2021. október 24.
//
Salamon névnap

Személyes levelezés árulkodik a XIX. század társadalmáról

Nem csak a XIX. század társadalmi és politikai életébe enged betekintést a grófi házaspár levelezése, hanem az egyetemes emberi értékekről, megbecsülésről és hűségről is sokat lehet tanulni belőlük. Gróf Mikó Imre és Rhédey Mária egykori levélváltásait most kötetbe szerkesztették, amit a Laczkó Dezső Múzeumban mutattak be szerdán.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején íródtak azok a levelek, amelyeket gróf Mikó Imre és felesége, Rhédey Mária írtak egymásnak, ráadásul kivétel nélkül, sorozatban összesen 157 személyes üzenet került a történészek kezébe, akik most „Édes Imrém, Drága Márikóm!” címmel kötetbe szerkesztve adták ki azokat.

A könyvbemutatót szerdán délután tartották a Laczkó Dezső Múzeumban, ahol a két szerkesztő, Lipthay Endre és Somogyi Gréta is jelen volt, a résztvevők pedig néhány idézett levélszöveg mellett a kor társadalmáról is hallhattak előadást.

Gróf Mikó Imre neve főleg azoknak lehet ismerős, akik tájékozottabbak Erdély történelmében. A grófot „Erdély Széchenyi-jének” is szokták hívni, ugyanis államférfiként rendkívül sokat tett a kultúráért, a gazdaság fellendítéséért és átfogóan a művelődésért. Politikai pályafutása során számos címet viselt, egészen Erdély főkormányzói tisztségéig jutott. Nem véletlen, hogy ilyen műveltséggel felvértezve a levelek is választékosan, ízes magyarsággal vannak megírva. Ráadásul minden esetben a legszebb megszólításokat alkalmazta a házaspár egymással szemben.

Lipthay Endre előadásából kiderült, hogy a levelezés akkor kezdődött, amikor Mikó Imrét Kolozsvárról, ahol családjával élt Nagyszebenre szólította a kötelesség, a kapcsolatot pedig e módon tartották egymással. Szinte naponta váltottak levelet, volt, hogy több levél is útjára indult a postakocsin.

Az, hogy ma ezek a levelek a kutatók és most már az érdeklődők előtt is ismertek lettek annak is köszönhető, hogy a Mikó család hagyatékában tökéletesen, dátum szerint sorba rendezve voltak lefűzve, így amikor a levéltárból előkerültek, a kutatóknak sok dolguk már nem volt, csupán a történeti hátterüket derítették fel.

A személyes sorok közt több utalás is van az akkori politikai helyzetre, államférfiként Mikó Imre feleségével is többször megosztotta vívódásait, gondolatait a forradalomról, de mint a sorok között kiderül, ő maga a békés, harc nélküli megoldás híve lett volna 1848-ban.

Mikó Imréről és Rhédey Máriáról nem csak ezek a levelek maradtak fent, több korabeli festményt is őriznek, amelyek közül néhány a Laczkó Dezső Múzeumban található. A könyvbemutatón ezek is ki voltak állítva, valamint a kötet oldalain is megtalálhatóak, több másik korabeli illusztrációval együtt.

A kötet szerkesztője, Lipthay Endre a leendő olvasóknak azt tanácsolta, inkább az esti nyugalomban, akár elalvás előtt olvasgassák majd a leveleket, hiszen amellett, hogy kiváló korleírás, számos fejezetben példaértékű a házastársi szeretet és egymás megbecsülésének szempontjából.

Hajas Bálint
Domján Attila