2021. december 3.
//
Ferenc névnap

Már a buszmegállóban a veszprémi őstenger élővilágát bemutató alagútba csalogatnak

Veszprém legújabb turisztikai attrakciójára, a Sintér-árokban húzódó alagút óriás falfestményére már buszmegálló is felhívja a figyelmet.

Nemrégiben számoltunk be arról, hogy a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület EKF-es és TOP-os pályázati támogatások segítségével különleges látványosságot varázsolt a Harmat utcát a Kittenberger Kálmán utcával összekötő ösvényen található alagútba: az építmény falait 6 méter magas és közel 9 méter hosszú festmény borítja, mely az egykor Veszprémet is beborító Tethys-óceán élővilágát jeleníti meg, köztük a 120 éve felfedett kavicsfogú álteknősöket, a Lóczy Lajosról elnevezett cápát, a Cholnoky Jenő nevét viselő ammoniteszt és a Hornig Károly püspök személye előtt tisztelgő Notosaurust és kagylót.

A séta elején a Kabóca Bábszínház művészei egy kis előadással is készültekA séta elején a Kabóca Bábszínház művészei egy kis előadással is készültek

A festményt és a megszépített tanösvényt csütörtök délután vezetett séta keretében is bemutatták az ötletgazdák, akik elmondták, kezdeményezésükkel az élővilág védelmére szerették volna felhívni a figyelmet. „Ahol mi most állunk, ott egykor egy tenger terült el, benne különleges állatokkal, s bár a tenger már eltűnt, az egykori élővilág maradványai megkövesedve ma is felfedezhetők” – magyarázta Bontó László helytörténeti kutató, a projekt vezetője. A Sintér-árok területén egyébként nemcsak óceán volt annak idején, de jó pár évezreddel később a város kőbányája is ezen a környéken kapott helyet, amely – ma már a régészeti leletek révén tudjuk – jóval többet adott a nagyvilágnak, mint pár építőkövet.

Bár a falfestmény Zsoldos Márton természetfestő és illusztrátor keze munkáját dicséri, az, hogy a környék megszépült, mi több, hamarosan egy kilenc állomásos tanösvény jöhet itt létre, közös munka eredménye: a terület rendezésébe számos önkéntes, a Harmat utca lakói, a Jeruzsálemhegyi Baráti Kör, a Honismereti Egyesület tagjai és a VEB 2023 EKF csapata is besegített – tudtuk meg Szalai Mariettától, a szervezet projektmenedzserétől.

Szalai Marietta, Bontó László és Halmay GáborSzalai Marietta, Bontó László és Halmay Gábor

– Ha valami jellemzi ezt a városrészt, az kétségtelenül ez: a minden helyzetben való összefogás. Igazán büszkék lehetünk erre, az önkormányzatnak pedig nagy öröm, hogy az idelátogató turistákat már egy új kulturális töltetű tanösvény is várja, akik ezáltal képet kaphatnak a Jeruzsálemhegy gazdag tudományos és geológiai hagyományairól – osztotta meg gondolatait Halmay Gábor, a városrész önkormányzati képviselője.

Az alagutat Zsebe Attila diakónus áldotta megAz alagutat Zsebe Attila diakónus áldotta meg

Nagyné Kozma Ildikó, a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület részéről hozzátette, a völgyben mindig lesznek majd önkéntesek, akik gondoskodnak a tanösvény rendezettségéről, a projekt megálmodásakor pedig a dalai Láma gondolatai jártak a fejükben, azaz, hogy a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv szellemében olyasmit hozzanak létre, amely az emberek belső világára hat, így elindíthat bennük valamit, hogy jobban odafigyeljenek a környezetükre.

Azért, hogy a turisták és a környéken kevésbé ismerősek biztosan megtalálják az alagutat, egy pilot projekt részeként a Dózsa György és a Harmat utca kereszteződésénél található két buszmegálló is új köntösbe bújt: az egyik a Tethys-alagútról informál, míg a másik a korábban itt működő kőbányáról. A projekt célja ezzel, hogy az EKF évre készülve informatívan bemutassa az ide érkezőknek a környék látnivalóit és azokat az érdekességeket, amelyek mellett sokszor még veszprémiként is hajlamosak vagyunk csak úgy elmenni. Emellett a jövőben a szomszédos kis parkolóhely is megújulhat: a kis teret parkosítanák és egy 3D-s, az egykori kőbányát ábrázoló aszfaltfestményt jelenítenének meg itt.

Bertalan Melinda
Domján Attila

További cikkek

Folytatták az avar kori temető feltárását
Folytatták az avar kori temető feltárását
A nyolcas út Veszprém déli elkerülő szakaszán, Veszprém határában végzett feltárásokat a Laczkó Dezső Múzeum. Folytatva a szeptemberi kutatómunkát ezúttal az útpálya déli felének építési munkái közben kerültek elő a nagy kiterjedésű avar kori temető további sírjai. A korábbi évek, évtizedek alatt több árokkal, vezetékkel bolygatták a területet, de ezek csupán néhány helyen érték el a sírok szintjét. Ez alkalommal 28 temetkezési helyet sikerült feltárni.
A 230 millió évvel ezelőtti veszprémi őstenger élővilága elevenedik meg a Sintér-árok új alagútfestményén
A 230 millió évvel ezelőtti veszprémi őstenger élővilága elevenedik meg a Sintér-árok új alagútfestményén
Kavicsfogú álteknősöket, cápákat és más tengeri ősállatokat is ábrázol a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület kezdeményezésére megalkotott óriásfestmény.
Újabb avar kori sírok kerültek elő Veszprémben
Újabb avar kori sírok kerültek elő Veszprémben
A 8. sz. főút Veszprém déli elkerülő szakasz munkálatai során újabb 7-8. századi avar kori sírok kerültek elő. A feltárásokból egyértelműen kirajzolódik, hogy az út két oldalán egy nagyobb kiterjedésű, a késő avar kor kezdetére tehető soros temető részletei bukkantak elő.
A Cholnoky család örökségét ápolják
A Cholnoky család örökségét ápolják
Széleskörű projekt indult az Európa Kulturális Fővárosa program keretein belül a Cholnoky család történetének, munkásságának, művészetének feldolgozására és bemutatására.
A poraiból mindig megújuló veszprémi vár története
A poraiból mindig megújuló veszprémi vár története
A veszprémi vár falaiból nem nőnek ki gótikus tornyok, nem veszi körbe a középkori várakra jellemző vizesárok és az ostromok nyomai sem látszódnak már a falain. A külsőségek ellenére mégis egy olyan koremlék ékelődik be Veszprém belvárosába, ami dicső időszakok mellett megtapasztalta a pusztító vérontást is a történelem során. A veszprémi vár története akkor kezdődik, amikor híre-hamva sem volt még a kereszténységnek.