Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Mindent a többnyelvűségről!

2021. július 28. 19:32
A Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar valamint az Európa Kulturális Fővárosa 2023 közös szervezésében tartottak kerekasztal beszélgetést a többnyelvűségről, kedd este a Papírkutyában.

Pannon KultúrKlub elnevezéssel indít rendezvénysorozatot a Pannon Egyetem, amelynek első beszélgetése a többnyelvűség témakörét járta körbe, méghozzá - ki is lehetne hitelesebb kérdező, ha a többnyelvűségről van szó? - Navracsics Judit többnyelvűségkutató segítségével, aki a beszélgetés levezénylésén túl ügyelt arra, hogy az egyébként nagylétszámú közönség a többnyelvűség minden oldalát megláthassa, megismerhesse. Számos tisztázó gondolattal kerekítette le vendégei válaszait, hiszen a szóban forgó téma körül még ma is rengeteg tévhit kering, amelyeket érdemes tisztába tenni. Az egyik, hogy egy kétnyelvű embernek mindkét nyelvet anyanyelvi szinten kell beszélnie. Mindig lesz egy dominánsabb nyelv, nem elvárható tehát, hogy tökéletesen beszélje mindkét nyelvet.

További tévhit, hogy a gyerekkori kétnyelvűség káros hatással lehet a nyelvi- vagy a személyiség fejlődésre: kis időutazással a vendégek gyermekkorától indult a beszélgetés: Molnár Claudia, egyetemi oktató, az Angol Nyelvoktatási és Nyelvpedagógiai Intézeti Tanszék vezetője, Can Togay filmrendező, forgatókönyvíró, a VEB 2023 művészeti és kreatív főtanácsadója, és Ladányi István, irodalomtörténész története tehát egy ponton összeér. Többnyelvűek, ugyan más és más élethelyzet okán, de mindhárom emberről elmondható, hogy egészen korán „találkoztak” új nyelvvel, nyelvekkel.  

Molnár Claudia apukája magyar, anyukája német származású, az otthoni kommunikáció pedig angol nyelven folyt. Claudia mesélt a magyar nyelv elsajátításának humoros fejezeteiről, például amikor hallgatói magyarázták el neki, hogy a Vad Fruttik jól ismert dalában nem az hangzik el, hogy mehetek én is az egyetemre, hanem hogy lehetek én is az egyetlen.

Can Togay története egészen kalandos, hiszen török szülőktől származik, többszörösen idegennyelvű közegben nőtt fel, a szülei gyakran franciául beszélgettek, ha éppen nem akarták, hogy a fiuk is értse, ettől is lett annyira vonzó Can számára a francia, amit végül elsajátított. Az angol nyelvhez nem köti sok érzelmi szál, az csak természetes, hogy beszéli, de remekül tud németül, és valamennyire érti a görögöt és finn nyelvet is. 

Ladányi István története a vajdasági Adorjánról indul, ahol az irodalmár született. Mint mondta, bár kisebbségben nőtt fel, közvetlen környezete magyarajkú volt, dominánsan egynyelvű környezet vette körül, az iskolában „kellett” találkoznia a szerbbel, ahol – bár ellenérzés nem volt benne – nem volt mindig könnyű megbirkózni a kihívásokkal, félelmekkel.

A gyermekkorban történő új nyelv elsajátításáról másképp szólnak a pedagógusok, logopédusok… és másképp a nyelvészek:

Navracsics Judit szerint egy új nyelv megtanulása egész életünkben kifizetődő, bármilyen korban is kezdi el az ember, ráadásul a többnyelvűekről kiemelendő, hogy rendkívül nyitott és rugalmas személyiségek, elfogadóbbak és fogékonyabbak.

A beszélgetés egyik kiemelt eleme a nyelv és a kultúra kettőse volt, vagyis, hogy törvényszerű-e, hogy ha egy adott nyelvhez érzelmileg kötődik az ember, akkor annak a nyelvnek a kultúrájához is fog. Egyáltalán létezhet-e érzelmi kötődés csupán a nyelvhez, vagy csupán a kultúrához?

Can Togay kiváló dramaturgiai érzékkel zárta le a beszélgetést egy igen érdekes gondolattal; szerinte a többnyelvűségből fakadó kívülállóság is az identitás része. A vendégek – a közönség kérésére – beszéltek arról is, milyen nyelven álmodnak, káromkodnak, és imádkoznak.

Szabó Eszter
Kovács Bálint
további cikkek
Több bor, hosszabb esték, változatlan hangulat a Rozé, Rizling, Jazz Fesztiválon kultúra Több bor, hosszabb esték, változatlan hangulat a Rozé, Rizling, Jazz Fesztiválon Két hét múlva, július 10-én Veszprém óvárosa kicsit kiszakad a megszokott pezsgésből és mintegy önálló faluként szerepel majd a térképeken. Nem először történik ilyen, hiszen az elmúlt másfél évtizedben majdnem minden nyáron felépült a borfalu, hogy teret adjon a hazai és vendégként a legjobb külföldi boroknak és pezsgőknek, na meg persze az igényes, jazzalapú zenének a Rozé, Rizling, Jazz Fesztiválon. A szervezők idén sem ígértek többet, mint a már bizonyított recept, néhány részletében mégis alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. 2026. június 25. 1:09 Szilágyi Zoé az űrzebrákról, a bosszúképekről és arról, hogyan válik a művész műalkotássá kultúra Szilágyi Zoé az űrzebrákról, a bosszúképekről és arról, hogyan válik a művész műalkotássá A Múzeumok Éjszakáján volt egy különleges program a Ruttner-ház pincéjében. Nem muzeális emlékeket, hanem a nagyon is élő punk képzőművészetből nyílt tárlat Szilágyi Zoé festőművész jóvoltából. Vele beszélgettünk a helyszínen a tőle megszokott kendőzetlen őszinteséggel, ahol szóba került a művészvilágban oly idegesítő másolás, miért festett „bosszúképeket” és hogyan valósította meg édesapja álmát halála után, hogy Afrikában láthassa testközelből az oroszlánokat. 2026. június 24. 18:12 Hátsó füves történetek a polgármestertől közélet Hátsó füves történetek a polgármestertől „Nehogy már ennek a kopasz törpének ne tudjatok gólt lőni!” – hangzott el régen egy Gyulafirátót – Balatonkenese focimeccsen a nézőtéren felfokozott hangulatban. De pont az ilyen őszinte, zsigeri reakciók miatt is van különös hangulata a falusi futballmeccseknek, ahol megszűnnek a társadalmi különbségek az emberek között és mindenki csak a játéknak él. Pont, ahogy az említett példa is mutatja, hiszen a kenesei kapus, aki védte akkor a hálót, Veszprém későbbi polgármestere, Porga Gyula volt. Most pedig éppen ő tartott szubjektív tárlatvezetést a Laczkó Dezső Múzeum, falusi futballéletet bemutató kiállításán, a Hátsó füvesen. 2026. június 22. 17:04

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.