2022. május 28.
//
Emil, Csanád névnap

Nazca-vonalak a Balatonon

A Balaton sok rejtélyes elmélet középpontjában áll. Tihany a déli-part része volt? Vagy egy különálló sziget? Hol van a régi halászok által lakott sziget? A ’80-as években mégis egy másik elmélet kavarta meg az állóvizet.

Zelkó Zoltán térképész Peruban végzett világhírű kutatásokat a Nazca-vonalrendszerről. Az általa kidolgozott elmélet alapján a vonalak és alakzatok az inkák előtti civilizáció térképei, amik a „távközlés” korai formájának tekinthetőek. A közösségek füsttel és tűzzel kommunikáltak egymással és ehhez szükség volt egy pontos hálózatra. Az alakzatok és vonalak ezt a funkciót látták el. Amint visszatért Zelkó Magyarországra rögtön alkalmazta elméletét a Balaton környékén is.

Itthon szembetűnő volt számára a tó menti templomok szabályos elrendeződése. Ezt a rómaiaknak tulajdonította, akik pontos út-, alagút- és vízvezeték-hálózattal rendelkeztek. Igazodási pontokként a településekre épített tornyok szolgáltak. Zelkó úgy vélte, hogy Szent István uralkodása alatt templomokat építettek helyükre. Így Badacsony és Veszprém között egy nyílegyenes vonalat tudunk húzni, ahol Kékkút, Köveskál, Monoszló, Balatoncsicsó, Árokfő, Szentjakabfa, Óbudavár, Mencshely, Barnag, Tótvázsony templomai sorakoznak. Zelkó ezen a vonalon kívül több irányba is felfedezett összefüggéseket és ezáltal egy bonyolult térképet hozott létre.

Zelkó Zoltán térképe a balatoni vonalakról (forrás: toretro.h)Zelkó Zoltán térképe a balatoni vonalakról (forrás: toretro.h)

Az északi és déli parton lévő templomokat összekötve a Balaton közepén egy pontban futnak össze. Hogy ez véletlen lenne? Nem valószínű. Zelkó Zoltán elmélete szerint a metszéspontban egy sziget lehetett, ami mára 7-8 méterrel a felszín alá süllyedhetett. A mesterséges sziget nemcsak a vonalak metszéspontja, hanem a tó geometriai középpontja is. A mai Balatonszemes vonalában lehetett, ahol a műholdas felvételeken is egy sötétebb folt látható. Zelkó Zoltán feltételezése szerint így kötötték össze az északi és déli part kommunikációját. Olyan messze vannak egymástól, hogy a hajózás helyett ezt a megoldást találták a rómaiak. Az elméletet igazolja, hogy a Balatonnak ezen pontjáról szabad szemmel több templomtornyot is láthatunk.

A Balatont övező legendák közül nem egyértelmű, hogy melyik kitaláció és melyiknek van valóságalapjaA Balatont övező legendák közül nem egyértelmű, hogy melyik kitaláció és melyiknek van valóságalapja

Zelkó tovább vizsgálódott a Balaton-felvidéken és így bukkant rá az általa Kőasztalként nevezett építményre. A szentbékaállai kő-tengerben álló, fordított piramisra emlékeztető, 50 méter átmérőjű lap, amiről szerinte ordít, hogy ember hozta létre. Az ágai a négy égtáj felé mutatnak, ami Zelkó feltételezési szerint fix pontként szolgált a hálózat fenntartásában.

Az elmélet igencsak újszerűnek számított és felborzolta a kedélyeket. Nem fogadták el soha, de nem is cáfolták meg állítását. A sziget feltárására a mai napig nem került sor, hiszen a Balaton vize iszapos és zavaros, ami megnehezíti a kutatásokat. A tudományos világ Zelkó Zoltán ellen foglalt állást, aki többet nem is nyilatkozott a témában.

 

Furcsa egybeesések és mértani alakzatok kontinenseken átívelően a nagyvilágból

A Nazca-vonalak a perui Pampas de Jumana fennsíkon találhatóak. Gigantikus mértani alakzatok, amik állatfigurákat ábrázolnak nyílegyenes vonalakkal. Jellegzetességük, hogy ezek a rajzok csak a levegőből láthatóak. Rejtélyes, hogy ezek, hogyan alakulhattak ki, akkor, amikor nem volt lehetőség az égi feltérképezéshez. Két nagy kategóriába sorolhatóak: vonalak és alakzatok. Az alakzatok párokba rendeződnek, a vonalak pedig egész terjedelmükben nyílegyenesek. Feltételezések alapján a nazca indiánok készítették őket, mások azt állítják, hogy keletkezésük sokkal korábbra datálható.

Egy jellegzetes ábra a Nazca-vonalak között (fotó: mult-kor.hu)Egy jellegzetes ábra a Nazca-vonalak között (fotó: mult-kor.hu)

Tudósok szerint a Földön létezik egy mágneses mező, ami hosszan húzódó erővonalakba rendeződik, természetesen igazodva a geológiai adottságokhoz, ezeket Szent György-vonalaknak vagy sárkányvonalaknak nevezik. Ez azt jelenti, hogy mágneses energianyalábok szelik át a bolygó egészét. Ahol ezek a vonalak keresztezik egymást energetikai csomópontok jöttek létre. Az Egyház tudatosan vagy talán véletlenül, de a templomokat, kolostorokat pont az ilyen energiadús helyekre építették. Magyarországon kiemelten sok ilyen kereszteződés van, különösen sok a Balaton-felvidéken erős a pozitív sugárzás.

Hasonló vonalra figyeltek fel Írország és Izrael között. A két ország egymástól igencsak távol esik, mégis van valami közös bennük. Ha a Skellig Michael nevű lakatlan szigetre tesszük a vonalzónkat és húzunk egy vonalat az izraeli Kármel-hegyi kolostorig, akkor 5 darab, szintén Szent Mihály templom sorakozik fel az egyenesen. Egy angol, egy francia, két olasz és egy görög kolostort is érintünk. Érdekes, hogy a francia és két olasz templom (a három legfontosabb kegyhely) mind azonos távolságra helyezkednek el egymástól. A legenda szerint, ezzel a kardcsapással küldte vissza Szent Mihály az ördögöt a pokolba. Az arkangyal azt a figyelmeztetést adja ezáltal, hogy tiszteletben kell tartani Isten törvényeit és mindig az egyenes úton kell járni. Ezt szimbolizálja az is, hogy a vonal tökéletesen illeszkedik a naplemente vonalához a nyári napforduló napján.

vehir.hu

További cikkek

Régészek tárják fel a bakonybéli bencés monostor középkori emlékeit
Régészek tárják fel a bakonybéli bencés monostor középkori emlékeit
A geofizikai felmérést követően régészeti kutatás kezdődött a Szent István alapította bakonybéli bencés monostor középkori előzményeinek feltárására. Az első fázis során a régészek a monostor kertjében nyitottak szelvényeket, ahol a középkori szerzetesek tárgyi hagyatékaként többek között különböző edénytöredékeket és egy gótikus minusculával díszített, 15-16. századi könyvcsatot is találtak.
Számos szökés és elfogás tanúja volt a veszprémi Várbörtön őrbódéja
Számos szökés és elfogás tanúja volt a veszprémi Várbörtön őrbódéja
A Jókai utca egyik oldalát magas kőfal szegélyezi és sokáig csak egy falra erősített apró bódé hirdette, a fal mögött bizony egy másik, sokkal sötétebb világ létezett egykor. Ez a bódé volt a veszprémi várbörtön ikonikus megfigyelő állomása, amelynek már megépítése is kuriózum volt, az évek alatt pedig több szökési kísérletnek volt a tanúja. Ezekről a történetekről Szijártó József, nyugalmazott alezredes mesélt, aki majdnem 40 éven át dolgozott a Veszprémi Büntetés Végrehajtási Intézet régi és új falai között is.
Bárki régész lehet, miközben feltárják az egyik veszprémi malom titkait
Bárki régész lehet, miközben feltárják az egyik veszprémi malom titkait
Egy megkopott emlékű, ám legendás vízimalom épületének maradványait rejti a veszprémvölgyi sétaút mellett egy növényekkel benőtt domb. Veszprémi régészeknek, néprajzkutatóknak és helyi civileknek köszönhetően most feltárulnak az egykori Gábriel-malom megmaradt falai, ezzel együtt a több száz éves épület ismert története is a felszínre kerül. Kiderül, miben egyedülálló ez a malom Magyarországon és még egy fekete-fehér film is a képbe jön.
A Kádár-korszak vidéki miliője elevenedett meg képekben
A Kádár-korszak vidéki miliője elevenedett meg képekben
Egy letűnt, de bizonyos elemeiben máig velünk élő kor emlékeit elevenítették meg a Veszprém Megyei Levéltár új kiállításán, ahol a Balaton-felvidék 13 településéről 1984-85-ben készült képeket tártak a nyilvánosság elé. A kutatási anyag felidézi az elmúlt rendszer építészeti és hétköznapi sajátosságait, de valójában ennél is többet jelent: segít kontextusba állítani térség fejlődésének irányát.
Házszellemek a városmagban
Házszellemek a városmagban
Kilián László írása az eltűnt, de nem elfeledett veszprémi épületekről.