2023. április 2.
//
Áron névnap

Már a buszmegállóban a veszprémi őstenger élővilágát bemutató alagútba csalogatnak

Veszprém legújabb turisztikai attrakciójára, a Sintér-árokban húzódó alagút óriás falfestményére már buszmegálló is felhívja a figyelmet.

Nemrégiben számoltunk be arról, hogy a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület EKF-es és TOP-os pályázati támogatások segítségével különleges látványosságot varázsolt a Harmat utcát a Kittenberger Kálmán utcával összekötő ösvényen található alagútba: az építmény falait 6 méter magas és közel 9 méter hosszú festmény borítja, mely az egykor Veszprémet is beborító Tethys-óceán élővilágát jeleníti meg, köztük a 120 éve felfedett kavicsfogú álteknősöket, a Lóczy Lajosról elnevezett cápát, a Cholnoky Jenő nevét viselő ammoniteszt és a Hornig Károly püspök személye előtt tisztelgő Notosaurust és kagylót.

A séta elején a Kabóca Bábszínház művészei egy kis előadással is készültekA séta elején a Kabóca Bábszínház művészei egy kis előadással is készültek

A festményt és a megszépített tanösvényt csütörtök délután vezetett séta keretében is bemutatták az ötletgazdák, akik elmondták, kezdeményezésükkel az élővilág védelmére szerették volna felhívni a figyelmet. „Ahol mi most állunk, ott egykor egy tenger terült el, benne különleges állatokkal, s bár a tenger már eltűnt, az egykori élővilág maradványai megkövesedve ma is felfedezhetők” – magyarázta Bontó László helytörténeti kutató, a projekt vezetője. A Sintér-árok területén egyébként nemcsak óceán volt annak idején, de jó pár évezreddel később a város kőbányája is ezen a környéken kapott helyet, amely – ma már a régészeti leletek révén tudjuk – jóval többet adott a nagyvilágnak, mint pár építőkövet.

Bár a falfestmény Zsoldos Márton természetfestő és illusztrátor keze munkáját dicséri, az, hogy a környék megszépült, mi több, hamarosan egy kilenc állomásos tanösvény jöhet itt létre, közös munka eredménye: a terület rendezésébe számos önkéntes, a Harmat utca lakói, a Jeruzsálemhegyi Baráti Kör, a Honismereti Egyesület tagjai és a VEB 2023 EKF csapata is besegített – tudtuk meg Szalai Mariettától, a szervezet projektmenedzserétől.

Szalai Marietta, Bontó László és Halmay GáborSzalai Marietta, Bontó László és Halmay Gábor

– Ha valami jellemzi ezt a városrészt, az kétségtelenül ez: a minden helyzetben való összefogás. Igazán büszkék lehetünk erre, az önkormányzatnak pedig nagy öröm, hogy az idelátogató turistákat már egy új kulturális töltetű tanösvény is várja, akik ezáltal képet kaphatnak a Jeruzsálemhegy gazdag tudományos és geológiai hagyományairól – osztotta meg gondolatait Halmay Gábor, a városrész önkormányzati képviselője.

Az alagutat Zsebe Attila diakónus áldotta megAz alagutat Zsebe Attila diakónus áldotta meg

Nagyné Kozma Ildikó, a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület részéről hozzátette, a völgyben mindig lesznek majd önkéntesek, akik gondoskodnak a tanösvény rendezettségéről, a projekt megálmodásakor pedig a dalai Láma gondolatai jártak a fejükben, azaz, hogy a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv szellemében olyasmit hozzanak létre, amely az emberek belső világára hat, így elindíthat bennük valamit, hogy jobban odafigyeljenek a környezetükre.

Azért, hogy a turisták és a környéken kevésbé ismerősek biztosan megtalálják az alagutat, egy pilot projekt részeként a Dózsa György és a Harmat utca kereszteződésénél található két buszmegálló is új köntösbe bújt: az egyik a Tethys-alagútról informál, míg a másik a korábban itt működő kőbányáról. A projekt célja ezzel, hogy az EKF évre készülve informatívan bemutassa az ide érkezőknek a környék látnivalóit és azokat az érdekességeket, amelyek mellett sokszor még veszprémiként is hajlamosak vagyunk csak úgy elmenni. Emellett a jövőben a szomszédos kis parkolóhely is megújulhat: a kis teret parkosítanák és egy 3D-s, az egykori kőbányát ábrázoló aszfaltfestményt jelenítenének meg itt.

Bertalan Melinda
Domján Attila

További cikkek

Veszprémi honvéd volt Petőfi Sándor öccse
Veszprémi honvéd volt Petőfi Sándor öccse
Azt minden bizonnyal sokan tudják, hogy Petőfi Sándor 1848 márciusában, néhány nappal a forradalom kitörése előtt Veszprémben tartózkodott – látogatása emlékét dombormű őrzi a Mackó cukrászda falán – arról azonban talán kevesebben tudnak, hogy látogatása oka István öccse volt, aki a környéken élt, és a szabadságharcban is a veszprémi honvéd zászlóaljban vett részt.
Elfeledett pincére bukkantak a könyvtár alatt
Elfeledett pincére bukkantak a könyvtár alatt
Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár felújítási munkálatai során egy régen elfeledett pincerendszerre bukkantak az épület alatt. Portálunknak sikerült lejutni a szűk bejáraton az épületrészbe, ahol nem csak üres termeket találtunk.
Veszprém egykori tava, amit a városért áldoztak fel
Veszprém egykori tava, amit a városért áldoztak fel
Valójában nem is rendes tó, csak egy kis víztározó volt a Baloch-tó, amit az esővíz táplált a mai Vörösmarty tér helyén álló mélyedésben, de a 19. század végén egy tűzvész miatt eltűnt és ma már csak egykori térképekből és feljegyzésekből tudjuk, hogy valaha létezett. De hogyan győzhetett a tűz a víz ellen? Igazából éppen ellenkezőleg történt.
Bemutatták az idei utolsó Veszprémi Szemlét
Bemutatták az idei utolsó Veszprémi Szemlét
Bemutatták a Veszprémi Szemle várostörténeti folyóirat idei utolsó, összességében a 67. számát. Az írások között időkapszulákról, egy elveszett középkori templomról és a Vár felújításáról is vannak cikkek.
A Haszkovó sokkal több történetet őriz, mint elsőre gondolnánk
A Haszkovó sokkal több történetet őriz, mint elsőre gondolnánk
A Haszkovó-lakótelep a panelházai nem csupán építéstörténetileg mondanak el sok mindent a szocializmus évtizedeiről. Egy komplett társadalmi kép, politikai berendezkedés, de még a rendszerváltás előtti rendszer felpuhulása is lekövethető Veszprém legnagyobb lakótelepén. Mindezt személyes történeteken keresztül fogják a következő félévben elmesélni a Jutas köztérben most induló előadássorozaton.