Valószínűleg keveseknek mond bármit is, ha bedobom most a 2007-es August Rush amerikai zenés filmdráma címét, pedig elég jól illeszkedik a témához: főszereplője egy látszólag árva kisfiú, akit különleges kapcsolat fűz a zenéhez. Ami az ő értelmezésében egyáltalán nem csak az, amit mondjuk egy profi gitáros kicsal a hangszeréből, vagy az a Bach szerzemény, amit a szimfonikus zenekar előad. Szerinte zene a fűszálak susogása is. A magasvasút szerelvényeinek kattogása. A földről visszapattanó kosárlabda hangja. Na és zenélni úgy is lehet – akár jól –, ha nincs a hátunk mögött hosszú évek szolfézs tudása és nem tudunk kottát olvasni.
Weyer Balázs
Ezt csak azért mondtam el, mert ma délután, aki betévedt a Papírkutyába az EKF legújabb, Hangjáték című programjának sajtótájékoztatójára és esetleg részt vett a Franczia Dániel ütőhangszeres előadóművésszel közös improvizáción, ahol dobolni elvileg kicsit sem tudó vidám emberek püfölték a hangszereket, az pont hasonló élményben részesülhetett. És azoknak már át is ment valamennyi abból a misszióból, amit a projekt a zászlójára tűzött.
A Hangjáték célja ugyanis nem más, mint a veszprémi és környékbeli zenei kultúra fejlesztése annak érdekében, hogy Veszprémben éljen a legtöbb zenélő ember – ha már egyszer az UNESCO A zene városa címet is elnyertük 2019-ben.
Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója és a VEB 2023 stratégiai partnere szerint ehhez viszont át kell formálni a gondolkodásunkat és elfelejteni azt a berögződést, hogy jó zenész csak a profi lehet, és csak rá érdemes odafigyelni. Mert mi van, ha az amatőr csupán azért amatőr, mert nincs kedve vállalni azokat a terheket, amivel a profi karrier jár. No és különben is: a muzsika jóval több, mint megélhetési forrás. „Az aktív zenélés bizonyítottan növeli az egyén boldogságérzetét és segít a harmonikusabb életvitel kialakításában. Minél több kiegyensúlyozott ember van egy városban, annál boldogabb a közösség is” – mondta el Weyer.
Jobb oldalon Vikman Pál
Vikman Pál, a VEB 2023 EKF program komolyzenei menedzsere abszolút egyetért ezzel: a zenetanulás nemcsak örömet okoz, fejleszt is, más művészeti ágakhoz és egyéb agyi tevékenységekhez képest is több pluszt ad: fiatalkorban hozzájárul a kognitív fejlődéshez, időskorban pedig segít megőrizni a szellemi frissességet. De ha egy gyerek zene nélkül nő fel, vagy megutáltatják vele a zenetanulást a túlzott elvárások miatt, akkor később kisebb eséllyel talál vissza hozzá. Márpedig ez elég gyakori nálunk: az Európai Bizottság 2013-as felmérése alapján a magyarok az EU átlagnál jóval kevesebbet zenélnek.
A Hangjátékkal ezért egy átfogó programot indít el az EKF csapata az ősztől. Kapásból rengeteg lehetőség nyílik például a zenetanulásra, ami egyébként a tapasztalatok szerint – főleg a könnyűzene terén – leginkább a tizenéveseket és az idősebb korosztályt érdekli. Ez azonban Veszprémben is többnyire csak magánoktatás keretein belül érhető el. Ezt a hiányosságot pótolná egy könnyűzenei képzési központ, ami egységes keretbe szervezné a már meglévő lehetőségeket a helyi magántanárok és az Öröm a Zene Tehetséggondozó Program részvételével.
Figyelj, itt most spontán ütős koncertet adunk. Nem baj, ha zöldfülű vagy, csak élvezd!
„Itt az ideje még egy esélyt adni a beteljesületlen zenei álmoknak, a félbetört karriereknek! Szeretnénk megmutatni, hogy sosincs késő elkezdeni zenélni, és tévedés, hogy idősebb korban már nem fejlődik eléggé az ember”
– biztatott Weyer Balázs.
A Hangjáték további célja a zeneoktatás meglévő lehetőségeit olyan módon is, hogy a kisgyerekek zenei fejlesztését a köznevelési rendszer részévé teszi például nekik szóló zenei foglalkozások, illetve a bölcsődei és óvodai dolgozók továbbképzésének biztosításával.
A program emellett szeretné támogatni az olyan zenei közösségek működését is, mint a kórusok vagy az amatőr fúvós és szimfonikus zenekarok, amelyek újraindításához szükség van minden segítségre.
Természetesen ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, szükség van újdonságokra nyitott zenészekre és zenetanárokra is, akik saját ötleteikkel, kezdeményezésekkel járulnának hozzá a program sikeréhez.
Franczia Dániel
Kevesen tudják, de Veszprémben annak idején az érsekségnek fizetett kórusa volt, valamint működött egy szimfonikus zenekar is a városban – ezeket mind jó lenne feléleszteni. A zene városa címen túl pedig ott van a világhírű Auer-féle hegedűiskola is, amely a mai napig hatással van a hegedűoktatásra – tehát minden adott ahhoz, hogy valóban Veszprém legyen az a város, ahol az egész országban a legtöbb ember játszik hangszeren, énekel, zenél – mondták el a szervezők.
Várhatóan az Utcazene Fesztivál idején pedig egyébként át is élhetjük majd, mit jelent az az új szellemiség, amit a programmal szeretne megvalósítani az EKF csapat: Weyer Balázs elmondása szeretnének tartani egy napot, amikor mindenki, aki zenél a városban, összegyűlik az utcán és megmutatja, mit tud.
