2023. március 24.
//
Gábor névnap

A lakosságot legkevésbé terhelő megoldást várnak a veszprémi képviselők a kormánytól a rátóti katonai bázis ügyében

Egyhangú szavazással kérik a Gyulafirátót mellett létesítendő katonai bázis terveinek újragondolását a kormánytól a veszprémi önkormányzati képviselők.

Mint arról korábban beszámoltunk, Gyulafirátót mellett egy két-háromezer fő befogadására alkalmas katonai bázis létesítését tervezi a Honvédség. A gyulafirátótiak azt szeretnék elérni, hogy az eredeti tervekhez képest – melyek alapján a tábor legközelebbi pontja kevesebb mint egy kilométerre lenne a lakott területtől – távolabb építsék meg a létesítményt. 

Az ügyben néhány hete lakossági fórumot is rendeztek, ahol Benkő TIbor honvédelmi miniszter igyekezett válaszolni a kérdésekre. A két ellenzéki önkormányzati frakció, az MSZP-LMP-P és a DK-Szakszervezet valamint Kovács Rajmund független képviselő rendkívüli közgyűlés összehívását kérte a polgármestertől, és egy olyan határozati javaslatot fogalmaztak meg, amelyben a kormányt arra kérik: a bázist a lakott területtől a lehető legtávolabb építsék meg.

A hétfő reggeli közgyűlésen a két ellenzéki frakcióvezető, Katanics Sándor (DK-Szakszervezet) és Hartmann Ferenc (MSZP-LMP-P) is hangsúlyozták: nem a katonai bázis ellen emelnek szót, nem szeretnék ellehetetleníteni azt, csupán azt szeretnék elérni, hogy a kormány vizsgáljon meg minden lehetőséget, és a lakosságot legkevésbé terhelő megoldás mellett döntsön. Ugyanakkor mindketten kritizálták, hogy a rátótiakat nem értesítették időben, nem tudták elmondani a véleményüket a végleges tervek elkészülte előtt. A legkeményebb kritikát Kovács Rajmund fogalmazta meg, aki arra utalt, hogy a városvezetés szándékosan hallgatta el a bázisépítést, hogy a 2018-as parlamenti és a 2019-es önkormányzati választáson ne legyen ebből problémájuk. 

Brányi Mária alpolgármester (Fidesz-KDNP) arra emlékeztette a képviselőket, hogy a lőtér történelmi adottság, “nem most pottyant ide”, több mint száz éve együtt élünk vele. Hozzátette: a haderőreformnak, ami révén a Magyar Honvédség védekezőképességét javítják, Veszprém is számos módon haszonélvezője. Mint mondta, nem gondolja, hogy a majdani bázis zavaróbb lenne, mint a lőtér, és azt sem érti, miért kellene kompenzációt kapnia a városrésznek – példaként rámutatott, hogy a jutaspusztaiak sem álltak elő hasonló igényekkel, pedig ők még közelebb vannak a honvédségi területekhez. Katanics Sándor emlékeztette az alpolgármestert, hogy a már említett lakossági fórumon Benkő Tibor honvédelmi miniszter maga jelentett be több fejlesztést is kompenzációként, így a 82-es elkerülő mellett például azt is, hogy sebességmérő készüléket helyeznek ki a főút mellett. 

Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) az ellenzéki kezdeményezés mellé állt. Mint mondta, a lakossági fórumon ugyanaz derült ki, amit az előterjesztésben is megfogalmaztak: a gyulafirátótiak nem a bázis létesítését ellenzik, hanem a körülményekkel vannak problémáik. 

“Szerintem fontos, hogy egy ilyen léptékű, a honvédelmet erősítő beruházás ne váljon politikai törésvonallá. Ez meg is látszik ezen az előterjesztésen, a város politikai képviselői egyetértenek abban, hogy szükség van a honvédelmi intézkedésekre, de abban is egyetértünk, hogy ez a szándék a lehető legkevesebb kellemetlenséggel járjon a környéken élők számára.”

A polgármester megjegyezte: a városvezetésnek és Ovádi Péter parlamenti képviselőnek sok munkája van abban, hogy minél több fejlesztés valósuljon meg Veszprémben, a képviselő közbenjárásának köszönhető az is, hogy ismét napirendre került a gyulafirátóti elkerülő megépítése. Porga a honvédelmi miniszter nyitottságát is méltatta, Benkő az elmúlt hónapokban többször is személyesen egyeztetett a városvezetéssel és a rátóti civilekkel, igyekszik jó kapcsolatot ápolni a lakossággal. 

Az ellenzéki képviselők által benyújtott határozati javaslatot végül Brányi Mária módosító indítványával együtt fogadták el: az alpolgármester azt javasolta, hogy a beruházás a lakosságot lehető legkevésbé terhelő módon történő megvalósítását kérjék a kormánytól – mint mondta, ezt nem biztos, hogy a távolság növelésével, hanem akár más, járulékos környezetvédelmi beruházásokkal is el lehet érni. 

A határozatot a képviselők egyhangúlag támogatták.

Schöngrundtner Tamás
Domján Attila

További cikkek

Utánajártunk, hogy a veszprémiek többsége tartja-e a húsvét előtti böjtöt?
Utánajártunk, hogy a veszprémiek többsége tartja-e a húsvét előtti böjtöt?
A negyvennapos húsvéti böjt utolsó szakaszához érkeztünk, amit sokan vallási meggyőződésből tartanak be, de egészségügyi, sőt még spirituális megfontolásból is lehet böjtölni. Arról nem is beszélve, hogy ennek az önmegtartóztatásnak is több formája ismert. De vajon mennyire tartják a veszprémiek a böjtöt? Cikkünkben megmutatjuk rövid közvéleménykutatásunk eredményét. A böjt élettani hatásait pedig a szakértő, Nyikos Ráhel dietetikus válaszolja meg.
Bővítik a bölcsődét, mezőgazdasági utakat adtak át Nemesvámoson
Bővítik a bölcsődét, mezőgazdasági utakat adtak át Nemesvámoson
Két projektről is beszámolt csütörtöki sajtótájékoztatóján Sövényházi Balázs polgármester és Ovádi Péter parlamenti képviselő Nemesvámoson.
Különös állatok jelentek meg Márkó mellett
Különös állatok jelentek meg Márkó mellett
Nem egy eddig ismeretlen emlőst fedezett fel szemfüles fotósunk a Márkó melletti erdő szélén, mégis ritkaság számba megy a természetben az, amit látott.
Három évtizednyi emléket ad vissza a Veszprém TV
Három évtizednyi emléket ad vissza a Veszprém TV
A Veszprém TV az Európa Kulturális Főváros program keretében lehetőséget kapott, hogy megvalósítsa már régóta dédelgetett álmát, egy bárki számára elérhető weboldal létrehozását, ami az elmúlt három évtized archív felvételeit gyűjti össze és teszi kereshetővé a fontosabb pillanatokat. Az archívum mostanra már elérhető és folyamatosan bővülni fog.
A Pannon Egyetemen járt a Magyar Honvédség parancsnoka
A Pannon Egyetemen járt a Magyar Honvédség parancsnoka
Egy ország stabilitása akkor biztosított, ha a civil társadalom, a kormányzat és a katonaság képzeletbeli háromszöge egyensúlyban van, mondta dr. Ruszin-Szendi Romulusz, altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka szerda délelőtt a Pannon Egyetemen tartott előadásában. Kitért arra is, milyen stratégiai lehetőségei vannak Magyarországnak akkor, amikor a szomszédban éppen két azonos kultúrájú és történelmű ország áll háborúban egymással, valamint több információt is megosztott a hallgatókkal a javában zajló magyar haderőfejlesztés részleteiről.