2021. október 17.
//
Hedvig névnap

Veszprémben tanácskoztak a tájházak védelméről

Egyéves csúszással rendezhették meg a Közép-dunántúli Regionális Tájháztalálkozót kedden a Laczkó Dezső Múzeumban.

– Nekünk, veszprémieknek nagyon fontosak nemzeti hagyományaink, történelmi múltunk, az elődeink által ránk hagyományozott szellemi, kulturális, néprajzi értékeink. A Tájházszövetség és a Laczkó Dezső Múzeum társrendezésében létrejött Közép-dunántúli Regionális Tájháztalálkozó kiváló alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet néprajzi, népművészeti kincseink gazdagságára – fogalmazott Brányi Mária alpolgármester a találkozón.

Mint mondta, már a rendezvény helyszíne is különleges a maga nevében: a múzeum szomszédságában található az 1935-ben épült Bakonyi Ház, Magyarország első szabadtéri néprajzi múzeumának egyike. A ház 2019-ben az év tájháza lett, melynek megpróbáltatásoktól sem mentes története jól példázza, mennyire fontos számunkra a néprajz, a népművészeti hagyományok őrzése, elődeink életének bemutatása, mindennapi használati tárgyaiknak megismertetése.

A boltíves tornácos ház Veszprém környéki kisnemesi falvak jellegzetes népi építészetét idézi, s a magyar skanzen gondolat egyik csodálatos példája, de számos nagy érdeklődésre számot tartó tájházra bukkanhatunk a város határain kívül is. Ezekre a tájházakra, a népi hagyományok, a népi művészet bemutatására pedig Veszprém 2023-ban is nagy hangsúlyt kíván fektetni – ehhez, s a város történelmi, kulturális arculatának alakításához is jó alapot nyújthat a találkozó.

Péterváry-Szanyi Brigitta, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója szerint kettős öröm, hogy az intézmény adhat helyet a találkozónak. „Fontos, hogy elindulhasson egy eszmecsere a kollégák között a felmerülő problémák megvitatására, azok megoldására. Másrészt lehetőség nyílik arra is, hogy az állományvédelem terén tanácsot adjanak egymásnak a szakemberek.”

Dr. Bereczki Ibolya, a Tájházszövetség elnöke utóbbi kapcsán elmondta, bár az elmúlt években folyamatosan dolgoztak az állományvédelmen, van még mit pótolni. „A 90-es éveket leginkább a kevés energia jellemezte, azóta azonban igyekszünk ezen változtatni. Magyarországon ma több mint 500 tájház található, melyek a lokális és a nemzeti identitás fontos tényezői. Nem rezervátumokat akarunk létrehozni, az épületek megőrzése, a bennük lezajló programok, a múzeumpedagógiai foglalkozások, a restaurátorok munkája azt a célt szolgálja, hogy a települések lakói megismerhessék múltjukat, gyökereiket, újra megélhessék örökségüket és továbbadhassák azt a jövő nemzedékeinek. Többek között ezért is nagyon fontos az állomány védelme: ha a tárgyak jól érzik magukat, az odalátogatók is jól fogják érezni magukat” – hangsúlyozta.

A szakemberek előtt álló kihívások egyike a fenntarthatóság is, noha ebben tulajdonképpen nem kell messze menni: maga a paraszti kultúra a zöld gondolkodásról szólt, hiszen egy parasztházban például nem létezett a szemét. Ugyanakkor érdemes odafigyelni arra, hogy a restaurálásnál minél környezetkímélőbb módszereket alkalmazzunk, s a háztartásokban bevált zöldítési praktikákat is nyugodtan bevihetjük a múzeumba.

A találkozón emellett szó volt a Bakonyi Ház történetéről és az ottani műtárgyvédelemről, a múzeumpedagógia hasznosításáról, valamint a régió tájházainak együttműködési lehetőségeiről is.

Bertalan Melinda
Simon Dani

További cikkek

Nagy sikerrel zárultak a design gyerekfoglalkozások a Dubniczayban
Nagy sikerrel zárultak a design gyerekfoglalkozások a Dubniczayban
A DEMO Egyesület a VEB 2023 EKF támogatásával design tematikájú gyerekfoglalkozásokat tartott a Dubniczay-palotában helyi kulturális kötődésű témákban. Az egyes szekciókra, mint például a textiltervezés vagy a formatervezés öten jelentkezhettek, de a csapat nyitott volt a túljelentkezésre is, amennyiben a figyelem megosztását nem akadályozta. A DEMO elnökével, Berta Barnával és feleségével Berta-Szénási Pannával – négygyermekes családfőkkel - beszélgettünk a program lezárásának apropójából…
Nemesvámosra érkezett az országos koncertsorozat
Nemesvámosra érkezett az országos koncertsorozat
A település adott helyet a zenészek megsegítésére indult Őszi Hacacáré nevű országos programsorozatnak szombaton.
Műalkotások és lomok közös kontextusban
Műalkotások és lomok közös kontextusban
Andrási Gábor művészettörténész beszélgetett Vörösváry Ákos műgyűjtővel, az Első Magyar Látványtár megalapítójával csütörtök délután a Kunsztban.
Megjelent a Séd
Megjelent a Séd
Megjelent a Séd kritikai lap idei ötödik száma.
Az ország legnagyobb szamizdat-gyűjteménye jöhet létre Veszprémben
Az ország legnagyobb szamizdat-gyűjteménye jöhet létre Veszprémben
A Laczkó Dezső Múzeum a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program támogatásával új projektet indított „Szamizdat – Erjedés a felszín alatt” címmel. A projekt célja a rendszerváltás történetét és korszakát bemutató kiállítás anyagának gyűjtése és feldolgozása, ezzel az ország egyik legfontosabb ilyen jellegű irategyüttese jön létre.