Etyekwood. A köznyelvben sokszor csak így emlegetik a 90 millió eurós etyeki komplexumot, a Korda fivérek után elnevezett Korda Filmparkot. A három testvér annak idején nagy szerepet játszott abban, hogy a magyar filmgyártás sínre kerüljön – Sándor a brit filmgyártás alapító atyja volt, Zoltán olyan korabeli hollywoodi sztárokkal dolgozott együtt, mint Gregory Peck vagy Humphrey Bogart, Vince pedig díszlettervezőként és képzőművészként szerzett nevet.
A 2007-ben átadott, örökségük előtt tisztelgő filmpark ma nem kevésbé meghatározó szerepet tölt be: 5975 négyzetméteres, hat emelet magasságú műterme a világ legnagyobb ilyen építménye, emellett itt található a régió egyik legfejlettebb hangutómunka stúdiója, valamint a világ egyik legnagyobb New York-i utcadíszlete, de a filmforgatásokhoz szükséges kiszolgáló egységekről (öltöző, sminkszoba, irodák) sem feledkeztek el az építtetők.
Az etyeki filmstúdió bejárata mint a NASA központja a Mentőexpedícióban
Nem csoda, ha az elmúlt közel 14 évben egy sor nemzetközi filmes fordult meg itt, hogy részben vagy egészben itt rögzítsék egy-egy később akár kasszasikernek számító film vagy sorozat jeleneteit. A stúdióban forgatott első film például kapásból a Guillermo del Toro által rendezett Pokolfajzat: Az Aranyhadsereg volt, de a filmpark jó szolgálatot tett a 2015-ös Mentőexpedíció készítésekor is: a műteremben négyezer tonna földet szórtak szét a marsi jelenetek imitálásához, de itt vették fel az űrhajós és a Matt Damon marsi szállásán játszódó jeleneteket is. Sőt, a stáb a filmpark bejáratának is talált szerepet: utóbbi a NASA kapuját „alakította” a filmben.
A hely tehát igazi kincsesbánya a mozgóképeseknek – és azoknak a rajongóknak is, akik szeretnének egy kicsit közelebb kerülni kedvenc filmjük vagy sorozatuk világához. Etyekwood ugyanis belépőjegy és előzetes időpontfoglalás ellenében a nagyközönség számára is látogatható: aki szeretné, végignézheti a Korda-emlékkiállítást vagy részt vehet egy interaktív stúdiótúrán, végiglépkedhet a díszletek között, amelyekben a sztárok is megfordultak, szinkronizálhat vagy rövidfilmet forgathat.
Die Hard 5: Bruce Willis a történet szerint Moszkvában, valójában a Hősök terén
Persze nem ez az egyetlen lehetőség forgatási helyszínek bejárására, hiszen a Korda Filmpark falain kívül is bőven zajlik az élet. Az Euronews cikke szerint csak 2018-ban több mint 330 film gyártását regisztrálták itthon, amelynek több mint 80%-a külföldi alkotás volt. 2019-ben ennél is több produkció érkezett hazánkba, ami nem mellesleg 164,4 milliárd forintot hozott a konyhára. Ezzel Magyarország Nagy-Britannia után Európa második legnépszerűbb forgatási helyszínévé vált.
Annak egyébként, hogy mi teszi ilyen vonzóvá hazánkat a nemzetközi filmstúdiók szemében, több oka is van – ezekről Káel Csaba filmügyi kormánybiztos nyilatkozott nemrég a Hollywood Reporternek. A legvonzóbb ok szerinte tagadhatatlanul az állam által nyújtott 30%-os költségjóváírás, amellyel akkor élhetnek a stúdiók, ha megfelelő százalékban magyar beszállítókkal dolgoztatnak. Emellett a cégek az amerikainál jóval olcsóbb, de rendkívül szakképzett munkaerőt tudnak alkalmazni itthon az operatőrtől kezdve a statisztákon át a kaszkadőrökig.
Ráadásul Budapest kiválóan alkalmas arra, hogy más nagyvárosok bőrébe bújjon. A főváros eklektikus építészete egyaránt magán hordozza a klasszicizmus, a neogótika, a modernizmus és a szocialista realizmus jegyeit, épületei, helyszínei viszont még nem égtek bele annyira a külföldiek agyába, így aztán egy jó képkivágás révén bármikor kiadhatja magát Berlinnek, Párizsnak, Bécsnek, Moszkvának, New Yorknak, Londonnak de akár még Buenos Airesnek is, ahogy azt az Atomszőke, a Bel Ami – A szépfiú, a Kémjátszma, a Z világháború, a Csodálatos Júlia vagy éppen az Evita bizonyítja. Ha pedig erre még egy kis CGI is rásegít, tökéletes az imitáció.
Charlize Theron az Atomszőke jelenetében a Néprajzi Múzeumban, ami a filmben Berlin egyik helyszíneként jelenik meg
Igaz, utóbbi esetben a kulisszatitkok rajongóinak sokkal nehezebb a helyzetük, ha be akarják azonosítani a forgatási helyszíneket. Hiába forgott például Budapesten a Szárnyas fejvadász 2049, a film kapcsán előbb jut eszünkbe Ryan Gosling Magyar nemzetes és Gellért-fürdős képsorozata, mint bármelyik fővárosi utca. Hasonló az eset A kém, aki dobott engem című filmben: az autós üldözésbe keveredő Mila Kunis és Kate McKinnon mögött csak halványan ismerősek a helyszínek, de itt is előbb ugrik be McKinnon Józsefváros rappelése. Pedig a 4-es metró és a 8. kerületi grund is forgatási helyszín volt.
Szerencsére viszont akad egy csomó másik alkotás, ahol elég könnyű felfedezni, hol is járunk éppen. A már emlegetett Mentőexpedícióban például többször is feltűnik a Bálna jellegzetes belső tere és üvegszerkezete, mint a NASA központja, a Müpa a Kínai Nemzeti Űrügynökségként tűnt fel, a film végén pedig a Margitsziget egyik padján üldögél Matt Damon.
Vörös veréb: a szemfülesek hamar kiszúrják a hírlap és BKV jegy árust
2012-ben forgatták hazánkban a Die Hard 5. részét, amiben Budapest Moszkvát alakította, a Hősök teréről pedig egyedül a külföldiek hihették el, hogy az a moszkvai bíróság. 2018-ban a Vörös verébben ismét megpróbálták Budapestet Moszkvaként eladni, ami nekünk magyaroknak elég vicces lehetett abban a tekintetben, hogy a film egy pontján a Dominyikát alakító Jennifer Lawrence-nek Magyarországra kell repülnie. Így lett aztán moszkvai az Operaház, a New York-palota, a Wenkheim-palota és az Andrássy úti Párisi Nagy Áruház, a Bolsoj öltözője a Művészeti Akadémiából, Kreml a Szabó Ervin Könyvtárból, török étterem a Déli pályaudvarból, Gorkij park a Fiumei úti temetőből, miközben a Komjádi uszoda a Frankel Leó utcában vagy a Citadella megmaradt önmagának.
Számos fővárosi helyszín tűnik a fel a Melissa McCarthy főszereplésével készült A kémben: a Gresham-palota, a Kelenföldi Hőerőmű, a Lánchíd, az Országház, a Pesti Rakpart, az Operaház és a Bálna is kivehető a képkockákon. Bár Firenze vagy Velence híres épületei sokkal könnyebben felismerhetők a Dan Brown-féle Infernoban, az éles szeműek kiszúrhatják a Keleti pályaudvart és az Andrássy utat is Langdon professzor látomásaiban. Eredetileg Párizst játszotta volna Budapest a Gemini Manben, de a készítőknek annyira megtetszett a város, hogy maradhatott önmaga, így kapunk jó pár panorámás fotót a Széchenyi fürdőről, a Gellért-hegyről, a Halászbástyáról, a Vajdahunyad váráról, Will Smith poénból meg ugye még a Lánchidat is megmászta. A sort pedig még hosszan lehetne folytatni, amelyeket a jövőben olyan filmek egészítenek még ki, mint a Dűne vagy a Fekete özvegy.
Ezt a jelenetet nehéz lett volna nekünk magyaroknak nem hazaiként eladni (A kém)
De nemcsak szélesvásznú alkotások forognak Magyarországon és nem is csak Budapesten. Hogy egy pillanatra azért még visszacsatoljak, a dégi Festetics-kastély mellett a tőlünk nem is olyan messze található inotai művelődési ház is szerepel a Vörös veréb jeleneteiben, amelynek belső falain a szocreál, kommunista témájú mozaikképek remekül illettek a film miliőjébe.
Bár valószínűleg ez kevésbé keltette fel a kirándulók figyelmét, a Vaják forgatási helyszínei annál inkább. A Netflix sikersorozata tele van ismert magyar helyszínekkel: Nazair bányája a Gánti Bauxitföldtani Park, a csákberényi dombokból a Cintra és Nilfgaard közti csata helyszíne vált, Stregobor varázsló otthonaként a Jáki templom melletti kerengő szolgált, az aretuzai varázslóakadémián a Kiscelli Múzeum képe köszön vissza, Yennefer a tatai várba költözik be, míg az aranysárkányok a Tatabánya mellett található Szelim-lyukban laknak.
Tatán, Sopronban és az Alcsúti arborétumban vették fel annak idején A Borgiákat, míg az Antonio Banderas főszereplésével készült Géniusz: Picasso-nak Szentendre adott otthont.
A keszthelyi Festetics-kastély a Netflix legújabb sikersorozatának fő helyszíne (Árnyék és csont)
A streamingszolgáltató legfrissebb újdonsága, az Árnyék és csont pedig egy Magyarország történelmi helyszínei katalógusnak is beillene: a cári Oroszországot megidéző fantáziasorozatban a keszthelyi Festetics-kastély mellett többek közt Szentendre utcái, a Skanzen, a Néprajzi Múzeum, a Budavári Palota, az MTV-székház, a Budai Vár, Gödöllő, a pósteleki Széchenyi-Wenckheim kastély és a Pilisborosjenő mellett található Teve-szikla is feltűnik.
