2021. október 16.
//
Gál névnap

Találkozás a „közösséggel”, olyan volt, mint elmesélték

2021. október 4. 4:00
A veszprémi közösség nagyon erős – szokták mondani, de találkozott már valaki ezzel a közösséggel? Véleménycikk.

Vannak olyan közkedvelt politikusi szófordulatok, amelyeket előszeretettel durrogtatnak a választott vezetők és szinte minden beszédükbe belefogalmazzák. Nem feltétlen a nagypolitikában használt „hazaárulózásra” és „tolvajbandázásra” gondolok, hanem az olyan, helyi szinten használt kifejezésekre, amelyek egy-egy veszprémi eseményen is kihagyhatatlan részei az ünnepi gondolatoknak, pártállástól függetlenül.

Az egyik ilyen a „közösség”, a „közösség ereje”, amit Veszprémben előszeretettel hangoztatnak, mint a város egyik erős bástyája.

De találkozott már valaki az említett közösséggel? Nem is olyan egyszerű megfogalmazni, hogy mit és kiket értünk alatta, hiszen távolról nézve mind a közel 60 ezer itt élő egy közösséget alkot, de tudatában vagyunk ennek a mindennapokban?

Egyáltalán milyen jelei, milyen bizonyítékai vannak, hogy milyen a veszprémi közösség?

Lehet, hogy bagatell a példa, de néha az áruházi sorban álláskor tudatosul az emberben, hogy, amikor a közösségről beszélnek, nem csak üres kifejezésekkel töltik meg a beszédeket.

Szombat, 12 óra 23 perc, belvárosi élelmiszerüzlet kasszája. A közepes hosszúságú sorban mögöttem egy idősebb férfitől elhangzik egy mondat:

Magának csak az a két söre van? Álljon elém akkor, én nem sietek... meg gondolom amúgy is szomjas már. Hehe.

Megtörténik a pozícióváltás.

Szétnézett már odakint? Az előbbi zenekar nagyon jó volt.

A Kossuth utcán azokban az órákban tartották a Civil napot, a színpadról nem sokkal korábban pakolt le a Jamboree Country Band.

Én egyáltalán nem bánom, hogy vannak ilyen rendezvények. Kellett már a hülye karantén után. (...) Amúgy beoltattam magam. Két Szputnyik-V. De elmegyek a harmadikra is. (...) Maga merre lakik? (...) Fiamék is laktak arra, szép környék.(...) Én Bakonygyepesen nőttem fel, de 40 éve Veszprémben élek már. (…) Na, maga következik. Jól elbeszélgettünk a világ dolgairól. Bár még lenne miről bőven. Na, szép napot! Talán a sörök sem melegedtek meg.

Később a kinti színpadon valóban elhangzott ismét a „közösség ereje” kifejezés, és tapasztava a Civil nap hangulatát, a számos embert, aki kilátogatott az eseményre, akik szóba elegyedtek egymással, akár jó barátok, akár távoli ismerősök, sőt, akár ismeretlenek, kézzel foghatóvá vált, hogy miről is beszél a polgármester.

A közösség ereje nem csak abban van, hogy személyesen hányan ismerjük egymást, hanem hogy bizalommal, jó érzéssel tudunk fordulni akár egy ismeretlenhez is, hiszen alapvetőnek gondoljuk, hogy jó szót, jó szó követ, nem kételkedünk egy pillanatig sem ebben. Ez pedig biztonságot és erőt ad a mindennapokban.

Lehet, tényleg a veszprémi politikusoknak van igaza.

Hajas Bálint

További cikkek

Képes-e kezelni a társadalmat érintő problémákat a Facebook?
Képes-e kezelni a társadalmat érintő problémákat a Facebook?
A közösségi oldal múltheti leállása ismét ráirányította a figyelmet a cég balhéira. A szivárogtató szerint a vállalatnál tudnak mindenről, de nem tesznek semmit. Vajon lesz-e hosszútávú változás? Kommentár.
A túl sok szabadidő lehangolttá tesz
A túl sok szabadidő lehangolttá tesz
Amerikai kutatók szerint nagyjából öt órányi szabadidő az, ami még jól esik, ennél több viszont már inkább rombolja a közérzetünk.
Ahol veszpréminek veszprémi az ellensége
Ahol veszpréminek veszprémi az ellensége
Avagy a csoport, amelyben a királynék városából udvari bolondot csinálnak.
Filléres emlékeim – avagy meddig cipeljük gyerekkorunkat?
Filléres emlékeim – avagy meddig cipeljük gyerekkorunkat?
Hátra hagyni egy korszakot nem csupán lelkileg, de fizikailag is megterhelő. Az új kezdet felé való robogás felszabadító, de mi van, ha fut utánunk a múlt, vagy esetleg utolér?
Gondoltuk volna, hogy a tömegközlekedésnek is vannak „íratlan szabályai”?
Gondoltuk volna, hogy a tömegközlekedésnek is vannak „íratlan szabályai”?
A tömegközlekedés a legtöbb ember számára egy olyan terep, amivel nap, mint nap szembe kell néznie, még ha nem is tartozik annyira a kedvenc élethelyzetek közé. Eltérő habitusok, más-más emberek, különböző szociális és kulturális szintek ütköznek (olykor szó szerint) a tömegközlekedésben. Mégis, hogyan élhetjük ezt túl, és hogy illik viselkedni?