2022. június 28.
//
Levente, Irén névnap

Veszprémben tanácskoztak a tájházak védelméről

Egyéves csúszással rendezhették meg a Közép-dunántúli Regionális Tájháztalálkozót kedden a Laczkó Dezső Múzeumban.

– Nekünk, veszprémieknek nagyon fontosak nemzeti hagyományaink, történelmi múltunk, az elődeink által ránk hagyományozott szellemi, kulturális, néprajzi értékeink. A Tájházszövetség és a Laczkó Dezső Múzeum társrendezésében létrejött Közép-dunántúli Regionális Tájháztalálkozó kiváló alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet néprajzi, népművészeti kincseink gazdagságára – fogalmazott Brányi Mária alpolgármester a találkozón.

Mint mondta, már a rendezvény helyszíne is különleges a maga nevében: a múzeum szomszédságában található az 1935-ben épült Bakonyi Ház, Magyarország első szabadtéri néprajzi múzeumának egyike. A ház 2019-ben az év tájháza lett, melynek megpróbáltatásoktól sem mentes története jól példázza, mennyire fontos számunkra a néprajz, a népművészeti hagyományok őrzése, elődeink életének bemutatása, mindennapi használati tárgyaiknak megismertetése.

A boltíves tornácos ház Veszprém környéki kisnemesi falvak jellegzetes népi építészetét idézi, s a magyar skanzen gondolat egyik csodálatos példája, de számos nagy érdeklődésre számot tartó tájházra bukkanhatunk a város határain kívül is. Ezekre a tájházakra, a népi hagyományok, a népi művészet bemutatására pedig Veszprém 2023-ban is nagy hangsúlyt kíván fektetni – ehhez, s a város történelmi, kulturális arculatának alakításához is jó alapot nyújthat a találkozó.

Péterváry-Szanyi Brigitta, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója szerint kettős öröm, hogy az intézmény adhat helyet a találkozónak. „Fontos, hogy elindulhasson egy eszmecsere a kollégák között a felmerülő problémák megvitatására, azok megoldására. Másrészt lehetőség nyílik arra is, hogy az állományvédelem terén tanácsot adjanak egymásnak a szakemberek.”

Dr. Bereczki Ibolya, a Tájházszövetség elnöke utóbbi kapcsán elmondta, bár az elmúlt években folyamatosan dolgoztak az állományvédelmen, van még mit pótolni. „A 90-es éveket leginkább a kevés energia jellemezte, azóta azonban igyekszünk ezen változtatni. Magyarországon ma több mint 500 tájház található, melyek a lokális és a nemzeti identitás fontos tényezői. Nem rezervátumokat akarunk létrehozni, az épületek megőrzése, a bennük lezajló programok, a múzeumpedagógiai foglalkozások, a restaurátorok munkája azt a célt szolgálja, hogy a települések lakói megismerhessék múltjukat, gyökereiket, újra megélhessék örökségüket és továbbadhassák azt a jövő nemzedékeinek. Többek között ezért is nagyon fontos az állomány védelme: ha a tárgyak jól érzik magukat, az odalátogatók is jól fogják érezni magukat” – hangsúlyozta.

A szakemberek előtt álló kihívások egyike a fenntarthatóság is, noha ebben tulajdonképpen nem kell messze menni: maga a paraszti kultúra a zöld gondolkodásról szólt, hiszen egy parasztházban például nem létezett a szemét. Ugyanakkor érdemes odafigyelni arra, hogy a restaurálásnál minél környezetkímélőbb módszereket alkalmazzunk, s a háztartásokban bevált zöldítési praktikákat is nyugodtan bevihetjük a múzeumba.

A találkozón emellett szó volt a Bakonyi Ház történetéről és az ottani műtárgyvédelemről, a múzeumpedagógia hasznosításáról, valamint a régió tájházainak együttműködési lehetőségeiről is.

Bertalan Melinda
Simon Dani

További cikkek

Az optikai illúzióval játszottak a Művészetek Háza kiállításán
Az optikai illúzióval játszottak a Művészetek Háza kiállításán
Négy-szög néven szerveztek kiállítást a Dubniczay-palotában a Művészetek Háza szervezésében a Múzeumok éjszakáján, ami optikai illúzió, a ritmus, a geometria és a színek eszközeinek együttes alkalmazásával vezet be egy különleges művészeti világba.
Ismét beindult egy vízimalom Veszprémben
Ismét beindult egy vízimalom Veszprémben
Közel 50 év néma csend után ismét beindultak az egyik veszprémi malomnak az őrlői. A Fenyves utcában szerelemprojektként újraindított malom látványőrlésekkel és a veszprémi malomiparról szóló lexikonnyi információval várja az érdeklődőket, mindezt interaktív formában. A Múzeumok éjszakáján portálunkat is körbevezette Tamás Péter, a hely tulajdonosa ott, ahol egykor 0-24-ben folyt az őrlés.
Juhannus napját ünnepelték Veszprémben
Juhannus napját ünnepelték Veszprémben
A finn hagyományoknak megfelelően szombaton tartották meg Veszprémben is Juhannus-napját. A Veszprémi Magyar-Finn Egyesület tagjai a Kolostorok és Kertekbe szervezett interaktív programjainak zárásaként látványosan meggyújtottak egy máglyát, ami aztán a csónakázó tavon egy ladikon égett el a szürkületi időben.
Egyedülálló cipőtárlat nyílt Veszprémben a világhírű Vass László jóvoltából
Egyedülálló cipőtárlat nyílt Veszprémben a világhírű Vass László jóvoltából
Vass László, műgyűjtő és cipészmester sokáig csak előbbi szenvedélyével volt jelen Veszprémben, szombaton viszont megnyílt a Várban a nevéhez kapcsolódó világhírű cipőmárkát és ezen elegáns termékek kézműves gyártását bemutató tárlat is, a Vass Cipőtár. Az ünnepi eseményen Vass László és több kollégája is ellátogatott személyesen a Királynék városába.
Nincsenek titkok a vár felújításával kapcsolatban
Nincsenek titkok a vár felújításával kapcsolatban
Országos sajtóérdeklődés mellett tartotta meg csütörtök délelőtt a Veszprémi Főegyházmegye azt az újságírói háttérbeszélgetést, amelyen részletesen bemutatták a veszprémi várnegyed felújításának minden részletét. Az egyházi és városvezető mellett a gigaprojekten dolgozó szakemberek is megszólaltak, akik választ adtak több vitatott kérdésre is, többek közt arra, mi indokolja, hogy fehérre meszeljék a székesegyház falait.