabb lenne, de nehéz, vagy inkább nem is lehet meghatározni pontosan, hogy hol. Navracsics Tibor a volt magyar külügyminisztert, Martonyi Jánost idézte, aki szerinte a legjobban megfogalmazta az Unió lényegét:
"közösség a közösségben".
Tehát nem egymást kizáró identitásokról beszélünk, lehet valaki egyszerre jó európai és jó magyar is.
Ha jó veszprémi vagy, jó magyar is tudsz lenni, ha jó magyar vagy, jó európai is lehetsz.
Ha a szakpolitikák felől közelítjük meg ezt a kérdést, akkor is az látszik, hogy nemzetállamok a saját érdekeik szerint erőltetik, vagy ellenzik az együttműködést. Magyarországot sokszor bekategorizálják EU-ellenesnek, pedig például a mezőgazdaság területén éppen hazánk prioritásai közé tartozik az Unión belüli együttműködés, addig a finnek, vagy a hollandok pont ellenzik ezt. Mindenki a saját érdekei szerint.
Vita az EU országai közt (forrás: europarl.europa.eu)
Oktatás, mint kontinenseken átívelő kiélezett versenyhelyzet
Talán az oktatás kérdésköre az, amely kapcsán sokszor felmerül az összeurópai fellépés, hogy javítsanak rajta, ugyanakkor a volt biztos szerint először külön kéne választani a tudományterületeket.
Pontosabban a műszaki tudományokat a nemzeti identitás szempontjából fontos tárgyaktól, mint például az irodalom, vagy a történelem. Hiszen,
amíg 2+2 Bulgáriától Írországig mindenhol 4, addig az európai történelmet nem lehet egységes szemüvegen keresztül értelmezni.
Navracsics Tibor szerint tehát a műszaki területen tudna Európa leginkább fejlődni, amire nagy szükség is lenne, hiszen Kína és az USA már most osztályokkal magasabb szinten jár előttünk. Ráadásul pont ezeken a területeken, ahol nagy a versenytársi nyomás, az együttműködést is könnyebb lenne megvalósítani az európai országok között.
Tehetségesek a magyarok, de nem tudnak felöltözni
Mit tanult Navracsics Tibor ötéves ciklusa alatt Európáról és benne a magyarokról? – Tehetjük fel a legilletékesebbnek ezt a kérdést, aki rögtön a magyarokra jellemző kishitűség jogosságának cáfolatával válaszolt.
Ahogy arról már korábban szó volt, hogy Navracsics Tibor munkaköréből kifolyólag számos európai országban és azok kisebb-nagyobb városaiban is megfordult, ahol nem csak a fővárosok multikulti közegét ismerte meg, hanem az átlagos európai embereket is. Ebben az összevetésben pedig szerinte Magyarországnak és a magyaroknak egyáltalán nincs okuk szégyenkezni.
Sokszor nem is jut el a hazai hírekbe, de sok nemzetközi díj és elismerés kitüntetettje is magyar. Ebből viszont rögtön adódik a negatívum is, amiket Navracsics tapasztalt az évek során, miszerint a magyarok sokszor alig tudnak angolul megszólalni, valamint az öltözködésben sem követik az ilyenkor elvárható stílust. Amíg ők azt hiszik, hogy egy farmer és póló laza viseletnek számít, az adott illusztris környezetben inkább a kínos hatást kelt.
Olyan érzés, mintha az egész nemzetnek nem lett volna gyerekszobája.
Mindezek ellenére a magyaroknak nincsen rossz híre Európában, viszont a saját társadalmunknak is nyitottabbnak kellene lennie, egy nemzetközi fogadáson nem csak egymással beszélgetni, hanem ismeretlenekkel, más országból jöttekkel társalogni.
Az első tagmondatba a Bizottság, a másodikba a magyar kormány kötött volna bele
Navracsics Tibor biztosi karrierje egybevág azzal az időszakkal, amikor a magyar közélet az EU-val folytatott harcoktól volt hangos, kezdve a migrációtól a CEU-ügyön át az akadémiai kérdéséig.
Őt ezek küzül leginkább a CEU-botrány érintette oktatási biztosként, erre az időszakra Navracsics is úgy gondol vissza, mint az egyik legnehezebb hónapokra. Főleg azért, mert informálisan ugyan, de a biztosoknak van egyfajta közvetítő szerepe is országuk és az EU között.
Volt olyan időszak, amikor nem tudtam volna egy összetett mondatot úgy elmondani, hogy az első felébe a Bizottság, a másodikba pedig a magyar kormány ne kössön bele.
De továbbra is azt gondolja, a legnagyobb probléma mindkét fél oldalán az, hogy reménytelenül nem tudják megérteni egymást.
Az EP strasbourg-i székhéza
Egy történelmi esemény, de megannyi látásmód
Arról, hogy ezek az eltérő történelmi és kulturális látásmódok mennyire különböznek egymástól, Navracsics Tibor több konkrét példát is hozott.
2018-ban, amikor a Kulturális örökség európai éve volt az akkori lett miniszterelnök kereste meg azzal, hogy összeurópai szinten ünnepeljék meg 1918-at, amikor az I. világháborút követően számos nemzetállam elnyerte a függetlenségét, többek közt Lettország is. Navracsics felhívta a figyelmét a lett elnöknek arra, hogy a magyarok szempontjából ez egy tragikus történelmi eseménnyel is összeköthető, nevezetesen Trianonnal. Erre a lett miniszterelnök őszinte meglepettséggel visszakérdezett: Miért? Magyarország is akkor lett független!
Ez a példa is jól mutatja azt, hogy bár hazánk valóban akkor lett önálló nemzetállam, de az, hogy ezért Trianon által milyen árat fizettünk, az európai közgondolkodásban már nincs benne.
De ugyanígy lehet tekinteni a migrációellenességre is. Amíg hazánkban a történelmi beidegződés miatt a muszlimokról egyből a 150 éves török uralomra asszociálunk, addig a franciák, vagy a belgák az egykori gyarmatbirodalmaik lakóit látják bennük. Ők így, mi pedig másképpen vagyunk szocializálva.
forrás: fuen.org
Otthonosan az uniós szerepben, otthon a kormánybiztosi pozícióban
Végezetül szóba került Navracsics Tibor jelene is, amiből adódik a kérdés, hogy uniós biztosként, vagy mostani kormánybiztosi szerepében érzi-e otthonosabban magát.
A válasz pedig egyértelműen a mostani feladatköre, hiszen bármilyen furcsán hangzik, uniós biztosként sokszor nem volt még számára sem egyértelmű, hogy mit, vagy kiket képvisel. Az EU nem egy ország, de minden uniós tagország nevében pedig nem nyilatkozhatott, ez pedig bizonytalan identitást ad. Ennél jóval egyértelműbb a hazai feladatköre, amelyben a veszprémi Európa Kulturális Főváros projektért felel kormánybiztosi szinten, a magyar emberekért kell dolgoznia.
Arról, hogy kikérik-e a véleményét bizonyos uniós kérdésekben azt mondta, ritkán, de előfordul, elsősorban vitás helyzetekben az érvek felsorakoztatásánál. Valamint egy fontos tanáccsal még ő is szolgált a mostani magyar minisztereknek: kérjenek időpontot és találkozzanak, beszélgessenek az uniós biztosokkal. Teremtsenek emberi kapcsolatokat velük, ők nagyon hálásak lesznek ezért.
Nyitókép: europanostra.org
