2022. május 28.
//
Emil, Csanád névnap

Egy elveszett balatoni sziget titkai

2021. augusztus 3. 16:17
A Balaton mélye sok mindent rejthet, amire még nem derült fény, szigetek, különféle leletek, épületmaradványok is lehetnek a felszín alatt. Felderítésük nem egyszerű, mégis egy Losta nevű sziget sok kutató fantáziáját megmozgatta.

A tó vízszintje folyamatosan ingadozott az évszázadok során, 2-3 méter eltérést is tapasztaltak, tehát valami került az iszap alá. Ezen feltételezés mentén kezdődtek el a kutatások és kiderült, hogy római, bronzkori és Árpád-kori leletek is vannak a Balatonban, főként út- és épületmaradványok.

Losta szigete

A Losta (Lustak) nevű sziget egy halászfalunak adott otthont Tihanytól nyugatra. Először egy 1211-es dokumentumban tesznek említést róla, de pontos méretétét és elhelyezkedését homály fedi.

Losta létezését több középkori térkép is alátámasztja és általában az Aszófői-öbölben jelölik meg helyét. A szigeten a Lustah nevű falu közössége élt, akik vélhetően halászattal foglalkoztak- derül ki az 1211-es dokumentumból. A feltárások során római kori maradványokat fedeztek fel és arra következtetnek, hogy egy fürdő is volt a településen.

Dr Bendefy László illusztrációja. Losta falu a déli parton, Zamárdi közelében látható. A többi kutató által Lostaként azonosított szigetet Tihany mellett, "Névtelen sz."-ként jelölték (fotó: toretro.blog.hu)Dr Bendefy László illusztrációja. Losta falu a déli parton, Zamárdi közelében látható. A többi kutató által Lostaként azonosított szigetet Tihany mellett, "Névtelen sz."-ként jelölték (fotó: toretro.blog.hu)

Támadások

A sziget nagyjából 25 éve létezhetett, amikor 1237-ben a mongolok támadásától tartva egy duzzasztógátat építettek Mezőkomárom közelében a balatoni emberek. Ez az építmény a vízszintet 5 méterrel megemelte és sikeresen távol tartotta a mongolokat. Így megmenekültek a támadástól, de a kis falu a víz alá bukott. Amikor a vízszint megint az eredeti magasságot elérte, látszódott, hogy hatalmas károkat szenvedett Lustah. A helyreállítási folyamatok gyorsan elkezdődhettek és sikerült visszaállítani eredeti formájába a települést. Így 300 évig nyugodtan élhettek a halászok a nagyjából 300 méternyi kis szigetükön.

Ekkor jöttek a törökök. Még a mohácsi vész előtt ugyanezzel a technikával védték meg a Tihanyi Apátságot és a Szigligeti várat a balatoni emberek. A duzzasztást ismét siker koronázta, hiszen megállította a törököket, de ez Losta végzetét okozta. A vizet csak az 1700-as években engedték vissza és ez túl hosszú időnek bizonyult a víz alatt. Amikor lebontották a gátat és láthatóvá vált a sziget, a halászok már nem tudtak visszaköltözni otthonukba. A régi falu kőalapjainak nagy részét elhordta a víz, a maradékot pedig a szárazföldi települések használták fel. Az üres földdarab sorsát a Balatonra bízták és szépen lassan eltűnt a felszínről.

Ki tudja, mi rejtőzik az iszap alatt? Ki tudja, mi rejtőzik az iszap alatt?

Hol is van a sziget?

Dr. Bendefy László, a műszaki tudományok kandidátusa 1970-ben egy új szemléletet vetett fel. A Losta birtok az 1211-es oklevél szerint a tó partját elhagyva „délnek fordul”, eléri a Losta nevű falut (ami a déli parton van) és felfut a Király hegye nevű halomra. Ez pedig egy Zamárdi mellett található szigetet jelent. Egy egyedi térképpel szemléltette, ahol a fent említett Losta névtelen szigetként van feltűntetve. A búvárok ezt cáfolták és az elméletet elvetették.

1996-ban Szabó Géza búvár-régész Örvényesnél végzett kutatása közben római kornál korábbi eszközöket talált az iszapréteg alatt. Arra következtetnek, hogy ez az elveszett Losta sziget, 8-900 méterre található Aszófő partjától. Csíki Sándor hasonló véleményen van. 2002-ben végzett kutatások idején római romokat talált, amik a lusthai fürdő maradványai lehetnek.

A tudományos viták a mai napig zajlanak és lehet, hogy soha nem derül fény arra, hogy mi lehet az iszap alatt.

vehir.hu

További cikkek

Régészek tárják fel a bakonybéli bencés monostor középkori emlékeit
Régészek tárják fel a bakonybéli bencés monostor középkori emlékeit
A geofizikai felmérést követően régészeti kutatás kezdődött a Szent István alapította bakonybéli bencés monostor középkori előzményeinek feltárására. Az első fázis során a régészek a monostor kertjében nyitottak szelvényeket, ahol a középkori szerzetesek tárgyi hagyatékaként többek között különböző edénytöredékeket és egy gótikus minusculával díszített, 15-16. századi könyvcsatot is találtak.
Számos szökés és elfogás tanúja volt a veszprémi Várbörtön őrbódéja
Számos szökés és elfogás tanúja volt a veszprémi Várbörtön őrbódéja
A Jókai utca egyik oldalát magas kőfal szegélyezi és sokáig csak egy falra erősített apró bódé hirdette, a fal mögött bizony egy másik, sokkal sötétebb világ létezett egykor. Ez a bódé volt a veszprémi várbörtön ikonikus megfigyelő állomása, amelynek már megépítése is kuriózum volt, az évek alatt pedig több szökési kísérletnek volt a tanúja. Ezekről a történetekről Szijártó József, nyugalmazott alezredes mesélt, aki majdnem 40 éven át dolgozott a Veszprémi Büntetés Végrehajtási Intézet régi és új falai között is.
Bárki régész lehet, miközben feltárják az egyik veszprémi malom titkait
Bárki régész lehet, miközben feltárják az egyik veszprémi malom titkait
Egy megkopott emlékű, ám legendás vízimalom épületének maradványait rejti a veszprémvölgyi sétaút mellett egy növényekkel benőtt domb. Veszprémi régészeknek, néprajzkutatóknak és helyi civileknek köszönhetően most feltárulnak az egykori Gábriel-malom megmaradt falai, ezzel együtt a több száz éves épület ismert története is a felszínre kerül. Kiderül, miben egyedülálló ez a malom Magyarországon és még egy fekete-fehér film is a képbe jön.
A Kádár-korszak vidéki miliője elevenedett meg képekben
A Kádár-korszak vidéki miliője elevenedett meg képekben
Egy letűnt, de bizonyos elemeiben máig velünk élő kor emlékeit elevenítették meg a Veszprém Megyei Levéltár új kiállításán, ahol a Balaton-felvidék 13 településéről 1984-85-ben készült képeket tártak a nyilvánosság elé. A kutatási anyag felidézi az elmúlt rendszer építészeti és hétköznapi sajátosságait, de valójában ennél is többet jelent: segít kontextusba állítani térség fejlődésének irányát.
Házszellemek a városmagban
Házszellemek a városmagban
Kilián László írása az eltűnt, de nem elfeledett veszprémi épületekről.