A Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány által 2007-ben alapított Pedagógusok a kistelepülésekért díjat olyan személyeknek adják át, akik tanítás mellett sokat tesznek a fiatalokért, és közéleti tevékenységet is folytatnak. Ezt fejezi ki a díj mottója is: „Általában is igaz, de egy kistelepülésen még inkább, hogy egy iskola sokkal több, mint egy oktatási intézmény, egy pedagógus pedig jóval többet tesz annál, minthogy megtanítja írni, olvasni és számolni a gyerekeket.” Az idei elismerést Ovádi Péter parlamenti képviselő és Horváth Zsolt, az alapítvány kuratóriumi elnöke adta át a Hangvillában Sári Attilának, Nagy Katalinnal és Kedves Andreának.
Sári Attila 1978-ban végzett a győri Tanítóképző Főiskolán, majd egy évvel később került Cseténybe, művelődési ház vezetőként. A helytörténeti munkába is beleásta magát, levéltári kutatásokat végzett, elkészítette a Csetény községről szóló kiadványt. Ugyancsak az ő közreműködésével elkészült a település helytörténeti gyűjteményének digitális változata is. 2002-től a helyi általános iskolában dolgozik pedagógusként, ifjúságvédelmi felelősként, rendszergazdaként, pályázatíróként, valamint a nyertes pályázatok projektmenedzsereként. Pedagógusként folyamatosan képzi magát, a legújabb oktatási módszereket alkalmazva, lelkiismeretesen végzi tevékenységét.
„Nagy Katalin tanító 1998 óta a szentgáli Lőrincze Lajos Általános Iskola tanítója. Gyermekcentrikus, csendes, szerény, feladatait önállóan, pontosan, alázatosan végzi. Pedagógus kollégáival közösen törekszik a tanulók képességeinek legteljesebb kibontakoztatására, szakértelemmel, türelemmel, kedvességgel.Mind a délelőtti tanórák, mind a délutáni szabadidős tevékenységek tükrözik kreativitását, szakmai hozzáértését, igényes tervezőmunkáját. A csoportbontások során a sajátos nevelési igényű és a felzárkóztatásra szoruló gyerekekkel is elfogadó, a gyógypedagógus kollégák szakmai támogatásával végzi habilitációs tevékenységét, őket is bevonva a tanulás folyamatába ér el eredményeket. Katalin részt vesz a falu közösségi programjain, tanítványaival a nyugdíjasok napközijében, a mindenki karácsonyán és a község hagyományőrző rendezvényein. Az alsó tagozatos munkaközösség munkáját mindenben támogatja, ötleteivel, javaslataival hozzájárul a színvonalas nevelő-oktató munka megvalósításához. A gyermekekkel az empatikus bánásmód, az odaadás, az őszinte törődés és türelem jellemzi. Feladataira nem munkaként, hanem hivatásként tekint”- állt a méltatásában.
Kedves Andrea és Ovádi Péter a csütörtök délutáni díjátadón a Hangvillában.
Kedves Andrea laudációjában elhangzott, „31 éve dolgozik a kislődi általános iskolában. Folyamatosan képzi magát, fejlesztő pedagógusként azt vallja, hogy minél több érzékszervüket bevonják a gyerekek a tanulásba, annál biztosabb lesz a megszerzett tudásuk.Munkáját pontosan, felelősségteljesen végzi, ezzel kiérdemelte, hogy alsótagozatos munkaközösség vezető legyen. Mindig szem előtt tartja az iskola jó hírnevének megőrzését, öregbítését. Hosszú évek óta kiemelkedően végzi szakmai munkáját. A tantárgyi ismeretek átadása oly mértékben megalapozott, hogy tanítványai jól megállják a helyüket a felső tagozatban, majd később a középiskolában is. A tehetséggondozás is nagy hangsúlyt kap pedagógiai pályáján. Több versenyre is eredményesen készített fel tanulókat. A helyi versenyek, szabadidős programok, a falu kulturális rendezvényeinek szervezésében is aktívan részt vesz”
Ovádi Péter országgyűlési képviselő a díjátadót megelőzően úgy fogalmazott, a pedagógusnap méltatlanul kevés figyelmet kap ugyanúgy, ahogy a tanárok fáradhatatlan munkáját is sok esetben természetesnek vesszük. Bár a tanári pálya számos kudarcélményt hordoz magában, szerinte ez tartogatja a legtöbb sikerélményt is. „Igaz, lehet, hogy csak évek, talán egy évtized múltán szembesülnek vele, de a felnövekvő gyermekek, akik ma még a türelmük határát feszegetik, egyszer maguk is megtalálják az életük helyes ösvényét. Ők is hivatást választanak, családot alapítanak és tanítják a jövő nemzedékét. Mi ebben az önök sikerélménye? Az, hogy önök nélkül nem jutottak volna túl a kezdeti nehézségeken sem”- mondta. Kiemelte, tapasztalatai szerint
a kistelepülési pedagógusok a távoktatás alatt is bebizonyították, hogy kreatívak, innovatívak, jóérzésűek, építkeznek és a jövő generációjába fektetik bizalmukat.
Horvát Zsolt kuratóriumi elnök elmondta, minden évben nagy a törekvés, hogy a mottónak megfeleljenek az elismerések és az elismeréseket kapó személyek, hiszen az alapítvány mindig többet keres a pedagógus alkatnál: mindig azt kutatják, hogy az adott személy milyen más egyéb területen járul hozzá az adott intézmény és település hírnevéhez.
A díjat ebben az évben is Dobos Krisztina egykori pedagógus emlékének ajánlják.
Lámpás díj
A Hangvillában nem csak a kistelepülési pedagógusok tevékenységét ismerték el, hiszen a Veszprémi Tankerületi Központ 2019 –ben hagyományteremtő szándékkal díjat alapított, melyet Gárdonyi Géza kisregényéről, a néptanítókról szóló Lámpásról nevezett el.
A Lámpás díj annak a pedagógusnak adományozható, aki a Tankerületi Központ és jogelődjei állományában legalább tíz éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, kiemelkedő teljesítményt mutat fel, és aki a Tankerületi Központ érdekében hosszú időn keresztül, jelentős oktató-nevelő munkásságot végzett. Idén ezt Somogyiné Lugosi Márta, Szathmári Mária és Tamásné Szigeti Lívia vehette át Szauer István Tankerületi Központ-igazgatótól és Ovádi Péter parlamenti képviselőtől.
Első sorban: Szauer István, Ovádi Péter, Tamásné Szigeti Lívia, Szathmáry Mária, Nagy Katalin és Kedves Andrea. Mögöttük: Horváth Zsolt, Somogyiné Lugosi Márta és Sári Attila.
Szauer István köszöntőjében arról beszélt, hiába áll rendelkezésünkre ma már számos technológiai megoldás, a járványhelyzet és a távoktatás alatt bebizonyosodott, a diákok igénylik a pedagógusok jelenlétét. – A diákoknak hiányoztak a pedagógusok, akik remekül helyt álltak, és tették a dolgukat a járvány alatt is. Elismerés illeti őket, hisz építik a hazát, a jövőt és erősítik családjainkat -mondta.
Somogyiné Lugosi Márta a Csetényi Vámbéry Ármin Általános Iskola tanára. Pályafutását 1983-ban képesítés nélkül fiatalon, de annál nagyobb lelkesedéssel Csetényben kezdte, és több, mint 30 éve szolgálja rendületlenül ezt a közösséget. Szakmája iránti elkötelezettsége korán kialakult, amit a pedagógus pálya és a gyermekek szeretete táplál. 1989-től orosz - történelem szakos fiatal kollégaként szívén viselte tanított szakjain belül a tehetséggondozást és a felzárkóztatást egyaránt. Diákjai kiemelkedő eredményeket értek el a területi orosz fordító- és szépkiejtési versenyeken. 1998-ban angol nyelv és irodalom szakos középiskolai diplomát szerzett. Az évek során digitális kompetenciáját is folyamatosan fejlesztette, a pedagógiai módszertani felkészültségét képzéseken frissítette. 2001 óta kisebb megszakításokkal, 2015 óta folyamatosan az iskolai felső tagozatos osztályfőnöki, valamint a nyelvi munkaközösség vezetője.
Szathmáry Mária, 1991-ben diplomázott konduktor-általános iskolai tanítóként a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetében, a mai Semmelweis Egyetem Pető András Karán. 30 éves szakmai tapasztalatát a halmozottan sérült, tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott gyermekek konduktív pedagógiai fejlesztése során szerezte Debrecenben, Veszprémben, speciális nevelési-oktatási intézményekben. 1996-tól több mint 14 évig Veszprémben komplex fejlesztést végzett konduktorként, konduktor-terapeutaként a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola és EGYMI-ben, majd a Bárczi Gusztáv Általános Iskolában. 1998-óta foglalkozik terápiás lovas oktatással, mint képzett terápiás lovasoktató. 2009-ben dolgozta ki saját programját óvodás és kisiskolás korú gyerekek számára, amit jelenleg is folytat. Nyaranta Felsőörsön 130-150 gyermeknek szervez és tart foglalkozást. 2015-ben fejlesztő-differenciáló szakpedagógusként visszatért a Kozmutza iskola falai közé, ahol 2017-től intézményvezető-helyettesi, kollégiumvezetői feladatokat lát el. Aktivitásától és kreativitásától, valamint példaadó munkavégzésétől és igényességétől nagymértékben függ a nevelőtestület egészének eredményessége.
A díjátadón Manuel Buda adott műsort.
Tamásné Szigeti Lívia 2002—től – két év kihagyással – a Szentgáli Lőrincze Lajos Általános Iskola pedagógusa. Szociálpedagógus végzettsége napközis foglalkozások megtartását tette lehetővé. 2017-ben fejlesztő pedagógus szakképesítést szerzett, így délutáni oktató-nevelő munkája kiegészült habilitációs foglalkozásokkal. Napközis nevelője az enyhe értelmi fogyatékos gyerekeknek. Gyógypedagógus kollégájával közösen törekszik a tanulók képességeinek legteljesebb kibontakoztatására szakértelemmel, türelemmel, kedvességgel. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára habilitációs foglalkozásokat tart. Lelkiismeretes, sokoldalú és felkészült pedagógus e területen is. Napközis munkaközösség-vezetőként szervezi a délutáni egyéb foglalkozásokat, iskolai programokat. Ifjúságvédelmi felelősként munkája nagyon összetett, hiszen egy személyben kell kapcsolatot tartania a gyerekekkel, a szülőkkel, a pedagógusokkal és a szakemberekkel. Szabadidejét feláldozva adománygyűjtéssel próbál segíteni, akár lakhatási lehetőség keresésével, étkezés biztosításával, tüzifa beszerzésével, olyan családoknak, akik magukra maradtak. Munkájával hozzájárul az intézmény pozitív megítéléshez, hogy a Szentgáli Lőrincze Lajos Általános Iskola elfogadó, befogadó intézmény. A gyermekekkel való empatikus bánásmódot, odaadást, őszinte törődést, türelmet nem lehet tanulni. Lívia rendelkezik ezekkel a személyiségjegyekkel, nem munkaként tekint a feladataira, hanem hivatásként.
